tag:blogger.com,1999:blog-69230681877434269622024-03-20T08:12:30.004-07:00निमित्तWhat i feel about Nature,Relations,and feelingsसुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.comBlogger743125tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-63429308453210437952024-01-28T20:32:00.000-08:002024-01-28T20:32:05.636-08:00ाजदत्त तथा दत्तात्रय अंबादास मायाळू याना पद्मभूषण जाहीर..!
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhySHR2K3htf_c2_pJjoBgEf09UbMbLjof-6Q7BuHbnLLHPF5xx7lW4Sm7HIOdz_gDKCLQ69R8P5sRV53ajigoaxfDMDCoy8Iwdf-IDH-ktQlRmbQVJYzSrCSng_xwbqy8Ca0WGi0dtBPdmrVDOiRlSVTeaHM3iPFlx3z3i1heyh5Sx7QhtMHR-vK_p_P8/s2048/rajdatta3.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" height="320" data-original-height="2048" data-original-width="945" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhySHR2K3htf_c2_pJjoBgEf09UbMbLjof-6Q7BuHbnLLHPF5xx7lW4Sm7HIOdz_gDKCLQ69R8P5sRV53ajigoaxfDMDCoy8Iwdf-IDH-ktQlRmbQVJYzSrCSng_xwbqy8Ca0WGi0dtBPdmrVDOiRlSVTeaHM3iPFlx3z3i1heyh5Sx7QhtMHR-vK_p_P8/s320/rajdatta3.jpg"/></a></div>
राजा परांजपे यांचेकडून धडे गिरवून ज्यांनी आपल्या उत्तम चित्रपटांनी समाज मनावर उत्तम संस्काराचे बीज रोवले त्या कलावांतच्या उतरत्या वयात या मराठी व्यक्तीचा असा सन्मान केला याचा आम्हा सर्व रसिक..वाचकांना अभिमान वाटतो..
स्वतःचा आगळा ठसा ठेवणारा हा मोठा धेय्यावेडा , तपस्वी माणूस..आपल्या वागण्यातून बोलण्यातून मराठी रसिकांवर छाप पाडत गेला..
त्यांचे चित्रपट आदर्श झाले आणि त्यातून नवे कलावंत..चित्रपट सृष्टीला लाभले..
तंत्राच्या आहारी न जाता अधिकाधिक उत्तम रित्या कथा ताकदीने पोचविण्याचा त्यानी सचोटीने प्रयत्न केला..
अनेक राष्ट्रीय पारितोषिके त्यांच्या चित्रपटांना लाभली..आता पद्मभूषण मिळून त्यांच्या या कारकिर्दीला नवे वलय लाभले आहे..
त्यांना उत्तम आरोग्यपूर्ण आयुष्य यापुढेही लाभावे आणि त्यानी आपले उत्तम शिष्य निर्माण करावेत..हीच आम्हा रसिकांची इच्छा..!
राजदत याना आम मानाचा मुजरा..!
जय हिंद..जय महाराष्ट्र...!
- subhash inamdar, Pune
subhashinamdar@gmail.com
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3l4z6fxVMDmgzTrb8Z9K4E0xEju033WrNUqN_968PDUFMMkmoRKChgMkzKk_65Lwcg91CRnffOOxPfKJ0Qqzn5l2b8vRP-0Kz6bC5p9VdVYu8R-SfVh5anfnTM-53joadqXxnUhenkPRE29a1BoXCeyLht2C2mY275_82CA8PQI-L009sQghjEXkmfOY/s831/rajdatt.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; clear: left; float: left;"><img alt="" border="0" width="320" data-original-height="724" data-original-width="831" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3l4z6fxVMDmgzTrb8Z9K4E0xEju033WrNUqN_968PDUFMMkmoRKChgMkzKk_65Lwcg91CRnffOOxPfKJ0Qqzn5l2b8vRP-0Kz6bC5p9VdVYu8R-SfVh5anfnTM-53joadqXxnUhenkPRE29a1BoXCeyLht2C2mY275_82CA8PQI-L009sQghjEXkmfOY/s320/rajdatt.jpg"/></a></div>
राजदत्त जीवन परिचय
मूळ नाव दत्तात्रय अंबादास मायाळू, चित्रपटासाठीचे नाव राजदत्त. चित्रपट क्षेत्रातील त्यांचे गुरू राजा परांजपे यांच्या नावातील 'राज 'आणि स्वतःच्या नावातील 'दत्ता' घेऊन राजदत्त झाले .
अमरावती जिल्ह्यातील धामणंगाव इथे त्यांचा जन्म झाला. वर्धा येथे जी.एस. कॉलेज ऑफ कॉमर्स मध्ये बी. कॉम. पर्यंत शिक्षण घेतले. शिशु अवस्थेपासूनच राष्ट्रीय स्वयंसेवक संघाच्या शाखेत जात. तृतीय वर्ष शिक्षित स्वयंसेवक संघ बंदीच्या काळात २ महिने १८ दिवस कैद भोगली. सत्याग्रहात भाग घेऊन लहानपणा पासून गणेश उत्सव,मेळा,शाळा व कॉलेजच्या गॅदरिंगमध्ये नाटकात भूमिका केल्या. त्यांच्या कुसुमाग्रजांचे 'दूरचे दिवे ',आचार्य अत्रे यांचे 'उद्याचा संसार ','साष्टांग नमस्कार'मधील भूमिका चांगल्या झाल्या. विशेषतः 'साष्टांग नमस्कर' मधली कवीची भूमिका खूप छान जमली होती. शिवाय बाळ कोल्हटकरांच्या 'वाहतो ही दुर्वांची जुडी' मध्येही काम केले .
सदुभाऊ डांगे नावाचे केरळमधले संघाचे प्रचारक होते. ते नाटिका लिहीत. त्यांच्या सगळ्या नाटिकांमधून राजदत्तांनी भूमिका केल्या. प्रत्यक्ष राजाभाऊ परांजपे यांच्या हस्ते त्यांना पारितोषिकही मिळाले. महाविद्यालयात असतांना दर रविवारी सेवाग्राम जवळच्या गोपुरीतील कृष्ठधाम केंद्रात शुश्रूषा पथकांत सहभागी होत. समाजसेवेची आस आजही त्यांच्या कलाकृतीतून दिसते. सुप्रसिद्ध लेखक ग.त्र्य माडखोलकर यांच्या प्रोत्साहनाने दैनिक तरुण भारत नागपूर येथील 'युनिव्हर्सिटी 'सदरात लिखाण सुरू केले.त्यांच्यातील पत्रकारितेचा हा श्रीगणेशा होता.
शिक्षण पूर्ण झाल्यानंतर पुण्यातील दैनिक भारत या वृत्तपत्रात नोकरी केली.त्यानंतर मद्रास इथल्या चांदोबा या मुलांच्या मासिकांत संपादकीय विभागात दोन वर्ष काम केले. त्यांची मुलगी भक्ती मायाळू प्रसिद्ध मालिका संकलक आहेत.
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhj4ZScJMf_6P0oC_mUHrZeIxtj1Y7TATehUEFTW-HN7a4gz4KNhDPgjcQexdHgTCZ8wrwyjSsBNs9cjk7cUuRvfq6d_ouZN5VJJq8O6fdfI3gUoMvmUMc7tZykO_N7mv1Xtg7HM1GVL4cnZp5H5aoJLQa4NlVwolOwiMKxo_6h4EMeaHoq-EIhEt3XleI/s1440/rajdatta4.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" width="320" data-original-height="664" data-original-width="1440" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhj4ZScJMf_6P0oC_mUHrZeIxtj1Y7TATehUEFTW-HN7a4gz4KNhDPgjcQexdHgTCZ8wrwyjSsBNs9cjk7cUuRvfq6d_ouZN5VJJq8O6fdfI3gUoMvmUMc7tZykO_N7mv1Xtg7HM1GVL4cnZp5H5aoJLQa4NlVwolOwiMKxo_6h4EMeaHoq-EIhEt3XleI/s320/rajdatta4.jpg"/></a></div>
चित्रपट कारकीर्द
मद्रास इथला कालखंड त्यांच्या जीवनाची दिशा ठरवणारा होता. राजाभाऊ परांजपे मद्रासला चित्रपटासाठी आले असतांना त्यांच्या ओळखींमुळे इथल्या AVMच्या स्टुडिओतून राजदत्त यांना मनसोक्त फिरता आले आणि चित्रपट या क्षेत्राशी त्यांचे नाते जोडले गेले. राजाभाऊ परांजपे यांच्याकडे AVMच्या 'बाप बेटे' चित्रपटादरम्यान उमेदवारी सुरू झाली. जवळ जवळ १३ चित्रपटांसाठी राजाभाऊंचे सहाय्यक म्हणून काम केले. त्यात प्रामुख्याने 'देवघर','जगाच्या पाठीवर','आधी कळस मग पाया ','हा माझा मार्ग एकाला','पाठलाग','पडछाया' इ. चित्रपटांचा उल्लेख करता येईल. १९६७ मध्ये स्वतंत्रपणे चित्रपट दिग्दर्शनाला सुरुवात केली. पहिला चित्रपट 'मधुचंद्र' आणि या पदार्पणातच यांनी एक यशस्वी प्रयोग केला; हिंदीत संगीतकार असलेले एन.दत्ता यांना मराठी चित्रपटासाठी संगीत दिग्दर्शन करायला लावले.
पहिला चित्रपट झाल्यानंतर पुन्हा काहीच काम नाही. अशावेळी भालजी पेंढारकर व लता मंगेशकर यांनी मदत केली आणि चित्रपट तयार झाला - 'घरची राणी'. राजदत्त यांनी या मदतीचे चीज केले. महाराष्ट्र शासनाचा सर्वोत्कृष्ट चित्रपटाचा पुरस्कार मिळाला आणि मग राजदत्त यांनी मागे वळून पाहिलेच नाही.१९६९ साली 'अपराध'चित्रपटाला पुन्हा एकदा 'राज्य शासनाचा प्रथम पुरस्कार'मिळाला. त्यानंतर सतत २८ चित्रपटाचे दिग्दर्शन केले [२]त्यापैकी ९ चित्रपटांना प्रथम, ३ चित्रपटांना द्वितीय, २ चित्रपटांना तृतीय आणि एका चित्रपटाला विशेष असे राज्य शासनाचे एकूण १४ पुरस्कार मिळाले आहेत. एवढे पुरस्कार मिळवणारे मराठीतले 'राजदत्त' हे एकमेव दिग्दर्शक आहेत.
राष्ट्रीय पातळीवरही राजदत्त यांची कामगिरी अशीच आहे. त्यांच्या 'शापित','पुढचं पाऊल' आणि 'सर्जा' या तीन चित्रपटांना 'रजतकमळ'मिळालंय . चित्रपटसृष्टीतला मानाचा फिल्मफेर पुरस्कारही राजदत्त यांना मिळाला.
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGlCgg8AGqiLThO4oHgsZFXq_elQ_kXApfI98F5fHnEzrimtemcEwE1LUsAyyCPXnC5896UTej6WQ04GS-GUsEDV58dj63_OKPQdUwIX8WxPShd_mXCgJ_79uU1aha1b8ZnjZG9EJIklHemBYUAoxzCohO3aOSV2EXw3puGlG_n3mjzJJukhyupC5MRrE/s1430/rajdatta5.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" width="320" data-original-height="960" data-original-width="1430" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGlCgg8AGqiLThO4oHgsZFXq_elQ_kXApfI98F5fHnEzrimtemcEwE1LUsAyyCPXnC5896UTej6WQ04GS-GUsEDV58dj63_OKPQdUwIX8WxPShd_mXCgJ_79uU1aha1b8ZnjZG9EJIklHemBYUAoxzCohO3aOSV2EXw3puGlG_n3mjzJJukhyupC5MRrE/s320/rajdatta5.jpg"/></a></div>
राजदत्त यांनी प्रामुख्याने राष्ट्रभक्ती, सामाजिक प्रश्नांची तळमळ आणि चिंतनाला चालना देणारे चित्रपट दिग्दर्शित केले म्हणूनच अनेक विषय प्रेक्षकांपर्यंत पोहचले.
संत गाडगेबाबा यांच्या जीवनावरचा 'देवकी नंदन गोपाला' हा चित्रपट महाराष्ट्रबरोबर कर्नाटक, तामिळनाडू मध्येही प्रदर्शित झाला. इतकेच नव्हे तर इंग्लंड आणि अमेरिकेतही प्रदर्शित झाला.ताश्कंद फेस्टिव्हलमध्येही तो दाखवण्यात आला.'शापित' चित्रपटासाठी रशियन कौन्सिलने त्यांचा सत्कार केला. राजदत्त यांच्या तीन चित्रपटांना ताश्कंद, व्हेनिस आणि कॉर्क फेस्टिव्हलमध्ये स्थान मिळाले. राजदत्त यांनी 'इरिया' हा हिंदी चित्रपटही केला. त्यात शर्मिला टागोर, मार्क जुबेर यांच्या भूमिका होत्या .सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-60898218862681779822024-01-25T21:15:00.000-08:002024-01-25T21:16:07.588-08:00राजदत्त तथा दत्ता मायाळू याना पद्मभूषण<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3cXEfg3OTsSRVvN2o6g-7esEMFR8BANM_HI6-foer0M-y4ps2VKxqlDblhzzM2zBYs51RcJjBL0lc_806fJ1Fad29Dti56M1Wp3fMXI-qKirUJYPRuTKHBzv3To6nQDtTMxevrP5OeEEC3NBVOxYnzbeQqfup775wu1k_y4uYemfye_8VKo7Ion3OnXo/s1421/IMG_20220918_175223~2.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" width="320" data-original-height="960" data-original-width="1421" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3cXEfg3OTsSRVvN2o6g-7esEMFR8BANM_HI6-foer0M-y4ps2VKxqlDblhzzM2zBYs51RcJjBL0lc_806fJ1Fad29Dti56M1Wp3fMXI-qKirUJYPRuTKHBzv3To6nQDtTMxevrP5OeEEC3NBVOxYnzbeQqfup775wu1k_y4uYemfye_8VKo7Ion3OnXo/s320/IMG_20220918_175223~2.jpg"/></a></div>
राजा परांजपे यांचेकडून धडे गिरवून ज्यांनी आपल्या उत्तम चित्रपटांनी समाज मनावर उत्तम संस्काराचे बीज रोवले त्या कलावांतच्या उतरत्या वयात या मराठी व्यक्तीचा असा सन्मान केला याचा आम्हा सर्व रसिक..वाचकांना अभिमान वाटतो..
स्वतःचा आगळा ठसा ठेवणारा हा मोठा धेय्यावेडा , तपस्वी माणूस..आपल्या वागण्यातून बोलण्यातून मराठी रसिकांवर छाप पाडत गेला..
त्यांचे चित्रपट आदर्श झाले आणि त्यातून नवे कलावंत..चित्रपट सृष्टीला लाभले..
तंत्राच्या आहारी न जाता अधिकाधिक उत्तम रित्या कथा ताकदीने पोचविण्याचा त्यानी सचोटीने प्रयत्न केला..
अनेक राष्ट्रीय पारितोषिके त्यांच्या चित्रपटांना लाभली..आता पद्मभूषण मिळून त्यांच्या या कारकिर्दीला नवे वलय लाभले आहे..
त्यांना उत्तम आरोग्यपूर्ण आयुष्य यापुढेही लाभावे आणि त्यानी आपले उत्तम शिष्य निर्माण करावेत..हीच आम्हा रसिकांची इच्छा..!
राजदत याना आम मानाचा मुजरा..!
जय हिंद..जय महाराष्ट्र...!
- सुभाष इनामदार, पुणे
subhashinamdar@gmail.com
राजदत्त जीवन परिचय
मूळ नाव दत्तात्रय अंबादास मायाळू, चित्रपटासाठीचे नाव राजदत्त. चित्रपट क्षेत्रातील त्यांचे गुरू राजा परांजपे यांच्या नावातील 'राज 'आणि स्वतःच्या नावातील 'दत्ता' घेऊन राजदत्त झाले .
अमरावती जिल्ह्यातील धामणंगाव इथे त्यांचा जन्म झाला. वर्धा येथे जी.एस. कॉलेज ऑफ कॉमर्स मध्ये बी. कॉम. पर्यंत शिक्षण घेतले. शिशु अवस्थेपासूनच राष्ट्रीय स्वयंसेवक संघाच्या शाखेत जात. तृतीय वर्ष शिक्षित स्वयंसेवक संघ बंदीच्या काळात २ महिने १८ दिवस कैद भोगली. सत्याग्रहात भाग घेऊन लहानपणा पासून गणेश उत्सव,मेळा,शाळा व कॉलेजच्या गॅदरिंगमध्ये नाटकात भूमिका केल्या. त्यांच्या कुसुमाग्रजांचे 'दूरचे दिवे ',आचार्य अत्रे यांचे 'उद्याचा संसार ','साष्टांग नमस्कार'मधील भूमिका चांगल्या झाल्या. विशेषतः 'साष्टांग नमस्कर' मधली कवीची भूमिका खूप छान जमली होती. शिवाय बाळ कोल्हटकरांच्या 'वाहतो ही दुर्वांची जुडी' मध्येही काम केले .
सदुभाऊ डांगे नावाचे केरळमधले संघाचे प्रचारक होते. ते नाटिका लिहीत. त्यांच्या सगळ्या नाटिकांमधून राजदत्तांनी भूमिका केल्या. प्रत्यक्ष राजाभाऊ परांजपे यांच्या हस्ते त्यांना पारितोषिकही मिळाले. महाविद्यालयात असतांना दर रविवारी सेवाग्राम जवळच्या गोपुरीतील कृष्ठधाम केंद्रात शुश्रूषा पथकांत सहभागी होत. समाजसेवेची आस आजही त्यांच्या कलाकृतीतून दिसते. सुप्रसिद्ध लेखक ग.त्र्य माडखोलकर यांच्या प्रोत्साहनाने दैनिक तरुण भारत नागपूर येथील 'युनिव्हर्सिटी 'सदरात लिखाण सुरू केले.त्यांच्यातील पत्रकारितेचा हा श्रीगणेशा होता.
शिक्षण पूर्ण झाल्यानंतर पुण्यातील दैनिक भारत या वृत्तपत्रात नोकरी केली.त्यानंतर मद्रास इथल्या चांदोबा या मुलांच्या मासिकांत संपादकीय विभागात दोन वर्ष काम केले. त्यांची मुलगी भक्ती मायाळू प्रसिद्ध मालिका संकलक आहेत.
चित्रपट कारकीर्द
मद्रास इथला कालखंड त्यांच्या जीवनाची दिशा ठरवणारा होता. राजाभाऊ परांजपे मद्रासला चित्रपटासाठी आले असतांना त्यांच्या ओळखींमुळे इथल्या AVMच्या स्टुडिओतून राजदत्त यांना मनसोक्त फिरता आले आणि चित्रपट या क्षेत्राशी त्यांचे नाते जोडले गेले. राजाभाऊ परांजपे यांच्याकडे AVMच्या 'बाप बेटे' चित्रपटादरम्यान उमेदवारी सुरू झाली. जवळ जवळ १३ चित्रपटांसाठी राजाभाऊंचे सहाय्यक म्हणून काम केले. त्यात प्रामुख्याने 'देवघर','जगाच्या पाठीवर','आधी कळस मग पाया ','हा माझा मार्ग एकाला','पाठलाग','पडछाया' इ. चित्रपटांचा उल्लेख करता येईल. १९६७ मध्ये स्वतंत्रपणे चित्रपट दिग्दर्शनाला सुरुवात केली. पहिला चित्रपट 'मधुचंद्र' आणि या पदार्पणातच यांनी एक यशस्वी प्रयोग केला; हिंदीत संगीतकार असलेले एन.दत्ता यांना मराठी चित्रपटासाठी संगीत दिग्दर्शन करायला लावले.
पहिला चित्रपट झाल्यानंतर पुन्हा काहीच काम नाही. अशावेळी भालजी पेंढारकर व लता मंगेशकर यांनी मदत केली आणि चित्रपट तयार झाला - 'घरची राणी'. राजदत्त यांनी या मदतीचे चीज केले. महाराष्ट्र शासनाचा सर्वोत्कृष्ट चित्रपटाचा पुरस्कार मिळाला आणि मग राजदत्त यांनी मागे वळून पाहिलेच नाही.१९६९ साली 'अपराध'चित्रपटाला पुन्हा एकदा 'राज्य शासनाचा प्रथम पुरस्कार'मिळाला. त्यानंतर सतत २८ चित्रपटाचे दिग्दर्शन केले [२]त्यापैकी ९ चित्रपटांना प्रथम, ३ चित्रपटांना द्वितीय, २ चित्रपटांना तृतीय आणि एका चित्रपटाला विशेष असे राज्य शासनाचे एकूण १४ पुरस्कार मिळाले आहेत. एवढे पुरस्कार मिळवणारे मराठीतले 'राजदत्त' हे एकमेव दिग्दर्शक आहेत.
राष्ट्रीय पातळीवरही राजदत्त यांची कामगिरी अशीच आहे. त्यांच्या 'शापित','पुढचं पाऊल' आणि 'सर्जा' या तीन चित्रपटांना 'रजतकमळ'मिळालंय . चित्रपटसृष्टीतला मानाचा फिल्मफेर पुरस्कारही राजदत्त यांना मिळाला.
राजदत्त यांनी प्रामुख्याने राष्ट्रभक्ती, सामाजिक प्रश्नांची तळमळ आणि चिंतनाला चालना देणारे चित्रपट दिग्दर्शित केले म्हणूनच अनेक विषय प्रेक्षकांपर्यंत पोहचले.
संत गाडगेबाबा यांच्या जीवनावरचा 'देवकी नंदन गोपाला' हा चित्रपट महाराष्ट्रबरोबर कर्नाटक, तामिळनाडू मध्येही प्रदर्शित झाला. इतकेच नव्हे तर इंग्लंड आणि अमेरिकेतही प्रदर्शित झाला.ताश्कंद फेस्टिव्हलमध्येही तो दाखवण्यात आला.'शापित' चित्रपटासाठी रशियन कौन्सिलने त्यांचा सत्कार केला. राजदत्त यांच्या तीन चित्रपटांना ताश्कंद, व्हेनिस आणि कॉर्क फेस्टिव्हलमध्ये स्थान मिळाले. राजदत्त यांनी 'इरिया' हा हिंदी चित्रपटही केला. त्यात शर्मिला टागोर, मार्क जुबेर यांच्या भूमिका होत्या .सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-79947069477824018312024-01-17T06:00:00.000-08:002024-01-17T06:11:09.057-08:00ओ.पी.नय्यर..आठवणी आणि गाणी <div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAYISz6cA7LdFeTt74oWQpWepcMvpF1YF9IwAslcsVyPR3OWIaLMU30ojhuYXnspFvEGZjrtfGXBYO_ml87RRdDP1MRl5puxm2362p4LoTXFauUX8xvfJjMHjJDaaa3hFjOC-y14RiBS6IuYM9R8OLXajha6yfkVpqK640fF-mPF0sRtdooMstW5drrEI/s1920/IMG_20240116_184651.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" width="320" data-original-height="1080" data-original-width="1920" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAYISz6cA7LdFeTt74oWQpWepcMvpF1YF9IwAslcsVyPR3OWIaLMU30ojhuYXnspFvEGZjrtfGXBYO_ml87RRdDP1MRl5puxm2362p4LoTXFauUX8xvfJjMHjJDaaa3hFjOC-y14RiBS6IuYM9R8OLXajha6yfkVpqK640fF-mPF0sRtdooMstW5drrEI/s320/IMG_20240116_184651.jpg"/></a></div>
ओंकार प्रसाद नय्यर..अर्थात ओ.पी. नय्यर.. यांच्या गाण्यांनी आणि आठवणीने भारलेली मंगळवार संध्याकाळ..!
आपल्या मेलोडियस आणि उडत्या चाली..यातून हिंदी चित्रपटसृष्टीतील या महान संगीतकाराची अनेक गाणी आजही मनावर. आणि ओठावर आहेत.. त्यातलीच काही निवडक गाणी पुण्यात व्हायोलीन मधून अभय आगाशे यांनी तन्मयतेने सादर केली आणि त्यांच्या आयुष्यातील प्रसंगाना अधिक हळुवार बनवून शब्दातून तसेच चित्रातून रसिकांच्या मनात ओ.पी. नय्यर यांचा स्वभाव, त्यांची शिस्त त्यांची शैली आणि त्यांच्या आठवणी प्रकाशचित्रकार आणि उत्तम लेखक सतीश पाकणीकर यांनी पुण्यात आयोजित केलेल्या कार्यक्रमातून ओ.पी. प्रेमी रसिकांच्या मनात रुजविण्याचे उत्तम कार्य करून नवीन पिढीला या संगीतकाराची ओळख करून दिली.
चित्रपट संगीताच्या अभ्यासिका सुलभा तेरणीकर सतीश पाकणीकर यांच्याविषयी माहिती देत त्यांचे नय्यरप्रेम किती आहे याविषयी बोलून त्यांना शुभेच्छा दिल्या.
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjq6g_SpZEO8WIWbqtWW2NnfHdSgnYH6tLi8VcS2Nw3KO2Xh5nA9YyN7HIQxQiSussEyIVK5hO9zQwrdhfNs2dFUUtLjaoBJxflilMyehjEFj6RjYdXPz-KYZtnqufXA4DxhV59XxohraseBKyYb0BGxcFhiVmePgA3OSEQlWZ9JT9k8oVtUgA6KxFTJhc/s1920/IMG_20240116_181725.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" width="320" data-original-height="1080" data-original-width="1920" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjq6g_SpZEO8WIWbqtWW2NnfHdSgnYH6tLi8VcS2Nw3KO2Xh5nA9YyN7HIQxQiSussEyIVK5hO9zQwrdhfNs2dFUUtLjaoBJxflilMyehjEFj6RjYdXPz-KYZtnqufXA4DxhV59XxohraseBKyYb0BGxcFhiVmePgA3OSEQlWZ9JT9k8oVtUgA6KxFTJhc/s320/IMG_20240116_181725.jpg"/></a></div>
ओपिंचे संगीत म्हणजे अत्यंत श्रेष्ठ दर्जाचा हॅपिनेस इंडेक्स..असा उल्लेख करून सतीश पाकणीकर सांगतात.. बसल्या जागी तुम्हाला उड्या मारायला लावेल असे ते संगीत आहे..मेलोडीयस आणि रिदमकिंग असलेले ओ.पी. हे त्यांना त्यांच्या बरोबर काम केलेले संतूरवादक शिवकुमार शर्मा त्यांचे वर्णन करीत.
ओ.पी. नय्यर यांच्या कॉफी टेबल पुस्तकाच्या निमित्ताने सतीश पाकणीकर यांना त्यांचा सहवास लाभला त्यातून ते व्यक्ती म्हणून आणि संगीतकार म्हणून कसे आहेत हे जवळून अनुभवण्याची संधी मिळाली..नय्यर यांच्या जन्मदिवसाच्या निमीत्त विवेक पाध्ये यांच्या सहकार्यातून कार्यक्रम करताना त्या साऱ्या आठवणी त्यानी रसिकांच्या हृदयात कोरल्या. इथे आठवणी आणि गाणी असा अनुभव टिपण्या सारखा होता..म्हणूनच याची दखल घेणे अत्यावश्यक होते .
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisGsxyAgkx9kKWAlMKKXc9OycxLDrPQE7QbozmnD3HomcRVHdbeUqg-wMegYjdiePenuISRDH-Rl2KpZkdtk7t0fHVtDLLJUf1xRJS0PbbMNZZ9hZnRtivyTzCAqPzXCgFF6a6bj7TdV4ImoWsJOoeHXkYj-q-VqEj9RqPY0PTx4BYxZpSfsxWgR4fsl8/s4000/IMG_20240116_183155.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; clear: left; float: left;"><img alt="" border="0" height="320" data-original-height="4000" data-original-width="1800" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisGsxyAgkx9kKWAlMKKXc9OycxLDrPQE7QbozmnD3HomcRVHdbeUqg-wMegYjdiePenuISRDH-Rl2KpZkdtk7t0fHVtDLLJUf1xRJS0PbbMNZZ9hZnRtivyTzCAqPzXCgFF6a6bj7TdV4ImoWsJOoeHXkYj-q-VqEj9RqPY0PTx4BYxZpSfsxWgR4fsl8/s320/IMG_20240116_183155.jpg"/></a></div>
संगीतकार..एक व्यक्ती म्हणून आणि कलकार म्हणून इतर वादकांना आणि गायकांना कसा मान देतो त्याची उदाहरणे इथे अधिक बोलकी झाली..
पाकणीकर बोलत होते..आठवणी विस्तृत सांगत होते.. गाणी अभय आगाशे आपल्या व्हायोलीनमधून सादर करून शब्द शब्द ..मनात .. स्वरातून बोलते करत होते..
अतुलकुमार उपाध्ये यांचेकडे व्हायोलीनची तालीम घेतलेल्या अभय आगाशे यांनी आपल्या वादनाने गाण्याना अधिक नेटकेपणाने शब्द नसताना बोलके केले..
त्यांना अनुजा आगाशे, प्रसाद जोशी, दिलीप व्यास आणि रोहित साने या सहवादकांच्या उत्तम साथीने गाणे एकाग्रतेने खुलवत होते..
प्रत्येक गाण्याचे सादरीकरण पुनःप्रत्ययाचा
आनंद देत होता..
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjljSfaG1CUek6HBlQ-cJL5xHds8V3y94arMbwpv6FPIqfdgfsizaWYIm8K_FgxhQG52gHwmdF2TjYbJmv-_m6UkxYNe3-7rWPAGa2ZggLH4pR2loY1AT6IpY1brCiYrtoYo7RkiWApPy9KnSO0O4NZyhbDk2PR0NQzh2w8VFGQjOYI8uYu5ZD5N1blACA/s1920/IMG_20240116_191150.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" width="320" data-original-height="1080" data-original-width="1920" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjljSfaG1CUek6HBlQ-cJL5xHds8V3y94arMbwpv6FPIqfdgfsizaWYIm8K_FgxhQG52gHwmdF2TjYbJmv-_m6UkxYNe3-7rWPAGa2ZggLH4pR2loY1AT6IpY1brCiYrtoYo7RkiWApPy9KnSO0O4NZyhbDk2PR0NQzh2w8VFGQjOYI8uYu5ZD5N1blACA/s320/IMG_20240116_191150.jpg"/></a></div>
गाणी सादर होताना पडद्यावर ओ.पी. ..चित्रपट, त्यातील कलाकार, आणि गाण्यात वादन केलेले कलावंत खास करून सतीश पाकणीकर यांनी दाखवून त्याचे महत्व अधिक ठळक केले.
आइये मेहरबाँ, बाबूजी धीरे चलना, आखों ही आखोमें इशारा हो गया... आवो हुजुर तुमको,छोटासा बालमा, सून सून सून जालिमा, इशोरो इशारोमे.. तुमसा नहीं देखा. पासून दिवाना हुआ बादल पर्यंत सोळा गाण्यांचा नजराणा इथे पेश झाला..
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2S1mHdvzUgqK4gzBBl3u6cjrhmHceFQ5xbU4horvgG6YnMvdYSmoUXioY9X3ifSVq-zsItVprOJYOa80WuBGioNUEhgdLts-l_sTBB4qReNZ4Or3mdGH1rOhdLdyo0yvbXn7MOp2cD0g7tqGzw_4yZVJ92YcpNpYuQDhfqH-k6dns5ZABB6CulngM6D0/s4000/IMG_20240116_183559.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; clear: right; float: right;"><img alt="" border="0" height="320" data-original-height="4000" data-original-width="1800" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2S1mHdvzUgqK4gzBBl3u6cjrhmHceFQ5xbU4horvgG6YnMvdYSmoUXioY9X3ifSVq-zsItVprOJYOa80WuBGioNUEhgdLts-l_sTBB4qReNZ4Or3mdGH1rOhdLdyo0yvbXn7MOp2cD0g7tqGzw_4yZVJ92YcpNpYuQDhfqH-k6dns5ZABB6CulngM6D0/s320/IMG_20240116_183559.jpg"/></a></div>
व्हायोलीन या वाद्याची उत्तम पकड ..गाण्यातील नेमकेपणा आणि त्यातले बारकावे अभय आगाशे यांच्या सादरीकरणात स्पष्ट दिसले..
रेकॉर्डिंग साठी आलेल्या वादकांना लगेच पेमेंट करणारे..वेळ पाळणारे..त्यातही देलेला शब्द पाळणारे..पण आयुष्याच्या उत्तरार्धात अधिक खडतर आयुष्य भोगणारे..तरीही आपला आब आणि रुबाब सांभाळत , हिंदी न येताही उर्दू भाषेतून का करणारे उत्तम काव्याची जाण असणारे तसेच कधीही कुणापुढे न झुकणारे ..आपल्या मस्तीत हिंदी चित्रपटसृष्टीत राज्य करणारे महान संगीतकार ओ. पी. नय्यर यांचे उदाहरण आदर्श म्हणून कसे होते..ते या आठवणीतून आणि व्हायोलीन मधून सादर झालेल्या अनुभवातून सिध्द झाले.
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmhIsjSNR_SezRWDDmY_a8a-HH04C_eIGfkkGyBm-6cHWHkHkPwS5pcit1_sIdPZvau4FXAPyi_vYfQa-CXuakCpR55TrPBimQ14IUOAcQ70UeXf5hKqQRMqwjPWgZ8kSg9Cq2R5xpo6xoKwl79vgx0BZSLYsaD3X9xjzwM_BB-uF9UL4EI_Ee5Hc-iT8/s1920/IMG_20240116_200742.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" width="320" data-original-height="1080" data-original-width="1920" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmhIsjSNR_SezRWDDmY_a8a-HH04C_eIGfkkGyBm-6cHWHkHkPwS5pcit1_sIdPZvau4FXAPyi_vYfQa-CXuakCpR55TrPBimQ14IUOAcQ70UeXf5hKqQRMqwjPWgZ8kSg9Cq2R5xpo6xoKwl79vgx0BZSLYsaD3X9xjzwM_BB-uF9UL4EI_Ee5Hc-iT8/s320/IMG_20240116_200742.jpg"/></a></div>
कार्यक्रमासाठी हेमंत पाकणीकर आणि रवी केळकर यांचे बहुमूल्य सहकार्य लाभले.
केवळ ओ.पी. प्रेमींना नव्हे तर हिंदी संगीताचे जाणकार असणाऱ्या रसिकांना असे कार्यक्रम हे आनंद आणि समाधान देतात..
अतिशय अभ्यासपूर्ण असलेल्या या कार्यक्रमाचे पुन्हा विविध गावात सादरीकरण व्हायला हवे आहे.
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBRDUv7zM5YM2nUKsX_QGQooXa8rsWcvADpkqMUSMZG80Mi5j94tTik3YCXAx_RWGG-MuBfTwrM4UuZ_bNYfxgfoSBD0ZqJkSGPuvG8rTzgAbT4vk9UTOgOcbTtQSoxRwmoJSZWt99L4z6hsbSnbP0a7uMN4CGa6-makwZG2ytgBI1Psix_ntm6Jaywxo/s4000/IMG_20240116_203631.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" width="320" data-original-height="1800" data-original-width="4000" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBRDUv7zM5YM2nUKsX_QGQooXa8rsWcvADpkqMUSMZG80Mi5j94tTik3YCXAx_RWGG-MuBfTwrM4UuZ_bNYfxgfoSBD0ZqJkSGPuvG8rTzgAbT4vk9UTOgOcbTtQSoxRwmoJSZWt99L4z6hsbSnbP0a7uMN4CGa6-makwZG2ytgBI1Psix_ntm6Jaywxo/s320/IMG_20240116_203631.jpg"/></a></div>
- सुभाष इनामदार, पुणे
subhashinamdar@gmail.comसुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-89092832521331890152023-11-04T01:17:00.000-07:002023-11-04T01:17:46.489-07:00संगीतभूषण राम मराठे एक स्मरण
पंडित राम मराठे जन्मशताब्दी निमित्ताने शुक्रवारी पुण्यात गानवर्धन पुणे, यांनी आयोजित केलेली ही अनोखी संगीत मैफल.. राम मराठे यांच्या गायनातील सादरीकरणात असलेल्या भरजरी स्वरांच्या लडा इथे हळुवारणे रसिकांच्या साक्षीने उलगडत गेल्या..
ही अनोखी मैफल राम मराठे यांच्यातल्या कलाकाराचे सर्व बाजूंनी असलेले महानपण ..त्यांची स्वरावरची हुकूमत..त्यातले तेज..अनेक गुरूंकडून घेतलेली विद्या आणि चतुरस्र बुध्दी साऱ्यांचे दर्शन शुक्रवारी एस एम जोशी सभागृहात घडले.
जबरदस्त अशी तीक्ष्ण प्रतिभा लाभलेले राम मराठे नादब्रह्म स्वरुपात आजही किती रसिकांच्या मना मनात आहेत याची साक्ष कार्यक्रमातून येणारी दाद यातून बाहेर आली.
बैठकीत गाणे आणि नाटकातील गाणे कसे आणि का वेगळे होते याचे मर्म त्यांच्या मुद्रित माध्यमातून उलगडले.
त्यांच्या बाबतीतला आठवणींचा खजाना इथे अनेक मान्यवरांच्या प्रतीक्रियेतून कळत गेला.
राम मराठे यांनी आपल्या मुलाखतीतून सांगितलेल्या गोष्टी आणि गायकांच्या हुबेहूब केलेल्या नकला.. यातून ते गायक कसे होते याचे नेमके मर्म त्यांच्या स्मृतीला अधिक झळाळी देणारे होते.
यात राम मराठे यांच्या चार पिढ्या रसिकांसमोर आल्या..
यात प्रामुख्याने मुकुंद मराठे , भाग्येश मराठे, स्वरांगी मराठे - काळे , आदिश्री पोटे, मृणाल नाटेकर ,राजेंद्र मणेरिकर या त्यांच्या कुटुंबातील आणि परिवारातील कलावंतांचा सहभाग होता.
माधव मोडक..तबला आणि लीलाधर चक्रदेव यांची हार्मोनियम संगत कार्यक्रमाला अधिक समर्पक अशीच होती. संजय गोगटे हे बाहेरून ऑर्गन साथ करीत होते.
या खरोखरीच संस्मरणीय कार्यक्रमाचे निवेदन स्वाती मराठे.. थिटे यांनी केले होते.
- सुभाष इनामदार, पुणे
subhashinamdar@gmail.comसुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-4457368741308230692023-10-23T08:40:00.001-07:002023-10-23T08:52:08.199-07:00एकदा अनुभवल्याच पाहिजेत..अनवट शांताबाई..
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhD1RI9b5WuDICtcFUkSD3R-nmk53LueAz15M5I8hWyjD-dkQMunshyFpAY12zMhEjXhbfQ4RbcGD5zXF2qESaJtL-DMwr-979fKxz2cFWcqzm94pcKVnot0svmGzEnpmnUnae-e1Ibxm4FkoKZcaFTB2GHx3j1P425BNdteiHQIQbu1VI4hFSlR6jWQdk/s4000/IMG_20231022_120615.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" width="400" data-original-height="1800" data-original-width="4000" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhD1RI9b5WuDICtcFUkSD3R-nmk53LueAz15M5I8hWyjD-dkQMunshyFpAY12zMhEjXhbfQ4RbcGD5zXF2qESaJtL-DMwr-979fKxz2cFWcqzm94pcKVnot0svmGzEnpmnUnae-e1Ibxm4FkoKZcaFTB2GHx3j1P425BNdteiHQIQbu1VI4hFSlR6jWQdk/s400/IMG_20231022_120615.jpg"/></a></div>
व्हायोलीनचे ते हळवे सूर सायंकाळचे हुरहूर लावणारे स्वर मंचावर वाजत रहातात..आणि त्यातच सुरू होते ..ही वाट दूर जाते.. ह्या सुरावटिकडे आणि शांता जनार्दन शेळके यांच्या जन्म गावपासूनचा प्रवास अभिवाचनातून उलगडला जातो..बालपण..तिथले वातावरण..मनावरचे आईचे ...आज्जीचे संस्कार ..आणि एका ज्येष्ठ कवियत्रीच्या जीवनाचा तो काहीसा उदास वाटणारा अनवट प्रवास वंदना बोकील.. कुलकर्णी यांच्या शब्दात सांगायचे तर त्यांच्याच पुस्तकातून शांताबाई ज्या व्यक्त झाल्या आहेत..त्या हळूहळू आपली कहाणी सांगु लागतात.. अनुराधा जोशी..दिपाली दातार..आणि वंदना बोकील या त्या शब्दातून तर कधी कवितेच्या बोलितून व्यक्त होऊ लागतात.. आणि या साऱ्या प्रवासाला व्हायोलीनच्या पार्श्वसंगीतात आणि साजेशा गाण्याच्या स्वरात अनुप कुलथे त्या वातावरणात घेऊन जातात.. एकूणच रसिक शांताबाई शेळके यांच्या आयुष्यातील एकेक घटना एकाग्रतेने ऐकतात आणि त्या गोष्टीचा मागोवा घेत..त्यांच्या जीवनात एकरूप होऊन जातात..
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhC7slq3lvn9ly7LVYgdLxwfQDQzI-s2o2-yngStvQmL5raYZhKsbCMu6l7JEZk5WfYXVmo936fT0TF6EIfL2JKcTZOJsB9K3dZhFMh3kDXX9vrLYOFm8daavtgOjQYlNMlYKqrbzNu786PFXewCRZdtRYc0mVRQsumRnYWY4SXSNQQG0Ht9jGdH1XozxM/s4000/IMG_20231022_104411.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; clear: left; float: left;"><img alt="" border="0" height="320" data-original-height="4000" data-original-width="1800" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhC7slq3lvn9ly7LVYgdLxwfQDQzI-s2o2-yngStvQmL5raYZhKsbCMu6l7JEZk5WfYXVmo936fT0TF6EIfL2JKcTZOJsB9K3dZhFMh3kDXX9vrLYOFm8daavtgOjQYlNMlYKqrbzNu786PFXewCRZdtRYc0mVRQsumRnYWY4SXSNQQG0Ht9jGdH1XozxM/s320/IMG_20231022_104411.jpg"/></a></div>
शांता शेळके यांची गीते मना मनात..घराघरात पोचली पण त्यांच्या कविता तेव्हढ्या पोचल्या नाहीत.. ही खंत त्यांच्या जन्मशताब्दीनिमित्त दूर करून त्यांच्याच पुस्तकातून त्यांनीच लिहलेल्या शब्दांना एकत्र करून वंदना बोकील यांनी आपली अनवट शांताबाई सादर केली..आपल्या आम्ही सुदर्शन रंगमच इथे हा अनुभव घेतला..या कार्यक्रमात सहभागी होऊन रसिकांना त्यात सामील करून वंदना बोकील. कुलकर्णी आम्हाला त्या दिवसात घेऊन गेल्या. शांता शेळके यांच्या मनातील व्यथा आणि त्यांचे ते एकाकी जगणे आणि त्यांच्या मनोव्यथा दर्शविणाऱ्या कविता निवडून लहानपण..घरगुती वातावरण..त्यांची जात.. त्यांचे शिक्षण .. त्यांनी मुंबईत जपलेले नाते आणि कवितेशी त्यांची जमलेली गट्टी सारेच इथे व्यक्त होते.. परिस्थितीच्या भोवऱ्यात सापडली आहे त्याची ही कहाणी.. ओठांवरती थोडे हासू डोळा थोडे पाणी ठेऊन शब्दांच्या जोडीला इथे कविताही बोलक्या होतात..या अभिवाचानात बोलून न बोललेल्या भावनाही मनाला भिडतात त्याचे कारण प्रभावी व्यक्त होणे या सादर करणाऱ्या कलाकारांच्या भूमिकेतून..
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPxmUshmVT9IWbv7xw24Ws1ivHfesCk4RyHqgoC1Jd5Y5l3Ix0fqPjAFJUnAsF8zEjsLLMukGjpbMynXv1oliXde0TVhV65i55OstZ7G_0dQ2Ev-5n_xRhsYRW8zNvuAhdrhRqWUgQwgnBfcgRcoV-F_lZLeC_4VVuMBKZnlESvW7mESPWxSH5GOU9x9A/s4000/IMG_20231022_104417.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" height="320" data-original-height="4000" data-original-width="1800" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPxmUshmVT9IWbv7xw24Ws1ivHfesCk4RyHqgoC1Jd5Y5l3Ix0fqPjAFJUnAsF8zEjsLLMukGjpbMynXv1oliXde0TVhV65i55OstZ7G_0dQ2Ev-5n_xRhsYRW8zNvuAhdrhRqWUgQwgnBfcgRcoV-F_lZLeC_4VVuMBKZnlESvW7mESPWxSH5GOU9x9A/s320/IMG_20231022_104417.jpg"/></a></div>
त्याची परिणाकारकता इथे ऐकताना तुम्हालाही जाणवेल आणि तुम्ही सहजी त्या वातावरणात सामील होता. शब्दातून व्यक्त झालेल्या ओळीतून त्यांचे जगणे अंगावर येते..आणि आपण ज्या आनंदी आणि मनमोकळ्या भासलेल्या शांताबाई खरोखरीच कोणत्या उदासवाण्या आयुष्यात जगल्या त्याची ओळख होते.. कारुण्याचा स्पर्श या अनवट शांताबाई कार्यक्रमात सतत तुमची पाठ सोडत नाही.. आणि मग शेवटी जेंव्हा असेन मी नसेन मी..ची ओळ येते तेंव्हा पर्यंत हाच आशावाद कायम राहतो..
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfd6EatduMKFs4fRmbb3knB1ggNCbmR-guRf7faniMMseZnagvNutyvb3q0nDxead27XNR0y4dUoyNeHtz-qkKFPVDkA5GkmbGtL_TKLNXHLKhkr10W95br282uld_0bjOF6RJbO8vJUckPVlELUH4MA_vKPvL9oYl3F5WM9geP_XwZtiC-WNHn_R5N2U/s1920/IMG_20231022_112942.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" width="400" data-original-height="1080" data-original-width="1920" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfd6EatduMKFs4fRmbb3knB1ggNCbmR-guRf7faniMMseZnagvNutyvb3q0nDxead27XNR0y4dUoyNeHtz-qkKFPVDkA5GkmbGtL_TKLNXHLKhkr10W95br282uld_0bjOF6RJbO8vJUckPVlELUH4MA_vKPvL9oYl3F5WM9geP_XwZtiC-WNHn_R5N2U/s400/IMG_20231022_112942.jpg"/></a></div>
खरे तर अशा कार्यक्रमावर थोडक्यात व्यक्त होणे ही परीक्षा असते..यासाठी त्यांच्या काही कविता यांचा संदर्भ घ्यायचा मोह टाळून सुदर्शनच्या मंचावर..उत्तम रसजी, वाचकांच्या साक्षीने अनुभवलेल्या शांताबाई..यावर व्यक्त होणे खूप कठीण आहे..तो अनुभव प्रत्यक्ष घेणे हेच उचित होईल. अश्या कार्यक्रमात सहभागी होऊन त्याचा प्रत्यक्ष अनुभव घेणे आणि ती अनुभूती मनात कायम ठेऊन त्यांचे स्मरण सतत ठेवावे असाच हा कार्यक्रम आहे.. चंद्र.. चांदण्या..फुले वेचून..त्यामागची कळ्यांची वेदना तुम्हाला जगायला अधिक शिकवेल हे नक्की..
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZkoBq_aKbrZ3XLI5y7tfZFyhbViqklwxScY_s3qjhO0G0Qt6tKow2x7YAGLp22VRTcTbUj2vOOepuE7ypkAMKdPyS7sbIlFTy1R8g4yOLAiaQpeO9l1fwGnTM4Kt8pJ_WL78hwkfMSU4CRE-FF2CrMCfKfnoCpiiBfIc3uj7VP_b67etuOkDe3tKJ9Jo/s4000/IMG_20231022_115222.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" width="400" data-original-height="1800" data-original-width="4000" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZkoBq_aKbrZ3XLI5y7tfZFyhbViqklwxScY_s3qjhO0G0Qt6tKow2x7YAGLp22VRTcTbUj2vOOepuE7ypkAMKdPyS7sbIlFTy1R8g4yOLAiaQpeO9l1fwGnTM4Kt8pJ_WL78hwkfMSU4CRE-FF2CrMCfKfnoCpiiBfIc3uj7VP_b67etuOkDe3tKJ9Jo/s400/IMG_20231022_115222.jpg"/></a></div>
- सुभाष इनामदार, पुणे subhashinamdar@gmail.comसुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-56170860559524119842023-04-28T06:04:00.001-07:002023-04-28T09:26:49.537-07:00पर्यटकांचे सुख जपणारे अजित करंदीकररत्नागिरीचे अमृता ट्रॅव्हल्सची निवड करणारे आम्ही पुणेरी ..पण ती निवड किती उत्तम होती याची पारख आम्ही काश्मीर आणि आसाम, मेघालय अरुणाचल येथे जाऊन आल्यावर कळाले की ती किती उत्तम होती...याचे एकमेव कारण म्हणजे या कंपनीचे संचालक अजित करंदीकर..
पैश्यापेक्षा आपलेपणाने प्रत्येकाशी नाते जोडताना त्यांच्या सुखात समाधान मानणारे हे व्यक्तिमत्व.
सहा फुटाची उंची असलेला..सैन्यदलात पंधरा वर्षे काम केल्याने तगडेपणा..भारदस्त देह..आनंदी आणि रुबाबदार चेहरा..सगळ्यांना समजून घेऊन शेवटी ठिक आहे..असे आवर्जून सांगणारा माणूस..सहजपणे इतरांवर प्रभाव पडेल असे व्यक्तिमत्व..अजित करंदीकर..
अमृता ट्रॅव्हल्स यांचे नाव आमच्या मैफल ग्रुपच्या एकांनी सुचविले आणि आम्ही त्यांच्या संपर्कात आलो..गेली २२ वर्षे त्यांनी आणि त्यांच्या सुविद्य पत्नी सौ. अमृता यांनी रत्नागिरीत त्या भागातील पर्यटकांसाठी आपलेपण जपणारी कंपनी काढून कोकणातून बाहेर पडण्यासाठीची नजर त्यांनी प्राप्त करून दिली..आणि आलेल्या लोकांच्या मनात आपले स्थान पक्के केले ते त्यांच्या उत्तम नियोजनबध्द आणि नेटक्या शिस्तशीर सहलीच्या माध्यमाने..
काश्मीर हा तसा वेगळा सुरक्षा असणारा अनोखा भाग आणि तर थ्री सिस्टर हा चायना सीमेवरच्या अतिथंडीतला १५ हजार उंचीवरचा भूप्रदेश..पण दोन्ही ठिकाणी अजित करंदीकर यांनी आम्हा साऱ्या पर्यटकांना जे जे नमूद केले त्या त्या ठिकाणी नेण्याची कसरत पूर्ण समाधानाने पार पाडली..आमच्या प्रत्येकाच्या आरोग्यास प्राधान्य देऊन..काय हवे नको ते साध्य करून दिले..
प्रसंगी आपल्या स्वभावातील माणुसकीचे दर्शन घडविले..ठरलेल्या रकमेच्या व्यतिरिक्त एकाही पैशाची अधिक मागणी न करता जे जे तुमच्या मनात असेल ते सांगा मी ते पुरवितो.. तुम्ही फक्त सांगा तुम्हाला काय हवे..मी तिथे मिळाले तर नक्कीच देईन..असे सांगत प्रवाशांना आपलेसे करत आपुलकीचे नाते जपले.. व्यवसाय पेक्षा नाती आणि माणुसकी सांभाळणारी ही अमृता ट्रॅव्हल्सची पताका का इतक्या सहजपणे पर्यटकांच्या पसंतीस उतरली याचे दर्शन आम्हाला अजित करंदीकर यांच्या सहवासात घडले..
यापूर्वी अनुभव ट्रॅव्हल्स यांच्या कडून केलेल्या अरुण भट यांच्या सहलीत आला होता..त्यानंतर आम्ही नवीन सहल कंपनी शोधत होतो. जिथे उत्तम लक्ष दिले जाईल आणि आपल्याला समाधानाने फिरता येईल..ते उदाहरण आता नक्की झाले...अमृता ट्रॅव्हल्स..रत्नागिरी..
काश्मिरच्या सहलीत सिंधुदुर्ग, कुडाळ, चिपळूण, रत्नागिरी,मालगुंड येथील कोकणवासीय ओळखीचे झाले..थ्री सिस्टर सहलीत..पुणे, सोलापूर, कोल्हापूर सारख्या शहरातील पर्यटक सहभागी झाले होते. थोडक्यात तुम्ही कुठलेही असलात तरी अजित आणि सौ. अमृता करंदीकर यांच्या बरोबर सामील होऊन तुमच्या फिरण्याचा आनंद सुरक्षित आणि समधानेने घेऊ शकता असे हे विश्वासपूर्ण नाव आहे..
उदाहरण द्यायचे तर शिलाँगयेथून बांगलादेश सीमेवरील उमेद नदीवर जायचे होते..पण शिलाँग सोडले आणि रस्त्यावर मध्येच कळाले की मध्ये रस्त्यावर दरड कोसळून रस्ता बंद आहे..मग सर्वांना बोलावून अजित सरांनी विचारले आपण पर्यायी रस्ता शोधून जाऊ. पण सुमारे १५० कि.मी. प्रवास वाढेल..आणि रात्री मुक्कामास उशीर होईल..असे सांगून त्यांनी दुसऱ्या मार्गाने निघालो देखील..पण यामुळे खर्च वाढेल..ह्याची जाणीव होती...आम्ही शेवटच्या दिवशी त्या खर्चात आमची मदत देण्यास सारे तयार होते..पण करंदीकर यांनी ठामपणे सांगितले..तुमचे समाधान हे महत्वाचे आहे..माझा खर्च झाला..खरा..तरीही मी फायद्यात आहे.. तुम्ही कुणीही काहीही द्यायची गरज नाही.. आणि त्यांनी तो विषय संपविला..
कुणाही सहभागी मंडळींनी खिशातून एकही पैसा काढायचा नाही..आणि तसा खर्च केला तर मला सांगा आणि ते माझ्याकडुन मागून घ्या..
केवळ हा भाग नाही.. तर काश्मीर येथे शक्य नव्हते पण थ्री सिस्टर येथे बरोबर स्वयंपाकी होते.. प्रत्येक ठिकाणी रोज वेगळा मेनू..
चवदार..आणि उत्तम. रोज वेगळे गोड.. ताक शिवाय रोज सकाळी आणि संध्याकाळी चहा..भरपूर..आणि अगत्याचे दर्शन..
इतरांबरोबर स्वतःही या आनंदात सहभागी होऊन मीही तुमच्यतील एक बनून वावरणे हे अजित सरांचे वैशिष्ठ्य होते.
मालक असल्याचा आविर्भाव न बाळगता..सर्वांना आपलेसे करून उत्तम ते ते दाखविण्यास सतत उस्तुक असलेले अजित सर मनात कायम कोरले गेले..त्यांच्या बरोबर आम्ही सुमारे २० दिवस घालविले . त्या आठवणी आम्ही नेहमीच जवळ ठेऊ आणि त्यांच्याबरोबर सहली करण्यास इतरांना सांगू
अजित करंदीकर.. तुम्ही आम्हाला आनंद आणि समाधान दिलेत..असेच प्रेम कायम राहो हीच मनोमनी प्रार्थना..
अमृता ट्रॅव्हल्स जेंव्हा २५ वर्षाची होईल तेंचा जरूर रत्नागिरीत येऊ..
तुमचाच,
सुभाष विश्वनाथ इनामदार, पुणे
९५५२५९६२७६
सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-90993294198894139092023-01-09T08:00:00.001-08:002023-01-09T08:00:31.756-08:00मला भेटलेले विश्वास मेहेंदळे...!
नक्की साल नाही आठवत..पण सांस्कृतिक खात्याच्या मुंबईतल्या कार्यालयात साठे म्हणून एक उमदे व्यक्तिमत्व होते.. आमचे नाटक राज्य स्पर्धेत बक्षिसपात्र असल्याने नाट्य शिक्षण अभ्यासक्रमात सहभाग मिळावा म्हणून तिथे गेलो असताना.. त्यांनी मला तेंव्हा नवे संचालक म्हणून आलेले विश्वास मेहेंदळे यांची ओळख करून दिली.. बोलके आणि मनमोकळे असलेले मेहेंदळे मग एकदम आपलेसेच वाटायला लागले.. गप्पा आणि प्रचंड ओळखी असलेले हे बहुआयामी व्यकित्मत्व मनात रुजून बसले..
साधेपणा.. कुठलाही खोटा डौल नाही.. आणि तिथल्या तिथे निर्णय घेऊन तो अमलात आणण्याची हातोटी यामुळे ते कलाक्षेत्रात आपला ठसा उमटविणाऱ्या लोकात सहज जाऊन बसले..
त्यांना खोटेपणाचा तेंव्हापासून तिटकारा बोलण्यातून जाणवत होता. मीही नाटककार विद्याधर गोखले यांच्या संपर्कात होतो.. त्यांनाही त्यांच्यांबद्दल आदर होता. मी तरुण भारत या दैनिकातून राजीनामा देऊन बसलो होतो..पण कुठे काम नव्हते.. मला त्यांनी १९८१ ते १९८३ संस्कृतिक खात्यातर्फे होणाऱ्या नाट्य महोत्सवात प्रतिनिधी म्हणून नियुक्ती पत्र दिले.. त्यामुळे माझेवर त्याकाळीचे उपकारच त्यांनी केले होते. अशी व्यक्ती सरकारी कामात फार दिवस टिकणार नाही ..कारण त्यांचा स्पष्टवक्तेपणा .. तसेच झाले..
दामू केंकरे यांच्यानंतर ती संचालक पदाची खुर्ची विश्वासराव यांनी घेतली.. पण ते फार काळ राहिले नाहीत.. अशी चांगली माणसे सरकारी चाकोरीत टिकणे कठीण असते..तेच झाले सरकारी नोकरीतून मेहेंदळे बाहेर पुन्हा माध्यमांच्या दुनियेत गुरफटले..
पुढे ते पुण्यात स्थायिक झाले.. सिंबायोसिस मध्ये वृत्तपत्र विद्या शिकविण्याचे नवे दालन त्यांनी उघडले.. पुढे.. काही काळ लालन सारंग यांच्यासोबत काही नाटकात कामे केली.. पण तिथे रमले नाहीत.. त्यांनी लेखनाचा ध्यास घेतला.. लोकमान्य टिळकांच्या अग्रलेखाचा अभ्यास करून पुणे विद्यापीठ मध्ये डॉक्टरेट मिळविली. नवी दिल्ली पासून दूरदर्शनवर बातम्या देण्याचे काम केल्याने त्यांना विविध मोठे लोक, राजकारणी यांना जवळून बघता आले..त्यातूनच त्यांना संवाद साधण्याची उत्तम कला अवगत होती.. मग त्यांनी मला भेटलेली माणसे.. सारखी व्याख्याने दिली..त्यातूनच त्यांच्या बोलण्याची ताकद उमगली.. त्याचेच पुस्तक केले..
पत्रकारिता.. समाज माध्यम आणि नाटक यातून त्यांचा पिंड उत्तम तयार झाला.. माणसे जोडली तशी तोंडावर गोड बोलण्याचा स्वभाव नसल्याने.. त्यांना वाईट अनुभवांना सामोरे जावे लागले.. यातूनच ते फारसे दिसेनासे झाले.. अलिप्त होत गेले.. थोडे एकाकी बनले.. पण सतत मला हवे तसेच मी बोलणार..हा स्वभाव कायम ठेवला..
काहींनी जवळ केले..काहींनी झिडकारले.. पण ते ठाम राहिले.. सरकारी नोकरीत असल्याने.. आर्थिक बाबतीत ते कुणावर अवलंबून नव्हते.. ते स्वतंत्र होते.. अखेरपर्यंत स्वतंत्र राहिले..
वडील कीर्तनकार होते..त्यामुळे आख्यान रंगविण्याची त्यांची हातोटी व्याख्यानातून बाहेर डोकावत होती.. उत्तम वक्ते.. उत्तम निरीक्षणशक्ती आणि परखड विचार यातून विश्वास मेहेंदळे हे व्यक्तिमत्व मनात आणि समाजात कायम लक्षात राहील असेच होते..
एक इतिहास त्यांनी तयार केला.. घडविला.. त्यांच्या जाण्याने उत्तम व्यक्ती समाजमनातून हरपल्याची जाणीव होत आहे.. त्यांना भावपूर्ण श्रद्धांजली...!
- सुभाष इनामदार, पुणे subhashinamdar@gmail.comसुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-34996495485250298572023-01-05T13:58:00.000-08:002023-01-05T13:58:15.910-08:00व्हायोलिनचा समृध्द वारसा गुरुवारी रसिकांनी अनुभवला!
ज्येष्ठ व्हायोलिन वादक पंडित भालचंद्र देव यांच्या प्रथम स्मृतदिनानिमित्त त्यांच्या कन्या आणि शिष्या सौ. चारुशीला गोसावी यांनी गुरुवारची संध्याकाळ आपल्या उत्तम वादनाने रसिकांच्या मनात उमटविली.
व्हायोलिन गाते तेंव्हा.. या कार्यक्रमातून.
स्वरबहार आणि सांस्कृतिक पुणे आयोजित कार्यक्रमाची सुरवात भालचंद्र देव यांच्या छोट्या ध्वनिचित्रफीतीने झाली.
आरंभी चारुकेशी रागातली बंदिश सादर करून..त्यांनी व्हायोलीनवरची आपली हुकूमत सिद्ध करून..रसिकांना आपलेसे केले.
देवाचीये द्वारी पासून अभंग जिवलागा कधी रे येशील तू , वादळ वारं सुटलं ग, का हो धरिला सारखी वेगळ्या बाजाची गीते.बाई माझी करंगळी मोडली.. सारखी खणखणीत लावणी. त्यात वाजलेली ढोलकी...
आणि मग बाजे मुरलीया, ओ सजना, मधुबन सारखी हिंदी गीते अशी काही रंगतदार सादर झाली की रसिकांना वन्समोअरचा आवाज द्यावा लागला.
नीगाहे मिलानेको जी चाहता है आणि लागा चूनरी मे दाग..या गाण्याच्या भैरवीला आवश्यक असा स्वर ,ताल आणि टाळ्यांचा कडकडाट करून व्हायोलीनची आनंदमयी सफर चारुशीला गोसावी यांनी घडवून आणली..
व्हायोलीनच्या सुरावटितून शब्द आणि त्यातला अर्थ रसिकांच्या मनात अलगदपणे आकार घेईल असे तयारीचे वादन इथे चारुशीला गोसावी यांच्याकडून होत होते.. गाण्यातील हरकती आणि सुरावटी सफाईदार आणि सहजपणे वाद्यातून उमटत होत्या.
त्याही आपल्या वडीलांप्रमानेच व्हायोलिन वाद्यातील शिष्य घडविण्याचे कार्य करीत आहेत.. एक आदर्श कलावंत आणि व्हायोलिन गुरू म्हणून त्यांच्याकडे पहाता येईल.
मोहन पारसनीस (तबला), विनीत तिकोनकर (तबला आणि ढोलकी) , अमृता दिवेकर ( सिंथसायझर) राजेंद्र साळुंके( तालवाद्य), प्रसन्न बाम( हार्मोनियम).. यांच्या उत्तम साथीच्या संगतीत व्हायोलिन गीतांचा नजराणा रसिकांनी आनंदाने झेलला..
यावर कडी म्हणजे.. नीरजा आपटे यांचे सूचक आणि गाण्यांच्या निवडीला साजेसे अनोखे निवेदन..
भैरवी धून वाजवून गोसावी यांनी ही मैफल संपविली.
कलेचा उत्तम वारसा जपत त्यांनी तो रसिकांच्या मनात व्हायोलीनची गोडी निर्माण केली आहे.
असेच कार्यक्रम व्हायोलिन या वाद्यांचे सादर करून वडिलांची समृध्द कला परंपरा कायम पुढे नेतील असा विश्वास यामुळे रसिकांना पुन्हा एकदा आला.
- सुभाष इनामदार,
पुणे
subhashinamdar@gmail.comसुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-14002152738273068062022-12-19T21:22:00.004-08:002022-12-20T00:50:50.947-08:00सवाई गंधर्व ६८ वा.असा झाला सवाईच्या पहिल्या दिवसाची निरीक्षणे..!
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3UiuGo5oS1LOEID8-tGolfUQQ2Vcpcvp7ZqzFVjHxX6rk0m_Z7ZKy_7mxLQXKziRU07fIthuVwDbyd79WvjYZhkZAwR8THUSTNXUYiUVWW3UojSDJNmTGDKG9b0d1-ufVbaI-G6RAvQvAuzdUqDPJ33W-yJWk8pS7mteAhfCJ7FKPjAM3jOOMDwMJ/s4000/IMG_20221217_163609.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" width="320" data-original-height="1824" data-original-width="4000" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3UiuGo5oS1LOEID8-tGolfUQQ2Vcpcvp7ZqzFVjHxX6rk0m_Z7ZKy_7mxLQXKziRU07fIthuVwDbyd79WvjYZhkZAwR8THUSTNXUYiUVWW3UojSDJNmTGDKG9b0d1-ufVbaI-G6RAvQvAuzdUqDPJ33W-yJWk8pS7mteAhfCJ7FKPjAM3jOOMDwMJ/s320/IMG_20221217_163609.jpg"/></a></div>
करोनाच्या कालावधीनंतर पुण्यातील संगीत रसिकांसाठी ६८ वा सवाई भीमसेन महोत्सव बुधवारी मुकुंदनगर भागातील महाराष्ट्रीय मंडळाच्या शामियानात पुन्हा सुरू झाला..
यंदा प्रथमच संपूर्ण महोत्सवासाठी एकच तिकिटाचा पर्याय आर्य संगीत मंडळाने ठेवला आहे.. त्यामुळे म्हणा किंवा बदललेल्या काळाची दखल म्हणा पहिल्या दिवशी बऱ्याच खुर्च्या आणि भारतीय मंच रीता दिसत होता..
रसिक होते पण भरपूर आस्वादक गैरहजर होते..
मंडपात लांबवर मंचावर बसलेल्या आणि खुर्च्यातून आस्वाद घेणाऱ्या रसिकांना मंचावरील गाणे ऐकायला येत होते..पण कलाकार जवळून पहाता येत नव्हते.. चार स्क्रीन होते पण ते लांब होते..
बाहेर अनेक विक्री मंडप रीते दिसत होते..
नाही म्हणता खाद्य पदार्थांना अधिक मागणी होती..
उपेंद्र भट, शाश्वती मंडल, रतन मोहन शर्मा आणि उस्ताद अमजद अली खाँ.. हे चार कलावंत पहिल्या दिवसाचे आपले सादरीकरण उत्तमोत्तम करीत होते.
पण रात्री दहाला कार्यक्रम संपविण्यासाठी सादरीकरणात मर्यादा दिसत होती..
अमजद अली खाँ यांनी पुण्यातील पोलीस आयुक्तांना हे वेळेचे बंधन शिथिल करण्याचे जाहीर आवाहनही केले.. त्यामुळे कलावंत मनसोक्त कला सादर करू शकत नाही याची खंत व्यक्त केली.
असो.. पहिला दिवस.. वत्सलाबाई भीमसेन जोशी यांच्या नावाने दिला जाणारा पुरस्कार ६८ व्या सवाई गंधर्व भीमसेन संगीत महोत्सवाच्या पहिल्या दिवशी पंडित भीमसेन जोशी यांचे शिष्य उपेंद्र भट यांना प्रदान करण्यात आला..
त्यांच्या गायनातील रंगत रसिकांनी अनुभवली..
ग्वाल्हेर घराण्याच्या गायिका शाश्वती मंडल यांचे तयारीचे रसिकांनी अनुभवले.
रतन मोहन यांची भक्तीमय शैली आणि स्वरातला भाव आवडला..त्याला दाद मिळाली..
सादरीकरणात उस्ताद असलेले सरोवादक अमजद अली खाँ..यांची संवाद साधत रसिकांना आपलेसे केलेले वाद्यवादन..ही खरी मौज संगीत रसिकांनी दिलखुलापणे अनुभवली..
निवेदक आनंद देशमुख यांची नेमकी टिपणे आणि आवश्यक तेव्हढेच बोलणे आणि सतीश पाकणीकर यांची भीमसेन शक्ती याची खास नोंद घ्यावी वाटते.
सवाई महोत्सवातील संगीत वातावरण असेच भारलेले असते..ते शब्दात सामावू शकत नाही..ती अनुभूती. प्रत्यक्ष घ्यावी अशीच असते..
यंदा पाच दिवस हा स्वरयज्ञ सुरू रहाणार आहे.. पाहू या गुरुवारी कशी निरीक्षणे नोंदता येतील ते..
सवाई गंधर्व भीमसेन महोत्सव ..दुसरा दिवस..
अविनाश कुमार या तरुण गायकाने आरंभ केला.. पण उपस्थित रसिक इथे अभावानेच इथे दिसत होते.. त्यांच्या गाण्याचा परिणाम फारसा दिसला नाही..
पहिले दोन तास अगदी आलम खाँ यांच्या सरोद वादना पर्यंत रसिक तुरळक दिसले..
मैहर सेनी घराण्याचे सुप्रसिद्ध सरोदवादक आलम खाँ यांचे सरोदवादन झाले. त्यांना सत्यजित तळवलकर यांनी तबल्यासाठी साथ केली.
माहौल बहरला तो पंडित साजन मिश्रा आणि करोना काळात गमावलेले ज्येष्ठ गायक राजन मिश्रा यांचे सुपुत्र स्वरांश मिश्रा यांचे स्वरमंचावर आगमन झाले आणि रसिकात वाढ झाली..
विस्कळीत झालेले रसिक मुख्य मंडपात गायनाचा आस्वाद घेण्यासाठी एकत्र आले आणि दादही तशी मिळाली..
शताब्दी स्मरण या सतीश पाकणीकर यांच्या भातरत्न भीमसेन जोशी यांच्या विविध मुद्रा आणि मागील सवाई गंधर्व महोत्सवात त्यांचेसोबत विविध जागतिक कीर्तीच्या गायकांबरोबर काढलेल्या स्मृती असलेल्या सुमारे ७५ छायाचित्रांचे प्रदर्शन पाहण्यासाठी अनेक रसिक इथल्या खास दालनात येत होते.. चित्र काढू नका हे लिहूनही अनेकजण ते चित्र आपल्या मोबाईलमध्ये टिपताना दिसत होते.
आनंद देशमुख भीमसेन जोशी यांच्यावरील काही निवडक ठळक गोष्टी लोकांसमोर आणत होते..
साजन मिश्रा यांना साथ करणारे हार्मोनियम वादक उशिरा आल्याने भीमसेन जोशी यांच्या आठवणी रसिकांच्या मनात रुजविण्यासाठी या वेळेचा सदुपयोग केला गेला..
आज पुण्याचे पालकमंत्री येणार असल्याने इथे सुरक्षा अधिक सतर्क झाल्याचे दिसले.
इथल्या भव्य मंडपात रसिकांना कलावंताचा आवाज सर्व दूर नीट ऐकू यावा यासाठी स्वरांजलीचे प्रदीप माळी यांचा सतत प्रयत्न दिसत होता.
या महोत्सवात 'राजहंस प्रकाशन'तर्फे ज्येष्ठ शास्त्रीय गायक पं. सत्यशील देशपांडे लिखित 'गान गुणगान - एक सांगीतिक यात्रा' या पुस्तकाचे प्रकाशन श्रीनिवास जोशी यांच्या हस्ते करण्यात आले. यावेळी प्रकाशक दिलीप माजगावकर उपस्थित होते.
छायाचित्रकार लोकप्रिय कलावंतांची छबी मिळविण्यासाठी रसिकांमध्ये मिसळून प्रयत्न करताना दिसत होते.. विशेषतः विदुषी डॉ. एम राजन, संगीता शंकर ,रागिणी व नंदिनी यांचे एकत्रित चित्र मिळावे यासाठी चाललेली धावपळ दिसत होती..
दुसरा दिवस रसिकांच्या मनात रुजविला तो साजन आणि स्वरांश मिश्रा यांनी..तर यावर कळस केला तो डॉ. एम राजन आणि त्यांच्या कन्या आणि नातींच्या उत्तम वादनाने.. चार व्हायोलिनची एकत्रित सुरावट मनात साठवीत आज भारलेल्या तृप्ततेने घरोघरी गेला..
आणि रसिकांची आठवण काढत एम राजमही भारावल्याचे जाणवले..
सवाईचा तिसरा दिवस..लक्षणीय!
६८ वास सवाई गंधर्व संगीत महोत्सव रंगतदार होत जाणार हे आता नक्की झाले..
पुण्यात, महाराष्ट्रात,देशात आणि परदेशातही कीर्ती पोचलेला हा स्वरमंच अनेकविध घटनांनी आणि कलाकारांच्या हजेरीतून लक्षात रहात आहे..
बाहेर उन्हाचे सावट असताना उपस्थित रसिकांना आपल्या उत्तम ,कोमल आणि तयारीच्या सुरावटितून गुंतवून ठेवण्यात मनाली बोस या कलाकार यशस्वी झाल्याचे दिसले.कोलकातास्थित किराणा घराण्याच्या गायिका मनाली बोस यांनी राग मारवामध्ये एकतालात हळूवार सादरीकरणाने आपल्या गायनाची सुरवात केली. त्यानंतर 'अब काहे सतावो जावो...' हा गारा व पिलू रागातील मिश्र दादरा व भारतरत्न पंडित भीमसेन जोशी यांचे लोकप्रिय भजन 'बाजे रे मुरलिया बाजे' सादर केले. त्यांना अभिनय रवांदे (हार्मोनियम) पांडुरंग पवार (तबला) यांची संगत लाभली.
संध्याकाळचा हंसध्वनी रागाने मेजवानी दिली ती तरुण आणि उत्तम संतूर वादक राहुल शर्मा यांनी.. पुणेकरांचे कौतुक करून त्यांनी आपल्या वादनातले सौंदर्य रसिकांच्या हृदयात उतरविले..
आलाप, जोड, झाला आणि दृत तीनताल त्यांनी सादर केला. मिश्र खमाज धूनमध्ये दादरा आणि तीनताल सादरीकरणाने त्यांनी आपल्या वादनाचा समारोप केला.
त्यांना ओजस अढीया (तबला) यांनी अतिशय समर्पक साथ केली.
मध्यंतरात रसिकांचे पाय आजूबाजूचे वातावरण टिपत टिपत.. चहा.. कॉफी आणि खाद्यपदार्थ दालनाकडे वळताना दिसत होते.. बाहेर उभे केलेले भीमसेन जोशी यांच्या भव्य फलकाकडे आकर्षित होऊन त्यासोबत आपली छायाचित्र काढण्यात काही धन्यता मानत होते..
इकडे मंडपात भीमसेन जोशी यांचे सुपुत्र आणि या महोत्सवाचे प्रमुख श्रीनिवास जोशी यांचे स्वरमंचावर आगमन झाले..
त्यांनी बिहाग रागाने आपल्या गायनाची सुरूवात केली. संत कबीर यांची रचना असलेला आणि जोशी यांनी संगीत दिग्दर्शन केलेल्या 'गुरुविण कौन बतावे बाट' या भजनाने त्यांनी आपल्या गायनाचा समारोप केला.
अविनाश दिघे (हार्मोनियम), पं.रवींद्र यावगल (तबला),गंभीर महाजन (पखावज) आणि माऊली टाकळकर (टाळ) यांनी त्यांना साथ केली.
मंचावरून झाली उतरलेल्या अवघ्या ९६ वर्षांच्या माऊली टाकळकर यांच्यावर प्रेमाचा वर्षाव त्यांचा सत्कार करून केला गेला. रसिकही त्यामुळे भारावून गेले होते..
आपल्या निवेदनाची तिशी पूर्ण करणारे आनंद देशमुख यांच्या आवाजाची जशी रसिकांना सवय झाली आहे तशी गायकांच्या पिढ्याही त्यांच्या निवेदनाने कशा इथल्या स्वरमंचावर अवतरल्या याची एक यादीच देशमुख यांनी इथे सादर करून.. ही महान शास्त्रीय संगीत परंपरा इथे जपली जात आहे याचे उदाहरण त्यांनी प्रस्तुत केले.
उपस्थित रसिकांमध्ये आज पुण्याच्या विकासात ज्यांचा वाटा आहे असे माजी खासदार सुरेश कलमाडी सौ. मीरा कलमाडी यांच्यासह ठळकपणे दिसले.. तर काही काळासाठी शिवसेनेच्या नेता आणि उपसभापती निलमताई गोरे हजर होत्या.
आजच्या दिवसाची सांगता अभ्यासू आणि कलावंत घडविणारे श्रेष्ठ गुरू पं. अजय चक्रवर्ती यांच्या भारदस्त गाण्याने झाली.. उपस्थित तरुण कलावंत यांना मार्गदर्शन करून ह्या महोत्सवात येण्याचा बहुमान मिळायला भाग्य लाभते ते लाभल्याने..ह्या भिमतिर्थाला त्यांनी वंदन केले. सादरीकरण करताना वेळेचे गणित आखून त्यांनी बरोबर दहा वाजता आपली सेवा थांबविली..
त्यांनी राग बागेश्रीने गायनाला सुरुवात केली. सुरेल गायकी अन् त्याला साजेसे वादन यामुळे चक्रवर्ती यांची मैफिल उत्तरोत्तर रंगली. त्यानंतर चक्रबर्ती यांनी पहाडी राग सादर केला.
अजय जोगळेकर (हार्मोनियम), ईशान घोष ( तबला), मेहेर परळीकर आणि सौरभ काडगावकर यांनी त्यांना साथसंगत केली.
वेळेची मर्यादा आता घालू नये अशी विनंती करायला ते विसरले नाहीत..
धीरगंभीर स्वराचे वलय निर्माण करत त्यांनी आपले गायन संपविले.
सवाईचा चौथा दिवस.. रसिक भारावलेले...!
दुपारी तीन ते रात्री बारा अशी मोठी पर्वणीच सवाईच्या रसिकांना शनिवारी लाभली..
सुरवातीपासूनच इथे रंग भरत गेला.. यशस्वी सरपोतदार यांचे आक्रमक आणि तेजस्वी स्वरांनी लपेटलेले गायनाने श्रोता खुश झाला.. उत्तम स्वरलगाव आणि मनाला आनंद देणारे गायन सादर करून त्यांनी स्वरमंचाला मोहित करून टाकले.
हरकती आणि लयकारी यांचा सुंदर मेळ त्यांच्या सादरीकरणात पाहायला मिळाला.
या महोत्सवात पहिल्यांदाच या व्यासपीठावर कला सादर संधीचा उत्तम फायदा त्यांनी करून घेतला.‘रंग डारूंगी नंद के लालन पे...’ या होरीने त्यांनी आपल्या सादरीकरणाचा समारोप करून रसिकांची मने जिंकली. त्यांना मिलिंद कुलकर्णी (संवादिनी), पं. रामदास पळसुले (तबला) यांची उत्तम साथ मिळाली.
भोपाळच्या मातीत आपली ध्रुपद गायकी विकसित करणारे पं. उमाकांत गुंदेचा आणि अनंत गुंडेचा ह्या काका पुतण्याच्या जोडीने सवाईत आलेल्या प्रत्येक श्रोत्यांच्या मनात आपला ठसा कायम केला..
ओम तोम ची या गायनातील परंपरा त्यांनी आपल्या शैलीतून उत्तम सादर केली. धीरगंभीर आणि आक्रमक हे एकाच गायनातले कौशल्य त्यांनी सहज साध्य केले आहे..
उमाकांत गुंदेचा सांगतात..धृपद हा गायनाचा प्राचीन प्रकार असून, सामवेदातून त्याची निर्मिती झाली असल्याचे मानले जाते.
२००४ साली भोपाळ येथील आमच्या धृपद संस्थान या गुरुकुलचे उद्घाटन पंडित भीमसेन जोशी यांनी केले होते. गुंदेचा यांनी राग चारुकेशीने आपल्या सादरीकरणाला सुरुवात केली. त्यांनी पारंपरिक आलाप, विलंबित, मध्यलय अर्थात आलाप जोड झाला यांचे दमदार सादरीकरण केले. यानंतर त्यांनी चौदा मात्रेतील धृपद धमार प्रस्तुत केला. राग अडाणामधील ‘शिव शिव शिव शंकराधिदेव...’ या शिवस्तुतीने अधिक समाधान दिले.
त्यांना बंधू पं. अखिलेश गुंदेचा व ज्ञानेश्वर देशमुख यांनी पखवाजवर कमाल केली.
आज आठ कलावंतांनी महोत्सवाची रंगत अधिकाधिक वाढविली.. आजूबाजूचा परिसर आणि मंडपातील रसिकांची गर्दी त्याची साक्ष देत होती..
आग्रा घराण्याच्या गायिका भारती प्रताप यांनी राग श्री ने आपल्या सादरीकरणाला सुरुवात केली. त्यांनी ‘सांज भई...’ ही विलंबित एकतालातील रचना प्रस्तुत केली. भीमसेन जोशी यांनी गायलेल्या पुरंदरदास यांच्या कानडी अभंगाने त्यांनी आपल्या सादरीकरणाचा समारोप केला. त्यांना अभिनय रवांदे (संवादिनी), रविंद्र यावगल (तबला) यांची साथ लाभली.
विराज यांच्या गायनाने विराट दर्शन!
भीमसेन जोशी यांचा नातू विराज जोशी यांनी सवाई मध्ये जमलेल्या तरुण कलाकारांना प्रेरणा देणारे तयारीचे गायन सादर करून आपलेसे केले..
रसिकांना त्यांनी आजोबांच्या गायनाची झलक दाखविली.
किराणा घराण्याचे उदयोन्मुख गायक असलेल्या विराज जोशी यांनी राग मारुबिहागने आपल्या सादरीकरणाला सुरुवात केली.
पं. भीमसेन जोशी यांच्या ‘संतवाणी’ या कार्यक्रमाला यावर्षी ५० वर्षे पूर्ण होत आहेत. त्याचेच औचित्य साधत त्यांनी अजरामर केलेल्या भक्तीसंगीताची झलक विराज यांच्या गायनाने रसिकांनी अनुभविली.
अविनाश दिघे (संवादिनी), पांडुरंग पवार (तबला), सुखद मुंडे (पखावज) व माऊली टाकळकर (टाळ), अपूर्व द्रविड (तालवाद्य) तर राहुल गोळे (ऑर्गन) यांनी साथसंगत केली. पुन्हा एकदा माऊली टाकळकर यांच्याविषयीच्या प्रेमाला उधाण आल्याचे पहायला मिळाले.
गायक सिड श्रीराम यांनी कर्नाटक शैलीतील संगीताची सुरेल अनुभूती उपस्थितांना दिली.
श्रीवल्ली या अलीकडेच गाजलेल्या गीताने सीड श्रीराम तरुणांच्या गळ्यातील ताईत बनले आहेत. त्यांच्या कर्नाटक संगीताच्या प्रस्तुतीने उपस्थितांना मंत्रमुग्ध केले. भाषा न कळूनही सवाईतील रसिकांनी त्यांचे गायन अनुभवण्याचा प्रयत्न केला.
त्यांना राजीव मुकुंदम (व्हायोलिन), जे. वैद्यनाथन (मृदंगम्), डॉ. एस. कार्तिक (घटम्) यांची उत्तम साथ मिळाली.
आज मंडपात आणि बाहेरही रसिक या संगीत वातावरणाचा आस्वाद मनसोक्तपणे घेत असल्याचे चित्र होते..
मुकुंद संगोराम लिखित ‘सूरश्रेष्ठ’ या पुस्तकाचे प्रकाशन झाले.
यावेळी आर्य संगीत प्रसारक मंडळाचे कार्याध्यक्ष श्रीनिवास जोशी व सुरेश एजन्सीचे शैलेंद्र कारले यांच्या उपस्थितीत प्रकाशन झाले.
पं. फिरोज दस्तूर यांचे शिष्य व किराणा घराण्याचे गायक असलेल्या गिरीश संझगिरी यांनी पंडित फिरोज दस्तूर यांच्या जीवनावर लिहिलेला चरित्रग्रंथ ‘घट घट में संगीत समाये’ याचे व ‘चंद्रमुखी’ या संझगिरी यांच्या स्वरचित बंदिशीचे पुस्तक यांचे प्रकाशनदेखील यावेळी करण्यात आले.
सुप्रसिद्ध गायक उस्ताद राशीद खान व सतारवादक उस्ताद शाहीद परवेज या दोन सुप्रसिद्ध कलाकारांच्या जुगलबंदीने महोत्सवाच्या चौथ्या दिवशी रंगतदार बनत गेला.
‘याद पियां की आयें...’ ह्या जुगलबंदीत सादर झालेल्या ठुमरीने रसिक अधिक तृप्त झाले.
त्याआधी उस्ताद राशिद खान यांनी मालकंस रागाने आपल्या गायनाला सुरूवात केली.
मालकंस रागात त्यांनी 'जिनके मन राम बिराजे.. ' ही विलंबित बंदिश आणि 'याद न आवत मोरी प्रीत..' व 'आज मोरे घर आये न बलमा..' या द्रुत बंदिशी सादर केल्या. त्यांना ओजस अढीया (तबला), साबीर खान (सारंगी), नागेश अडगावकर, निखील जोशी व राशीद खान यांचे सुपुत्र अरमान खान (गायन व तानपुरा) यांनी साथसंगत केली.
शाहीद परवेज यांनी राग झिंझोटीमध्ये आलाप, जोड, झालाचे सादरीकरण केले. त्यांना ओजस अढीया यांनी समर्पक तबला साथ केली.
शनिवार हा सर्वार्थाने सवाई मधील अधिक स्वरांनी भारावलेला दिवस ठरला.
संगीत रसिकांच्या सवाईची सांगता..पाचवा दिवस स्वर, नाद आणि तालमय..!
आर्य संगीत प्रसारक मंडळातर्फे आयोजित ६८ व्या सवाई गंधर्व भीमसेन महोत्सवाचा रविवारी शेवटचा दिवस होता.
सकाळपासूनच मंडप पुरता रसिकांनी भरून गेला होता.. सकाळी दहा पासूनच आपापल्या जागा आरक्षित करणारे रसिक इथे हजर होते..
ही गर्दी पुढे पुढे वाढत गेली.. आणि कलाकार आणि आयोजकांना यामुळेच बळ मिळाले.
राग वृंदावनी सारंगने पं. आनंद भाटे यांनी आपल्या गायनाची सुरूवात केली. पंडित भीमसेन जोशी यांनी अजरामर केलेली 'मन राम रंगी रंगले' ही भक्तीरचना त्यांनी खास शैलीत सादर केली. पंडितजी आणि लता मंगेशकर या दोन भारतरत्नांनी गायलेल्या अतिशय लोकप्रिय अशा 'बाजे मुरलिया बाजे' या गीताच्या तडफदार सादरीकरणातून त्यांनी या दोन्ही दिग्गजांना आपली आदरांजली अर्पण केली. त्यांच्या या प्रस्तुतीला रसिकांनी उभे राहून टाळ्यांची उस्फूर्त दाद दिली.
त्यांना सुयोग कुंडलकर (हार्मोनियम), भरत कामत (तबला), प्रसाद जोशी (पखवाज), माऊली टाकळकर (टाळ) यांनी साथ केली.
बनारस घराण्याचे ज्येष्ठ बासरीवादक राजेंद्र प्रसन्ना यांचे बासरीवादन रसिकांना आवडले.
त्यांनी राग अलया बिलावलद्वारे आपल्या वादनाची सुरुवात केली. त्यानंतर पहाडी धून सादर करत, बनारसी दादराच्या प्रस्तुतीने त्यांनी आपल्या वादनाचा समारोप केला. त्यांना रवींद्र यावगल (तबला), राजेश व ऋषभ प्रसन्ना (बासरी साथ) यांनी त्यांना संगत केली.
पं. भीमसेन जोशी यांचे दीर्घकाळ मार्गदर्शन लाभलेले राजेंद्र कंदलगावकर यांनी भीमपलास रागाने आपल्या गायनाची सुरूवात केली.
पंडित भीमसेन जोशी यांच्या 'भाग्यदा लक्ष्मी बारम्मा..' या लोकप्रिय भजन सादर करून रसिकांची दाद मिळविली. त्यांना उमेश पुरोहित (हार्मोनियम), पं. रामदास पळसुले (तबला), माऊली टाकळकर (टाळ) यांनी साथ केली.
महेश काळे व अमेरिकेतील संदीप नारायण यांची हिंदुस्थानी- कर्नाटक संगीताची जुगलबंदी रसिकांनीअधिक पसंत केली.
जन्मशताब्दी वर्षानिमित्त सवाईमध्ये गाण्याची संधी मिळत आहे, याचा अतिशय आनंद होत आहे. असे महेश काळे म्हणाले.. संदीप आणि मी लहानपणापासूनचे मित्र आहोत मात्र आज तब्बल १५ वर्षांनंतर एकत्र गात आहोत, असे सांगत त्यांनी धानी रागाने आपल्या गायनाची सुरूवात केली. यामध्ये 'देवी ब्रोवा समयमी दे...' ही कर्नाटक संगीतातील बंदिश, 'लंगरवा छंड मोरी बैया...' ही हिंदुस्थानी संगीतातील बंदिश जलद लयीत, 'मोरे सर से सरक गई गगरी...' ही मिश्र बंदिश आणि तराणा सादर केला. त्यांनतर 'कृष्णानी बेगडी बारू' हे कर्नाटकी संगीतातील उपशास्त्रीय गीत सादर केले. त्यांनी सादर केलेल्या 'कानडा राजा पंढरीचा' या अभंगास रसिकांनी टाळ्यांचा गजर करत दाद दिली.
यावेळी महेश काळे यांना राजीव तांबे (हार्मोनियम), विभव खांडोलकर (तबला), ओंकार दळवी (पखवाज), अपूर्व द्रविड (साइड रिदम), प्रल्हाद जाधव, अमृत छ्नेवार, मनाली जोशी (तानपुरा आणि गायन) यांनी साथसंगत केली. तर संदीप नारायण यांना व्हीव्हीएस मुरारी (व्हायोलिन), साई गिरीधर (मृदंग), चंद्रशेकर शर्मा (घटम) यांनी साथसंगत केली.
अर्चना जोगळेकर यांच्या नृत्याला पसंती..!
प्रसिद्ध कथक नृत्यांगना व अभिनेत्री अर्चना जोगळेकर यांनी सादर केलेल्या 'श्रीराम स्तुती'ने उपस्थितांना मंत्रमुग्ध केले. कथक सादरीकरणासोबतच त्यांची ऊर्जा, हावभाव यांनी रसिकांच्या मनाचा ठाव घेतला. यानंतर रूपक तालात सात मात्रा, धमार तालमध्ये १४ मात्रा, २ स्वरचित रचना, चक्रधार पढंत त्यांनी सादर केल्या. धीरगंभीर अशा 'श्रीराम कथा' सादरीकरणाने त्यांनी आपल्या प्रस्तुतीचा समारोप केला.
त्यांना झुबेर शेख (सतार) , पं. कालिदास मिश्रा (तबला) वैभव मानकर (हार्मोनियम व गायन), वैभव कृष्ण (पढंत) , भुवन (बासरी) यांनी साथ केली.
त्यांचे दर्शन आणि त्यांची सौंदर्य प्रस्तुती अतिशय देखणी होती.
आर्य संगीत प्रसारक मंडळाच्यावतीने आयोजित ६८ व्या सवाई गंधर्व भीमसेन महोत्सवाच्या समारोपाच्या सत्रात किराणा घराण्याच्या ज्येष्ठ गायिका स्वर योगिनी डॉ. प्रभा अत्रे यांनी स्वरमंचावरून श्रोत्यांशी संवाद साधला.
भारतीय शास्त्रीय संगीताच्या प्रचारात सवाई गंधर्व भीमसेन महोत्सवाचे मोठे योगदान आहे, असेही त्यांनी सांगत त्यांनी राग भैरवीने आपल्या गायनाची सुरुवात केली. त्यामध्ये तराणा व 'जागी मै सारी रैन', 'जगत जननी भवतारी मोहिनी तू नवदुर्गा...' ठुमरी सादर केली.
त्यांना सुयोग कुंडलकर (हार्मोनियम), माधव मोडक (तबला), आरती ठाकूर - कुंडलकर, आश्र्विनी मोडक (तानपुरा), डॉ.चेतना बनावट व अतींद्र तरवडीकर (गायन) यांनी साथ केली.
महोत्सवाच्या परंपरेप्रमाणे सवाई गंधर्व यांच्या 'बिन देखे पडे नही चैन' या भैरवीचे रेकॉर्डींग ऐकून ६८ व्या सवाई गंधर्व भीमसेन महोत्सवाची सांगता करण्यात आली.
कार्याध्यक्ष श्रीनिवास जोशी आणि सारे पदाधिकारी यांनी पाच दिवस सुरू ठेवलेला स्वरयज्ञ उत्तम रित्या रसिक आणि कलावंतांच्या सहभागाने उत्तम साजरा झाला.
- सुभाष इनामदार. पुणे
subhashinamdar@gmail.comसुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-34282273458520321822022-11-26T01:56:00.001-08:002022-11-26T01:56:55.283-08:00अभिनयाचा स्वामी हरपला!<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxNGEbxV05TyE0d7Og_2zIKIyDGCM8_8x4rE-tfQ6glK9AFiLHWalp-65uSc0exJ_WnNIn0zT3AyGabrcyPQg2OJJA7TgJ18WOFkhChdHE4fdTvj4M263xoT22yhnlvM0QMzvaXviR_o0v9c2NNSTdCjpFHy2mZlFm8eFaAxlhWkZ0rUKZCRZpY6DB/s960/Vikram%20Gokhale-3.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" width="320" data-original-height="540" data-original-width="960" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxNGEbxV05TyE0d7Og_2zIKIyDGCM8_8x4rE-tfQ6glK9AFiLHWalp-65uSc0exJ_WnNIn0zT3AyGabrcyPQg2OJJA7TgJ18WOFkhChdHE4fdTvj4M263xoT22yhnlvM0QMzvaXviR_o0v9c2NNSTdCjpFHy2mZlFm8eFaAxlhWkZ0rUKZCRZpY6DB/s320/Vikram%20Gokhale-3.jpg"/></a></div>
विक्रम गोखले हे नाव व्यावसायिक रंगमंचावर प्रथम झळकले ते चंद्रलेखेच्या स्वामी या नाटकातून..
उत्तम शरीरयष्टी, गोल भाऊक चेहरा, उत्तम वाणी आणि सहज अभिनय यामुळे विक्रम गोखले रंगभूमीवर रसिकांच्या नजरेत भरत असत.
माधवराव पेशवे यांच्या वेषात त्या भूमिकेचा रुबाब खरोखरच गोखले यांच्यात रसिकांचे डोळे आणि मन सुखावणारा होता..
या नाटकाचे आणखी एक वैशिष्ट्य होते त्यात त्यांचेसोबत सहकलाकार होत्या वृषाली सुळे.. त्यांची रमाची भूमिका केली होती.नंतर मात्र त्या विक्रम गोखले यांच्या आयुष्यात पत्नी वृषाली गोखले म्हणून प्रवेशित झाल्या..
या नाटकाने इतिहास घडविला. याचा शंभरावा प्रयोग शनिवारवाड्यात दिमाखात झाला होता..
त्याआधीही बाळ कोल्हटकर यांच्या वाहतो ही दुर्वांची जुडी या नाटकातून त्यांचे नाट्यक्षेत्रात पाऊल पडले होतेच..पण स्वामी नाटकाने त्यांना प्रतिष्ठा प्राप्त करून दिली.
मग आले बॅरिस्टर!
स्वामी नाटकाचा विक्रम होतो ना होतो तोच गोवा हिंदू असोसिएशकडून विजया मेहता यांचे दिग्दर्शन लाभलेले नाटक विक्रम गोखले यांना लाभले. त्यांनी या नाटकाचे सोने केले..
सुहास जोशी आणि विक्रम गोखले यांच्या यातल्या भूमिका अंगावर काटा आणीत असत..त्यात विजया मेहता आणि चंद्रकांत गोखले यांचाही अभिनय रसिक विसरू शकणार नाहीत.
नाट्यसृष्टीत रमता रमता त्यांनी राजदत्त यांनी वऱ्हाडी आणि वाजंत्री चित्रपटात प्रथम विक्रम गोखले यांना नायकाची भूमिका दिली. पुढे जोतिबाचा नवस या चित्रपटासाठी कमलाकर तोरणे यांनी त्यांना या क्षेत्रात अधिक उमदा रोल दिला.
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBw5ouA-IViah8kzZS4Ig8E5e0ySEf081E7ASVEowHm9mttxtitZnXYzUKdyf7DEBsWJOoi5ze66Ghfa7JJ7OBxo5I_0n63-_E--M9BHjojAPsH53UTg_HNZvh_wQ4UqGu5W2GNAPS3hNw2PMtcFAREzyb2EJyz5qH0GHRUnYHyG8MldEHIPpmfn8W/s720/Vikram%20Gokhale-2.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" width="320" data-original-height="703" data-original-width="720" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBw5ouA-IViah8kzZS4Ig8E5e0ySEf081E7ASVEowHm9mttxtitZnXYzUKdyf7DEBsWJOoi5ze66Ghfa7JJ7OBxo5I_0n63-_E--M9BHjojAPsH53UTg_HNZvh_wQ4UqGu5W2GNAPS3hNw2PMtcFAREzyb2EJyz5qH0GHRUnYHyG8MldEHIPpmfn8W/s320/Vikram%20Gokhale-2.jpg"/></a></div>
पुढे तिथेच ते अनेक चित्रपटांमधून स्थिर झाले..मला आठवते ते गोविंद घाणेकर यांच्या कैवारी चित्रपटात त्यांची वेगळी भूमिका गाजली.
हळूहळू हिंदी चित्रपटातून ते वावरू लागले.
मला त्यांची छोटी भूमिका होती आजही आठवते ती श्रीकृष्णाची. चित्रपट होता स्वर्ग नरक.. गाजली .
पुढे संकेत मिलनाचा नाटकाने वेगळी ओळख करून दिली..स्वाती चिटणीस आणि विक्रम गोखले यांच्या अभिनयाने हे नाटक गाजले.
वऱ्हाडी आणि वाजंत्री पासून कळत नकळत, महानंदा कितीतरी मराठी चित्रपटातून विक्रम गोखले प्रेक्षकांच्या नजरेत भारून गेले होते.
कलाक्षेत्रात असताना त्यांनी कधीही राष्ट्रभक्तीशी दुरावा केला नाही..सामाजिक भान जपता जपता प्रसंगी राग आला तरी त्यांनी आपले वेगळे मत ठामपणे मांडले. कला आणि सामाजिक भान दोन वेगळी ठेवली..
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYYKf7D1_99P9089Q3ssYL8lIjN_cGpP8BjZib4kd8gRNTeM4SRQghx4rBBqPYMQ-E6Gf6mTRzVUtV8KBW0PecyBV6ok035yIOfYulxawO1ns1bm_yXQAkt6hiOtz9GP9r_n1j7iKGTAWFSzg0xT_26GMr94G8GNd57uLa09IdJ77Qpk9FuzWvMjcg/s400/Vikram%20Gokhale-1.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; clear: left; float: left;"><img alt="" border="0" width="320" data-original-height="267" data-original-width="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYYKf7D1_99P9089Q3ssYL8lIjN_cGpP8BjZib4kd8gRNTeM4SRQghx4rBBqPYMQ-E6Gf6mTRzVUtV8KBW0PecyBV6ok035yIOfYulxawO1ns1bm_yXQAkt6hiOtz9GP9r_n1j7iKGTAWFSzg0xT_26GMr94G8GNd57uLa09IdJ77Qpk9FuzWvMjcg/s320/Vikram%20Gokhale-1.jpg"/></a></div>
कणखर वृत्ती आणि देशभक्तीची आस ते नेहमीच जपत असत. स्पष्ट बोलणे हा तर त्यांचा स्थायीभाव होता.
आजी कमलाबाई गोखले, वडील चांद्रकांत गोखले यांच्या नंतर अभिनयाचा वारसा त्यांनी कायम
ठेवला.
विक्रम गोखले मोठ्या अभिमानाने आणि तेजस्विपणे ते अखेरर्यंत जगले..असा राष्ट्रप्रेमी माणूस आणि एकनिष्ठ कलावंत पुन्हा होणे नाही..
आमच्यासारख्या रसिक, प्रेक्षकांची विक्रम गोखले यांना भावपूर्ण श्रद्धांजली!
- सुभाष इनामदार, पुणे
subhashinamdar@gmail.com
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4XpOSaeyvq-kf_KLlx0rQ-FV_zZpyUbivna_mkMgL6rhz641ZDfodIyXNp7265tMTO4KE_7k3mdwVeP29uRIsPAPOTwLkAbLrEuJzVJBzkT2WhVZ1cQpOosuNJrWN9NeEYB_iVTbQzK71jt8w3K9Du15_kNtEDdcCT3pjqcEsm9n0PBC5hdViLUUP/s700/vikram-gokhale4.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" width="320" data-original-height="525" data-original-width="700" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4XpOSaeyvq-kf_KLlx0rQ-FV_zZpyUbivna_mkMgL6rhz641ZDfodIyXNp7265tMTO4KE_7k3mdwVeP29uRIsPAPOTwLkAbLrEuJzVJBzkT2WhVZ1cQpOosuNJrWN9NeEYB_iVTbQzK71jt8w3K9Du15_kNtEDdcCT3pjqcEsm9n0PBC5hdViLUUP/s320/vikram-gokhale4.jpg"/></a></div>
*'अनुमती’ या चित्रपटातील भूमिकेसाठी २०१३सालचा सर्वोत्कृष्ट अभिनेत्याचा राष्ट्रीय पुरस्कार (इरफान खान यांच्याबरोबर विभागून)
*विष्णूदास भावे जीवनगौरव पुरस्कार (२०१५)
*‘बलराज साहनी-साहिर लुधियानवी फाउंडेशन’तर्फे बलराज साहनी पुरस्कार
*हरिभाऊ साने जीवनौरव पुरस्कार (४-८-२०१७)
*पुलोत्सव सन्मान (डिसेंबर २०१८)
*चित्रपती व्ही.शांताराम जीवनगौरव पुरस्कार
सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-70199214507855558522022-11-16T20:20:00.003-08:002022-11-24T01:05:14.009-08:00विजयनगर साम्राज्य इतिहास आणि वास्तव...
<iframe class="BLOG_video_class" allowfullscreen="" youtube-src-id="ubV-Byj4b1o" width="320" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/ubV-Byj4b1o"></iframe>
हम्पी या विजयनगरच्या खुणा दाखविणारे पुरातन मंदिरे, जुन्या शिल्पकला आणि त्या वैभवी परंपरेचे अवशेष पाहताना त्याविषयी अनुभव तर्फे लोकेश या आमच्या मार्गदर्शक व्यक्तीने तो सारा इतिहास असा समोर उभा केला.. आम्ही सारे अनुभवचे सुमारे
३६ प्रवासी यात सामील होऊन या भौगोलिक इतिहासाचे साक्षीदार बनलो..
तरुणाई इथे एकत्र होतो.. उत्तम व्यवस्था, जातीने लक्ष, भरपूर खुराक, छान भोजन आणि सुखकर १२ सिटर चार गाड्या होस्पेट, हम्पी, बदामी आणि अखेरीचा टप्पा विजापूर येथे आमच्या गाड्या जोडीने कर्नाटकात फिरत होत्या..जाहिरात न करता अनुभवचे सुरक्षित कवच आमच्या पाठी उभे होते..<b></b>
आठवडाभर आम्ही विविध क्षेत्रातील तरुणाई इथे एकत्र होतो....
सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-17034711677489998782022-11-14T02:48:00.008-08:002022-11-14T02:48:54.520-08:00यात नवे ते काय?जर काही मला नवे वाटले तर ते तुम्हाला सांगावेसे वाटते..
मला त्याचीच तर आवड आहे.
जे जे आपणासी ठावे ते दुसऱ्याशी सांगावे शहाणे करून सोडावे सकल जन!
बरोबर ना!सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-63741119070497259352022-01-15T01:22:00.002-08:002022-01-15T01:22:58.035-08:00तारेवरची कसरत...भालचंद्र देव
<b>ज्येष्ठ व्हायोलिनवादक आणि गुरू पं. भालचंद्र देव यांचे ११ जानेवारी २०२२ ला तीव्र हृदयविकाराने पुण्यात निधन झाले..त्यांनी ८१ व्या वाढदिवसाच्या निमित्ताने स्वतःच्या आयुष्याचा धावता आढावा लिहून माझेकडे दिला..तोच त्यांचा जीवनप्रवास मी इथे देत आहे..
-सुभाष विश्वनाथ इनामदार,
पुणे</b>
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjnlqYZlLlo64TO_RlORFvD61Ta7hX8E1ailkTJTa_ocn4n15piw9iAbiGGRaDeGs6jdfI8nyhKG2M3MimNjJvHPOe_wsjD1St0tdVGLaUP9_etUzmqRsQTQp6yOaxOVht-scvV0QiFCdqwdH3C4MIAXI1ix8JMmrwIISXViXuCBXZVgGsG2S0AvpEJ=s601" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" height="320" data-original-height="601" data-original-width="475" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjnlqYZlLlo64TO_RlORFvD61Ta7hX8E1ailkTJTa_ocn4n15piw9iAbiGGRaDeGs6jdfI8nyhKG2M3MimNjJvHPOe_wsjD1St0tdVGLaUP9_etUzmqRsQTQp6yOaxOVht-scvV0QiFCdqwdH3C4MIAXI1ix8JMmrwIISXViXuCBXZVgGsG2S0AvpEJ=s320"/></a></div>
माझा जन्म मुंबईचा. साल १९३६. माझे वडील दामोदर चिंतामण देव हे ग्वाल्हेर घराण्याचे प्रसिध्द गायक कै. पंडीत अनंत मनोहर जोशी उर्फ अंतूबुवा यांचे शिष्य. ते मुंबई महापालिकेच्या गुजराथी शाळेत संगीत-शिक्षक होते. ते उत्तम गात आणि हार्मीनियमही वाजवीत असत.
बालपणापासून माझ्यावर सुरांचे आणि तालांचे संस्कार झाले. पुरंतु अंतुबुवांचे चिरंजीव पंडित गजाननबुवा जोशी यांचे व्हायोलीन वादन माझ्या वडीलांना फार आवडायचे आणि आपल्या एका तरी मुलाने व्हायोलीन शिकावे व त्यात नाव कमवावे असे त्यांच्या मनात होते. म्हणून त्यांनी कोठून तरी एक लहान आकाराचे व्हायोलीन माझ्यासाटी पैदा केले. ते माझ्या हातात देऊन सुरवातीचे स्वरपाठ मला शिकवायला सुरवात केली . आणि काय योगायोग...मला ते जमू लागले. माझ्या थोरल्या भावाला हार्मानियम आणि मला व्हायोलीन असे शिक्षण सुरु झाले.
त्यावेळी माझे वय ९ वर्षाचे होते. व्हायोलीनचे तंत्र मला जमते आहे असे पाहिल्यावर वडील स्वतः हार्मोनियम वाजवीत व मी त्यांच्या बरोबर व्हायोलीन वाजवित असे. कधी कधी थोरला भाऊ हार्मोनियम, मी व्हायोलीन आणि वडील डग्ग्यावर ठेका धरीत. त्यामुळे सुराबरोबरच तालात वाजविण्याची मला सवय झाली. कधी कधी वडील मला त्यांच्या शाळेत घेऊन जात व तिथल्या मुली व शिक्षिका यांच्यासमोर मला व्हायोलीन वाजविण्यास सांगत.
पुढे वडील सेवानिवृत्त झाल्यावर आम्ही आमच्या गावी म्हणजे पुण्याजवळच्या चिंचवडला स्वतःच्या घरात रहायला गेलेो. परंतु मला पुण्याच्या शाळेत घातल्यामुळे मी बराच वेळ घराबाहेर असे आणि घरी आल्यावर दमून जात असे. रात्रीचे जेवण झाल्यानंतर मी पटकन माडीवर जाऊन झोपून जात असे..
परंतु वडील मला खाली बोलवीत व अर्धा तास रियाज करावयास लावीत. मला त्या वेळी या गोष्टीचा राग येत असे परंतुत्याचे महत्व आता मला पटते. गावातील निरनिराळ्या उत्सवात माझे वादन होत असे. तेव्हा चिंचवड गावात मीच एकटा व्हायोलीन वाजविणारा व तो ही वयाने लहान. त्यामुळे लोकांकडून भरपूर कोतूक होई.
चिंचवडला आम्ही तीनच वर्षे राहिलो. नंतर आमच्या शिक्षणासाठी वडीलांनी पुण्याला जायचे ठरविले. लवकरच पुण्यास कसबा पेठेतील मोटे मंगल कार्यालयात आम्हाला जागा मिळाली व आम्ही पुणेकर झालो.
शाळेत जाणे-येणे सोपे झाले. त्यामुळे व्हायोलीन वादनासाठी अधिक वेळ मिळू लागला. आमच्याच वाड्यात प्रसिध्द गायक व हार्मानियम वादक पं. बबवराव कुलकर्णी रहात होते. घरातच त्यांचा क्लास होता. त्यांचीही ओळख होउन मी मार्गदर्शनासाठी त्याेच्याकडे जाऊ लागलो. ते शास्त्रीय संगीत तर गायचेच परंतु भजन, गौळणी, अभंग, अष्टपदी, ठुमरी, भावगीत असे प्रकारही फारच सुंदर गायचे.
हळू हळू त्यांच्याबरोबर कार्यक्रमातही साथ करु लागलो .असेच एकदा त्यांच्या क्लासच्या गुरुपौर्णीमेच्या कार्यक्रमात मी दुर्गा राग वाजवीत होतो. इतक्यात जवळच राहणारे प्रसिध्द संगीततज्ञ सरदार आबासाहेब मुजूमदार त्या ठिकाणी हजर झाले. माझे वादन संपल्यावर ते गुरुजींना म्हणाले, `वा! बबनराव हे रत्न तुम्ही कुठून पैदा केलेत.. ? एका थोर जाणकाराकडून मला मिळालेली ती पहिली पावती शाबासकी होती.
माझी मावसबहिण सौ. लीला इनामदार ( प्रसिध्द गायिका सौ. प्रतिभा इनामदार यांची सासू) लग्नापूर्वी आमच्या घराजवळच रहात होती. तिचा गळा अतिशय गोड होता व अनेक जुनी भावगीते तिला येत होती. वडिलांनी मला काही दिवस तिच्याकडे शिकण्यासाठी पाठविले. तिच्याकडून मीही काही गाणी वाजविण्यास शिकलो.
<b>गजाननबुवांच्या घरी तालीम</b>
इतक्यात एक नामी संधी चालून आली. पं. गजाननबुवा डोंबिवला रहायला आल्याचे थोरल्या भावाकडून समजले. या संधीचा फायदा घ्याचा असे वडिलांनी ठरविले. मला डोंबिवलीस भावाकडे पाठविले. गुरूबंधूचाच मी मुलगा असल्यामुळे बुवा मला शिकविण्यास आनंदाने तयार झाले. मी प्रथम त्यांच्याकडे गेलो तेव्हा मला त्यांनी थोडेसे व्हायोलीन वाजवावयास सांगितले. मी सारंग रागातील `ब्रिजमे दधी बेचन जात सखी..`ही चीज वाजवून दाखविली. मग बुवांनी व्हायोलीन काढले आणि सुमारे अर्धातास नुसते `सारेगम`...चे निरनिराळे पलटे बाजवून दाखविले. ते ऐकून मी प्रभावित झालो..घरी जाऊन तसे वाजविण्याचा प्रयत्न करु लागलो.
बुवांच्या घरी मला मुक्त प्रवेश होता. सकाळी ७ वाजता मी तिथे हजर राहून तंबोरे पुसून ठेवीत असे. थोड्याच वेळात बुवा येऊन बसत. त्यांचा मुलगा मधू आणि इतर चार-पाच शिष्य शिकवणीसाठी बसत. मी तंबोरा वाजवीत असे आणि ते सारे श्रवण करीत असे. त्यांचा धाकटा मुलगा नारायण नुसत्या डग्ग्यावर ठेका धरीत असे. त्यांनतर थोड्या वेळाने बुवा व्हायोलीनच्या रियाजाला बसत. कधी कधी मला ठेका धरायला सांगत ..असे दिवसभर कधी गाणे ..तर कधी व्हायोलीन वादन चालू असे. दिवसभर ऐकलेले कानात साठवून घरी आल्यावर मी आठवेल तसे लिहून काढत असे..आणि मग त्याचाच रियाज करीत असे..
रविवारी बुवांकडे दिवसभर निरनिराळे कलाकार तबला वादक येत असत. त्यामुळे भरपूर ऐकायला मिळे. मुंबईत कुठे बुवांचा कार्यक्रम असेल तर मी तंबो-याच्या साथीस जात असे. त्यामुळे मैफलीत बुवा कसे वाजवतात हे जवळून अनुभवायला मिळाले..या काळात बुवा सांगतील त्या वेळेला मी त्यांचेकडे हजर रहात असे. या माझ्या वक्तशीरपणावर आणि एकंदरीतच प्रगतीवर बुवा खूष होते. १९५६ ते १९५८ या तीन वर्षांच्या काळात मला बुवांचा दीर्घ सहवास लाभला. आणि माझ्यावर संगीताचे उत्तम संस्कार झाले.
गजाननबुवांकडे असताना ते मला मधुनच तबल्याचे बोल सांगत आणि ते पाठ करुन ताल देऊन म्हणायला सांगत. त्यांच्याकडून निघताना त्यांनी मला पुण्यातील प्रसिध्द तबला वादक सूर्यकांत उर्फ छोटू गोखले यांच्याकडे तबला शिकण्यास सांगितले. त्याप्रमाणे दोन वर्षे मी त्यांच्याकडे तबला शिकलो.
१९५८ मध्ये मला टेलिफोन खात्यात नोकरीची संधी आल्यामुळे मी बुवांचा निरोप घेतला आणि पुण्याला परत आलो.
<b>`आकाशवाणी`चाही उपयोग </b>
कसबा पेठेत रहात असताना बाहेरच्या खोलीतील फडताळात एक रेडिओ होता. त्यावर दररोज सकाळी आणि दुपारी नियमितपणे शास्त्रीय गायन-वादनाचा कार्यक्रम होत असे. त्या कार्यक्रमातील गायकाच्या वा वादकाच्या स्वरात मी माझे व्हायोलीन ट्यून करुन त्यांच्याबरोबर वाजवीत असे. त्यामुळे साथ करायची सवय झाली.
दिवाळीत रेडिओ संगीत संमेलन असे. ते रात्री सोडनऊला सुरु होत असे आणि रात्री एक पर्यंत चालत असे. त्यात अखिल भारतीय कीर्तिच्या गायक-वादकांचे कार्यक्रम होत. त्या कार्यक्रमाबरोबर सुध्दा मी हळू आवाजात साथ करीत असे. त्यामुळे अनेक रागांची व तालांची माहिती झाली. एकच राग निरनिराळे गायक- वादक कसा रंगवतात हे लक्षात आले. त्याचा मला माझे वादन सुधारण्यात खूप फायदा झाला.
भरपूर रियाज केला आणि आकाशवाणीची अॉडिशन दिली. त्यात उत्तीर्ण होऊन रेडिओवर कार्यक्रम करू लागलो.मनात एकच इच्छा होती की आपले वादन गुरूजींना कसे वाटत असेल.. पण ती हि इच्छा लवकरच पूर्ण झाली.
एकदा मी सकाळी पुणे आकाशवाणी केंद्रावरुन व्हायोलीनवर वाजविलेला राग `हिंडोल` तिकडे डोंबिवलीला गजाननबुवांनी ऐकला आणि लगेच मला त्यांचे एक पत्र भारत गायन समाजाच्या पत्त्यावर आले. त्यात त्यांनी लिहले होते.. `तुझा सकाळचा हिंडोल ऐकला. खूप आनंद झाला. आता तुझी उत्तम प्रगती झाली आहे..`... ते पत्र मी अजूनही जपून ठेवले आहे.
तसच मंगळवारच्या संगीत सभेत दिल्ली केंद्रावरुन प्रक्षेपित झालेला राग मारुबिहाग वडिलांनी ऐकला. त्यांचे डोळे भरून आले आणि त्यांचे भरभरुन आशीर्वाद मिळाले.
टेलिफोन खात्यात लागल्यावर १९६० साली झालेल्या लखनौ येथील सांकृतिक स्पर्धत मला सुवर्णपदक मिळाले आणि पुढे ती प्रथा मी जवळजवळ २० वर्षे कायम राखली.
पुण्यात त्या वेळेस आणखी एक गायक प्रसिध्द होते. ते म्हणजे पं. नागेश उर्फ राजाभाउ खळीकर. वडील मला त्यांचेकडे घेऊन गेले आणि याला तुमच्या साथीला घ्या म्हणून विनंती केली. खळीकरबुवा थोड्या नाखुषीनेच म्हणाले, `मी साथीला व्हायोलीन आत्तापर्यंत कधीच घेतले नाही, कारण ते सुरेल वाजेलच याची मला खात्री वाटत नाही. परंतु तुम्ही एवढ्या आत्मविश्वासाने माझ्याकडे आलात तर याला एक संधी देऊन पाहतो.`
दुसरे दिवशी सकाळी त्यांनी मला व्हायोलीन घेऊन घरी बोलावले. त्यावेळी ते रियाजाला बसले होते. सुमारे दीडतास निरनिराळे प्रकार ते गायले .रियाज संपल्यानंतर प्रफुल्लीत नजरेने ते म्हणाले, `वा. देवा.. आज तुम्ही माझी समजूत खोटी ठरविलीत. आजपासून तुम्ही माझ्या कार्यक्रमात व्हायोलीनची साथ करा. तेव्हापासून मी त्यांचीही साथ करु लागलो.
<b>पहिली बिदागी</b>
१९६१च्या पानशेत पुराच्या आधी पाच-सहा दिवस खळीकरबुवांचा भारत गायन समाजात गाण्याचा कार्यक्रम ठरला. कार्यक्रम रात्री साडेनऊ वाजता होता.
बुवा मला म्हणाले, `माझा भारत गायन समाजात कार्यक्रम आहे. तू साथीला येशील काय.. बिदागी वगैरे काही मिळणार नाही.. `
मी म्हणालो, `इतक्या चांगल्या व पवित्र वास्तूत आपल्याबरोबर मला वाजवायचा योग मिळतो आहे याहून भाग्याची गोष्ट कोणती. मला काहीही नको..`
ठरल्याप्रमाणे बुवांचा कार्यक्रम रात्री सुरु झाला. हार्मोनियच्या साथीला ज्येष्ठ हार्मोनियमवादक बंडोपंत साठे आणि तबल्याच्या साथीला ज्येष्ठ तबलावादक दत्तोपंत राऊत होते. बुवा अगदी अटीतटीने गात होते. समोर श्रोत्यात सरदार आबासाहेब मुजुमदार, हिराबाई बडोदेकर, दत्तोपंत देशपांडे, प्रा. अरविंद मंगरुळकर, प्रा. ग. ह. रानड़े असे मान्यवर उपस्थित होते. त्या दिवशी माझी साथही हार्मोनियमच्या बरोबरीने झाली व मी श्रोत्यांची वाहवा मिऴविली. विशेष म्हणजे, बिदागी ठरलेली नसताना भारत गायन समाजाच्या प्रमुखांनी मला स्वखुशीने १५ रुपये बिदागी दिली.
१९६२ साली माझे लग्न झाले. पत्नी सौ. निलाला गाण्याची आवड होती. तीही माझ्या वडिलांकडे हार्मोनियम शिकू लागली होती. परंतु लग्न झाल्यावर तीन महन्यातच माझी आई अर्धांगवायूने आजारी प़डली आणि सौ. चे हार्मोनियम शिकणे बंद झाले ते कायमचेच.
पुणे विद्यापीठाची डिप्लोमा इन म्युझिक परिक्षा प्रथम श्रेणीत पास झालो. तसेच भारत गायन समाजाची संगीत विशारद परिक्षाही प्रथम श्रेणीत उत्तिर्ण झालो.
<b>हिराबाईंची साथ</b>
एकदा माझा मित्र रमेश सामंत संध्याकाळी माझ्याकडे आला व मला व्हायोलीन बरोबर घेण्यास सांगून त्याने मला सरदार आबासाहेब मुजुमदार यांचेकडे नेले. तिथे त्यांच्या दिवाणखान्यात हिराबाई बडोदेकरांचे गाणे होते. रमेश तबल्याच्या साथीला होता व मला त्याने व्हायोलीनच्या साथीला बसवले. या अचानक प्रकाराने मी गांगरुन गेलो. परंतु लगेच मी स्वतःला सावरले आणि जमेल तशी साथ करु लागलो. हिराबाई गाताना अत्यंत शांत व तेजोमय वाटत होत्या. गाणं संपल्यावर रमेशने मला साथ चांगली झाल्याचे सांगितले. हा एक माझ्या आयुष्यातील अत्युच्य आनंदाचा क्षण होता.
कालातरांने भारत गायन समाजात मला व्हायोलीन शिक्षक म्हणून पार्टटाईम नोकरी मिळाली. नोकरी सांभाळून संध्याकाळी मी तिथे शिकवित होतो.
माझी कन्या चारुशीला आता ९ वर्षांची झाली होती. तिच्या हातात मी माझे व्हायोलीन दिले आणि शिकविण्यास सुरवात केली. लहानपणापासून ती व्हायोलीन ऐकत असल्यामुळे तिनेही ते लवकरच आत्मसात केले. शाळा-कॉलेजाजीतील कार्यक्रमातही ती भाग घेत आसे. भारत गायन समाजाची संगीत विशारद आणि एस.एन.डी.टी.ची एम.ए.(संगीत) परिक्षा ती प्रथम श्रेणीत पास झाली.
<b>`स्वरांनद`चा हिस्सा</b>
एकदा मला स्वरानंद संस्थेचे संस्थापक प्रा. प्रकाश भोंडे यांचा निरोप आला की, त्यांच्या संस्थेत यावे. त्यावेळी `स्वरांनद`, हा मराठी गाण्यांचा महाराष्ट्रात एक अग्रगण्य वाद्यवृंद होता. त्यात वाजविण्याची संधी मिळते आहे.म्हटल्यावर मी लगेच तिथे दाखल झालो. संस्थेचे महाराष्ट्राबाहेरही बरेच कार्यंक्रम होत.
वाद्यवृंदात वाजविल्यामुळे नोटेशन लिहिण्याची आणि वाजविण्याची सवय झाली. अनेक प्रतिथयश गायक, गायिका आणि वादक ह्या वाद्यवृंदात होते. थोड्याच दिवसात प्रा. भोंडेंनी चारूलाही बोलावले. अशा त-हेने आम्ही दोघेही स्वरानंदचा अविभाज्य घटक झालो.
सुप्रसिध्द संगीतकार व गायक गजाननराव वाटवे, बबनराव नावडीकर, अरूण दाते, यशवंत देव यांच्या बरोबरही वाजविण्याचा योग आला. आनंद माडगूळकर यांचेबरोबर गीतरामायणाचे अनेक कार्यक्रम वाजविले. सुप्रसिध्द तबलावादक आणि आयोजक अजित गोसावी यांनी आयोजित केलेल्या अनेक कार्यक्रमातही साथ केली.
सुप्रसिध्द नकलाकार वि.र. गोडे यांच्या ``अंतरीच्या नाना कळा ``,या कार्यक्रमातही अनेक वर्षं साथ केली. शिवाय आकाशवाणी आणि दूरदर्शनवरील निरनिराळ्या कार्यक्रमात साथ केली.
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjNX9lJwgvGtcvYZrlnnLc_xdX7s8YPtRx-NoF0U608FBi17h073I0yuymP4_XA4X5jv3x922Oxzzqbb0j399BEZblU5sZ11ahMDAC1xbhgFErodMYIMG-vXiGs2U4FeD9Lg_1Fk_-_vV3L9wCqbxWyJcyyBvMXx3r12J-wicHH0m7PQoSecz-29PBd=s1600" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" width="320" data-original-height="1067" data-original-width="1600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjNX9lJwgvGtcvYZrlnnLc_xdX7s8YPtRx-NoF0U608FBi17h073I0yuymP4_XA4X5jv3x922Oxzzqbb0j399BEZblU5sZ11ahMDAC1xbhgFErodMYIMG-vXiGs2U4FeD9Lg_1Fk_-_vV3L9wCqbxWyJcyyBvMXx3r12J-wicHH0m7PQoSecz-29PBd=s320"/></a></div>
मी आणि कन्या चारुशीला गोसावी यांनी मिळून `स्वरबहार` नावाचा जुगलबंदीचा कार्यक्रम सुरु केला आणि एकाच बैठकीत शास्त्रीय व सुगम संगीत ऐकविण्याचा नवा पायंडा पाडला. हा कार्यक्रम खूप लोकप्रिय झाला. काही वर्षांपूर्वी आमची दोघांची जुगलबंदीची `हेरिटेज` नावाची सीडीही निघाली.
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe class="BLOG_video_class" allowfullscreen="" youtube-src-id="PPOXM4hpHeY" width="320" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/PPOXM4hpHeY"></iframe></div>
१९९४ मध्ये मी ३६ वर्षांच्या प्रदीर्घ सेवेनंतर टेलिफोन खात्यातून सेवानिवृत्त झालो. परंतु सेवानिवृत्तीनंतर येणारे रिकामपण मला माझ्या व्हायोलीनने कधीच जाणवू दिले नाही. आजही वयाच्या ८१ व्या वर्षीही मी पूर्णपणे माझ्या कलेत मग्न आहे.
भारत गायन समाजास ९० वर्षे पूर्ण झाल्याबद्दल एक समारंभ आयोजित केला होता. त्यात संगीतकार नौशाद आलि यांच्या हस्ते माझा `आदर्श शिक्षक` म्हणून गौरव करण्यात आला. माझ्या आकाशवाणीवरील शास्त्रीय वादनाच्या कार्यक्रमाला १९१६ मध्ये ५३ वर्षं पूरी झाली ही आयुष्यातील मोठी आनंदादायी घटना आहे.
पाच वर्षापूर्वी पं. गजाननबुवांच्यावर एक माहितीपट निघाला. त्यात बुवा व्हायोलिनचा रियाज करीत आहेत असा एक प्रसंग होता. त्यासाठी माझी निवड करण्यात आली. तसेच बुवा लहानपणी औंधला महाराजांच्या कीर्तनात व्हायोलीनची साथ करीत. बाल गजाननबुवांच्या जागी एका १०-१२ वर्षाच्या मुलाची निवड झाली आणि त्या प्रसंगीही मी व्हायोलीनवर ``जय जय राम कृष्ण हरी,`` वाजविले.
मी २०१४ साली भारत गायन समाजातून स्वेच्छा निवृत्ती घेतली. कारण उतारवयामुळे मला तिथे जाणे-येणे त्रासदायक वाटू लागले. भारत गायन समाजातील ४६ वर्षांची प्रदीर्घ सेवा हा माझ्या आयुष्यातील ऐक आनंदाचा काळ होता.
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe class="BLOG_video_class" allowfullscreen="" youtube-src-id="yE74cTzE61k" width="320" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/yE74cTzE61k"></iframe></div>
याच वर्षा मला मुंबईच्या `रायकर व्हायोलीन अॅकॅडमी `कडून सत्कार स्वीकारण्यासंबंधी विचारणा झाली आणि ती मी मान्य केली. पं. डी.के.दातार यांच्या उपस्थितीत पुण्याचे प्रख्यात व्हायोलीनवादक उस्ताद फैय्याज हुसेन खॉसाहेब यांचे हस्ते मला `व्हायोलीन गुरू `ही उपाधी देण्यात आली.
आता मी वयाची ८० वर्षे पार केली आहेत. अजूनसुध्दा मी घरी काही विद्यार्थ्य़ांना विद्यादान करीत आहे.
आजपर्य़तच्या या माझ्या सांगितिक वाटचालीचे श्रेय प्रथम मी माझे पिता कै. दामोदर चिंतामण देव यांना देतो. कारण लहानपणीच त्यांनी माझ्यातील कलागुण हेरून मला व्हायोलीन शिकविण्यास उद्युक्त केले आणि पुढेही सतत प्रोत्साहन देत राहिले.
तसेच माझ्या सौभाग्यवतीने ( सौ. नीला देव) मला उत्तम साथ दिली.
शेवटी सर्व गुरूजनानांना आणि परमेश्वराला वंदन करून माझे हे मनोगत संपवितो.
<i>-भालचंद्र देव, पुणे<b></b></i>
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgmpSXserPGAH1x7ZrHfJIo8rjn-D_RIEZ_Q1vvpG5RghYAYW_UGDeEWyyVhjOdwWR_kgMYiKlJSJYKFRvIU8aFI-y2xHmpRirUkdySFcJlflmGACox2-C-M8IldIH2ScLLWBjOIbSkv2zeAD9jWEtfwWy43jq4QuuoIAoDnQpWkd9Zp6kbux82r46E=s2048" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; clear: left; float: left;"><img alt="" border="0" height="200" data-original-height="2048" data-original-width="1150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgmpSXserPGAH1x7ZrHfJIo8rjn-D_RIEZ_Q1vvpG5RghYAYW_UGDeEWyyVhjOdwWR_kgMYiKlJSJYKFRvIU8aFI-y2xHmpRirUkdySFcJlflmGACox2-C-M8IldIH2ScLLWBjOIbSkv2zeAD9jWEtfwWy43jq4QuuoIAoDnQpWkd9Zp6kbux82r46E=s200"/></a></div>
सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-22786884510516194312021-11-14T19:22:00.001-08:002021-11-14T19:24:34.504-08:00शिवकाल मनामनात कोरणारा शिवशाहीर हरपलाआयुष्यभर छत्रपती शिवाजी महाराज यांचा पराक्रमी इतिहास पुस्तके, कथा, आवाज आणि नाट्यमय पद्धतीने जगभर सांगणारा शिव शाहीर सोमवारी पहाटे आपल्यातून कायमचा निघून गेला..
त्यांची तेजस्वी प्रतिमा मराठी माणसाच्या मन मनावर कायमची करण्याचे काम निष्ठेने आणि अभ्यासपूर्वक आयुष्यभर करणारे बळवंत मोरेश्वर तथा बाबासाहेब पुरंदरे हे व्यक्तीमत्व काळाने आपल्यातून कायमचे हिरावून घेतले..
सुमारे साठ वर्षांपूर्वी सातारच्या जलमंदिरात सुमित्राराजे भोसले यांच्या उपस्थितीत शिवाजी महाराजांचा इतिहास आठ दिवस रोज ऐकताना बाबासाहेब पुरंदरे यांचे प्रभावी वक्तृत्वाची साक्ष समक्ष घेता आली.. त्यांनी तो इतिहास ज्या पद्धतीने कथानकातून मांडला तो ऐकताना सारे सातारकर त्या अनुभूतीने भारून गेल्याचे अनुभवत होतो..आजही ते चित्र डोळ्यासमोर उभे रहाते..
पुण्यात आल्यावर त्यांचा परिचय आणि थोडा सहवासाही लाभला..
आयुष्य सारे देशाच्या राष्ट्रभक्तीने कसे वेचले ते ऐकले होते..आता प्रत्यक्ष ते पहात होतो.. गोवा मुक्तीसाठी त्यांचे योगदान होते.. त्यांची पुस्तके ऑडीओ स्वरूपात बाजारात आली.. मग पुढे जाणता राजा हे महानाट्य त्यांनी भव्य अशा स्वरूपात सादर केलेले रेणुका स्वरूप प्रशालेत केलेले अनुभवले..
नाटक, संगीत, साहित्य या तिन्ही क्षेत्रात त्यांची तळपती वाणी अनेकविध कार्यक्रमात समोर बसून ऐकली.
हे बुद्धिमान तेजस्वी व्यक्तित्व स्वभावातून अधिक कोमल आणि वाणीतून जाज्वल्य अभिमानाचे असल्याचे स्पष्ट पाहिले..
त्यांची ती मुजरा करण्याची पद्धत आणि लहान असलेल्यालाही आदराने वागविण्याची सवय मनात कायमची कोरली गेली..
दिलेली वेळ पाळण्याची त्यांची शिस्त अनेकांना पचनी पडत नव्हती.
बालगंधर्व, मास्टर दीनानाथ मंगेशकर, भालजी पेंढारकर हे त्यांचे आदर्श..
आपल्या बालपणी भावे प्राथमिक शाळेत शिक्षकांनी लावलेली इतिहासाची गोडी ते आजही जाणीवपूर्वक अभिमानाने सांगत असत.
वयाची शंभरी गाठून ते सरस्वतीच्या दरबारात कायम नांदत असत..
आज त्यांच्या जाण्याने तो बहुमोल ठेवा मराठी माणसांना लाभला..त्याची जपणूक करून बाबासाहेबांचे काम कायमस्वरूपी इतिहास बनून राहील.
बाबासाहेबांचं बहुमोल कार्य जगात भूषणावह ठरेल यात शंका नाही..
- सुभाष इनामदार..
सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-21721647409469821902021-06-05T23:14:00.002-07:002021-06-06T08:13:36.989-07:00तरल प्रतिभेच्या शांताबाई शेळके<p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6Uem1X1hsBL6-XJcUx5V4PXjIAKd5OdsN6fVN5W6-2CXDlFUapfUSQaVZcngvhLo7qH6rGbNVrJzMZj0DNZ0kpXhoD1PDGcu6wNY4K-0HOOal5wcbjGjJ6WqVuf1DtpB0nPb2NQLK2YY/s740/shanta+shelke.jpeg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="592" data-original-width="740" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6Uem1X1hsBL6-XJcUx5V4PXjIAKd5OdsN6fVN5W6-2CXDlFUapfUSQaVZcngvhLo7qH6rGbNVrJzMZj0DNZ0kpXhoD1PDGcu6wNY4K-0HOOal5wcbjGjJ6WqVuf1DtpB0nPb2NQLK2YY/s320/shanta+shelke.jpeg" width="320" /></a></div><br /><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p>आनंदपर्व .. कॅसेटवर तयार करत असलेला दिवाळी अंक १९९७ साली पुण्यात तयार होत होता..फ्लॅश म्युझिकच्या वतीने फ्लॅश पब्लिसिटीच्या चारुदत्त गोखले यांच्यावतीने दोन भागात ही तयार होत होती.. सर्व लेखक आपल्या कथा, कविता आणि लेख यात वाचणार होते.. </p><p>दिवाळीच्या वातावरणाचे दर्शन शब्दातून करणारी एकरचना मला हवी होती..मी तडक शांताबाई शेळके यांना फोन केला.. मला त्यांनी अतिशय सहजी बोलण्यातून ही संकल्पना समजून घेऊन दुपारीच घरी बोलावले ..येताना त्यांनी मला भेळ आणायची आठवण केली..ती घेऊनच मी सातारा रस्त्यावर असलेल्या त्यांच्या भावाच्या घरी हजर झालो..</p><p>आधी भेळेचा आस्वाद घेत त्यांनी ही कॅसेट कशी असेल.. त्यात कोण काय करेल ह्याची विचारणा करून सारा आराखडा समजून घेतला आणि चटकन कोरा कागद घेऊन एकेक शब्द त्यावर आपल्या उत्तम पेनातून माझ्यासमोर ठेवले..</p><p>जरा येई रे बाहेरी बघ आसपास</p><p>दाही दिशात दाटला आनंद उल्हास</p><p>अशा आशयाची पाच कडव्याची रचना केवळ पंधरा मिनिटात लिहून दिली.. तो शब्दोत्सव मी पाहिला आणि चकितच झालो..त्यांच्या त्या प्रतिभेची मला त्याक्षणी कल्पना आली.. </p><p>बरे ती करूनही त्या थांबल्या नाहीत मला म्हणाल्या ..सुभाष, यात तुला काही बदल हवा असेल तर सांग..ही नम्रताही अनुभवली..</p><p>खरोखर सरस्वतीच्या प्रतिभेचे दर्शन काही यापेक्षा आगळे असेल काय.. रचनेत सोपेपण आणि तेही चित्रमय दर्शन त्यांच्या रचनेत असते ते मला त्यातून अनुभवता आले..</p><p>सर्वात महत्वाचे म्हणजे त्यांच्या वागण्यातला आपलेपणा..आईची माया.. आणि सहजी बोलण्यातून त्या मनात कायमस्वरूपी साठून राहिल्या.</p><p>पुढेही अखेरपर्यंत हे नाते कायम राहिले.. एक उत्तम माणूस..खाण्याची उत्तम आवड आणि संवादात मोकळेपणा तेच शांताबाईंच्या वागण्यात होते..</p><p>तेच क्षण माझया मनात आजही जिवंत झाले..तो सुखद अनुभव पुन्हा झाल्याचा भास आत्ताही होत आहे..</p><p>त्यांच्या स्मृतीला कायमचअभिवादन..</p><p><br /></p><p><br /></p><p>- सुभाष इनामदार, </p><p>पुणे</p><p>subhashinamdar@gmail.com</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><p></p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p>सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-10731106143269749392021-01-08T23:27:00.002-08:002021-01-08T23:29:07.818-08:00कलंदर वृत्तीचा मनस्वी कलावंत डॉ. सत्यशील देशपांडे<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhU8x_TL8K8INx_Ko9ZXYWWlatJU1p4293qzrcQD_nBMwXsKLLPvlPUCdiyQu0moYSPOr2-dXTaf8ahjB0kRmDLYkOkCOUJnQGCsbDbDk1Cp9gwRN5hzX54CF7HmW3eIETdHRhZn_qMgsk/s960/FB_IMG_1610176827138.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="624" data-original-width="960" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhU8x_TL8K8INx_Ko9ZXYWWlatJU1p4293qzrcQD_nBMwXsKLLPvlPUCdiyQu0moYSPOr2-dXTaf8ahjB0kRmDLYkOkCOUJnQGCsbDbDk1Cp9gwRN5hzX54CF7HmW3eIETdHRhZn_qMgsk/s320/FB_IMG_1610176827138.jpg" width="320" /></a></div><br /><p><br /></p><p><br /></p><p>पं. सत्यशील देशपांडे यांचा सर्जनशील कलाप्रवास</p><p><br /></p><p>मी पहिली दुसरीत असेन तेव्हा लेकिन सिनेमा पाहिल्याचं आठवतंय.. मग त्याची cassette आणली गेली आणि गाणी ऐकली गेली.. त्यात एक 'निके घुंगरिया चाल चलत' असं गायलेला एक वेगळा आवाज , जो एरवी सिनेमातल्या गाण्यात ऐकायला मिळत नाही असा ऐकायला मिळाला.. हे गाणं फारच नादमधुर वाटलं.. </p><p>सत्यशील काकांचे स्वर पहिल्यांदा कानावर तेव्हा पडले.. हीच त्यांची पहिली ओळख होती माझ्यासाठी. आम्ही आपले सहज जे समोर येईल तसं गाणं करत होतो, शिकत होतो. मग पं. कुमार गंधर्व, वीणा सहस्रबुद्धे अशांच्या रेकॉर्डस् घरी येत होत्या. अनेक कार्यक्रम जसजशी समज वाढत होती तसतसे ऐकत होतो.</p><p> कुमार गंधर्व कधी 'राजन अब तो आ' अशा बंदीशीतून किंवा 'ऋणानुबंधाच्या' , 'उड जायेगा हंस अकेला' अशा गाण्यातून अधून मधून कुठे कुठे कानावर पडत होते, ओळखीचे होत होते. म्हणजे काही आवाज ऐकणे ही एक ritual होती आमच्या बालपणी. music carries memories.. आणि या अनेक आवाजांनी आपला पिंड पोसला जात होता, आत्मा संस्कारित होत होता. बालपणीच्या स्मृतींमध्ये या सर्व गोष्टी अढळ स्थान घेऊन बसलेल्या आहेत. पण या गायकीकडे कधी गांभिर्याने पाहायचा योग येईल असं स्वप्नातही वाटलं नव्हतं.</p><p> जनरल 'क्लास' मधून माझ्या गाण्याची जडण घडण होत होती. 'क्लास' मध्ये जे शिकवलं जातं ते 'क्लासिकल' ! वगैरे अगदी पुलंच्या व्याख्येत बसणारं नसलं तरी क्लास पद्धतीच्या शिक्षणाला मर्यादा आहेतच. वयोपरत्वे विशारद वगैरे पार पडलं. पुढे आमच्या बाईंनी जाणीवपूर्वक मोठ्या गुरूंकडे पाठवलं. मग अचानक कळायला लागलं की आपल्याला गाणं अजिबात येत नाहीये. संगीत वाटेवर दरमजल करत असताना अशाच एका वाटसरूने पत्ता दिल्यावर मी पं. डॉ. चंद्रशेखर म्हणजे बाबुराव रेळे (गुरुवर्य B.R . देवधर यांचे शिष्य आणि पं. कुमार गंधर्वांचे सहाध्यायी) यांच्याकडे जाऊन टपकले आणि ज्ञानाची एक आगळी वाट पाहून हरखून गेले. पण हाय दुर्दैव !! या गुरुमाऊलींची साऊली २ वर्षेच मिळू शकली. आजवरच्या समस्त शिष्यगणासमोर संगीतप्रात्यक्षिक दाखवत असताना, अत्यंत आनंदामध्ये असताना आणि त्यांच्या आवडीचं म्हणजे शिकवण्याचं काम करत असताना बाबुकाकांना देवाज्ञा झाली. त्यांच्या ज्ञानाचा मार्ग मला खुणावत होता. बाबुकाकांनी जाताना सुद्धा माझा मार्ग बंद होणार नाही याची तरतूद करून ठेवली असावी. कारण बाबुकाका जिथे ते शेवटचं संगीत प्रात्यक्षिक दाखवत होते, ते ठिकाण होतं पं. सत्यशील देशपांडे यांचं वाळकेश्वर येथील घर आणि संवाद फौंडेशन या नावाने सत्यशीलजींनी प्रस्थापित केलेलं ध्वनी संग्रहालय. मला पुढची वाट इथे सापडेल असा अंगुलीनिर्देशच केला होता जणू बाबुकाकांनी.</p><p>ज्या प्रचंड विद्वान संगीतज्ञाला बोलताना, गाताना मी आजवर फक्त TV वर पाहिलं होतं त्या पं. सत्यशील देशपांडे यांना मी प्रत्यक्ष पाहत होते ! मला खूप कुतूहल होतं. मनातून खूप भारीही वाटलं की, आपण किती मोठ्या लोकांसोबत येऊन गाणं शिकतोय!</p><p> पुढे मुंबई युनिव्हर्सिटीत गाण्यात मास्टर्स करताना फायनलला परीक्षक म्हणून पं. सत्यशीलजीच होते. बरोबरीचे सगळे विद्यार्थी जरा टरकूनच होते. दडपण मलाही होतंच पण मला वेगळंच समाधानही होतं. पं. सत्यशील देशपांडे जर आपली परीक्षा घेणार असतील तर आपल्या मास्टर्स होण्याला काहीतरी अर्थ आहे असं मला प्रकर्षाने वाटून गेलं. त्यांचं परीक्षा घेणं म्हणजे शिकवणंच आहे. एखाद्या प्रश्नाचं उत्तर ते आमच्याकडून अशा पध्दतीने काढून घेत होते की उत्तर देता देता त्यातल्या आणखी चार गोष्टी आपल्याला कळाव्या. लौकिकापेक्षा त्यांचे विचार वेगळे होते. विचारांची जळमटं लख्ख धुवून काढणारे होते. विषयातलं नेमकं मर्म कळून घेण्याची धडपड आपल्यात निर्माण व्हावी असे होते. मला ते खूपच आवडलं. यथावकाश उत्तमरीत्या मास्टर्स पार पडलं. बाबुकाकांनंतर 'आता काय ?' म्हणून खरंतर मी मास्टर्स करायला घेतलं होतं. तिथे गेल्यावर फक्त कॉलेजची lectures आणि शिकवणी पुरेशी नाही असं ध्यानात आलं. मग पुन्हा गुरुंची शोधाशोध! इथे मला शाल्मली ताई( विदुषी शाल्मली जोशी, पं. रत्नाकर पै बुवांच्या शिष्या, जयपूर घराणे) हा उत्तम पर्याय दिसला. म्हणून मी ताईंकडे मार्गदर्शन घ्यायला सुरुवात केली. किराणा घराण्याचे संस्कार असलेल्या मला बाबुकाकांडे ग्वाल्हेरची थोडी ओळख झाली होती. आता इथे ताईंकडे जयपूर घराण्याची तालीम..! परत शून्यापासून तयारी..! जयपूर गाणं फारच अवघड! पण ताईंनी माझ्यावर खूप धीर धरत माझी गाडी रुळावर आणून ठेवली. पण लगेचच लग्न ठरलं आणि मी आले पुण्याला..! </p><p> सुरुवातीचे एक वर्ष दर महिन्याला ८ दिवस माहेरी यायचं आणि आठही दिवस ताईंकडे शिकून परत पुण्याला जायचं असा माझा नेम होता. पण माझी आई गेल्यानंतर माझ्या पुणे- मुंबई- फेऱ्यांमधलं अंतर खूप वाढायला लागलं. मधल्या कालावधीत मी बाबुकाकांनी शिकवलेली माझी चोपडी काढून बसत असे. मग वाटलं की 'हे काही खरं नाही'. मला बाबुकाकांनी सांगितलेल्या गोष्टी पुढे कशा नेता येतील? मग उत्तर सापडलं ते म्हणजे पं. सत्यशील देशपांडे हेच..!</p><p> माझी फारशी ओळख नसताना केवळ एका फोन कॉलवर आणि कुरिअर केलेल्या पत्रिकेवर पुण्यात माझ्या लग्नाला आवर्जून सत्यशीलजी आले होते याचं मला परत एकदा खूप भारी वाटलं होतं. लग्नात आम्हा उभयतांना आशीर्वाद दिले आणि न विसरता माझ्या नवऱ्याला सांगितलं की "हिचं गाणं बंद पडू देऊ नकोस!" मला किती किती आनंद झाला होता तेव्हा! हे सगळं आठवून गाणं मी यांच्याकडे शिकायलाच हवं हे मी पक्क केलं.</p><p> ताईंना याची रीतसर कल्पना दिली. मला ताईंकडेही जाणं सोडायचं नव्हतं पण ही वाट सुद्धा खुणावत होती. शाल्मली ताईंना सुरुवातीला ही गोष्ट फारशी रुचली नव्हती. कारणही तसं बरोबरच होतं ना. आधीच गाण्याचा धड एक संस्कार नसलेल्या मला त्यांनी ताळ्यावर आणलं होतं महत्प्रयासाने! किमान एका गुरूकडे १२ वर्षे सलग शिकणे गरजेचे असते तरच एखादी शैली गळ्यावर चढते, तिचा विचार मनात पक्का होतो. आणि मी जयपूर ची तालीम घेऊन २ वर्षे नाही झाली की सत्यशीलजींकडे जाण्याचा विचार करत होते. </p><p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhI8wv0Rx2t-NlvqlUOHmkp12HAo4fQ-yQUMwrjtBwyYcEu-RgZoRLoIm_MsKtdTCmwivwb3ZVNhLYKxbzSVOzHOXlYhQaDw1mnXWYMRANdU1hNj1x_1gRsfPbO0EO4wvizA2A8gFc2zx0/s960/FB_IMG_1610176816602.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="615" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhI8wv0Rx2t-NlvqlUOHmkp12HAo4fQ-yQUMwrjtBwyYcEu-RgZoRLoIm_MsKtdTCmwivwb3ZVNhLYKxbzSVOzHOXlYhQaDw1mnXWYMRANdU1hNj1x_1gRsfPbO0EO4wvizA2A8gFc2zx0/s320/FB_IMG_1610176816602.jpg" /></a></div><br /><p><br /></p><p> एक दिवस फोन करून काकांना पुण्यातल्या त्यांच्या 'छंदोवती' या त्यांच्या सुंदरशा घरी भेटायला गेले. ते म्हणाले तुला नक्की काय शिकायचंय? What do you exactly expect from me? मी खरं खरं काय ते सांगितलं. </p><p> 'Ok सुरू करूया' म्हणाले. त्या दिवशी त्यांनी कल्याण घेतला. 'बनू रे बलैया' हा ख्याल. मी हरखून गेले. कारण मला त्याचं गाणं ऐकताना फार मजा येत होती, आनंद होत होता. त्यांनी त्या रागाची नुसती बंदिश नाही तर त्याचा संपूर्ण इतिहास, कल्याणच का? यमन का नाही? इथपासून सगळा त्यांच्या दादा गुरूंपासूनचा पटच उलगडून दाखवला होता. संगीतावर त्यांच्या इतकं ठोस, अधिकाराने , तर्कदृष्ट्या पटण्यासारखं , सौन्दर्यस्थळं दाखवत रसास्वाद घ्यायला शिकवणारं व्यक्तिमत्त्व विरळाच! प्रचंड चौफेर वाचन केलेली अभ्यासू बोली, मधूनच कोपरखळ्यांची, मार्मिक टोल्यांची हास्यकारंजी उडवणारी, एखाद्याची बेमालूम फिरकी घेण्याची किंवा मधूनच गझल आणि कवितांच्या ओळींचेही अगदी ओघवते दाखले देणारी ती सहज वाणी ऐकून मी प्रभावित झाले नसते तर नवलच होतं. त्यांचं विद्वात्तेबरोबर आलेलं हे लालित्य खरंच मोहवतं. हे सगळं मला किती हवंहवंसं होतं, मला असं व्हायचं होतं!</p><p> सत्यशीलकाकांकडे फारच आवडून गेलं सगळं. हळू हळू त्यांच्या घरातल्या सर्व सदस्यांची ओळख होत गेली. त्यांच्या पत्नी उषा काकू या मराठी नाहीत तर राजस्थानी आहेत.. landscape art garden designer असलेल्या अगत्यशील उषा काकू राजस्थानी लोकगीतं सुंदर गातात. मुलगा सृजन आणि सून पूजा माझ्याच वयाचे. सृजन आणि मी एकत्रच शिकायला बसायचो. त्यामुळे पं. सत्यशील देशपांडे वरून मी त्यांना 'सत्यशील काका' म्हणती झाले. माझ्यामधे आणि सृजनमधे कधीही आप-परभाव काका काकूंनी केल्याचं मला आठवत नाही. त्यांच्यामुळे मला उत्तम गुरुबंधू लाभले. सृजन, स्मित ही मंडळी अतिशय गुणी आणि नम्र आहेत. कधीही मदतीला तयार असतात. आपल्याकडचं हातचं न राखता देणं, share करणं ही तशी आजकाल दुर्मिळ होत चाललेली गोष्ट. विशेषतः शास्त्रीय संगीतात तर जास्तच ! पण ती मला इथे मिळते. </p><p>काकांचं प्रथम दर्शन हे फार दरारा निर्माण करणारं असतं. मलाही हा दरारा नेहमीच वाटला आहे. पण काका अतिशय प्रेमाने शिकवतात. ते प्रेम आपल्या विषयावरचं असतं ! एखादी जागा खूप वेळा चुकीची गेली की लगेच वैतागतातही.. पण ती जागा बरोबर येईपर्यंत पाठपुरावा सोडत नाहीत. विशेष म्हणजे ते गुरू आहेत असा अहंभाव त्यांना कधीच नसतो. आपल्याला असलेलं ज्ञान share करणं, त्यावरचे त्यांचे विचार सखोल मांडणं हे त्यांना जास्त रुचतं. </p><p>त्यांच्या तालमीचा तास झाला की मी निघताना नमस्कार करायला उठते. पण काकांना कुणीही नमस्कार केलेला नेहमीच अवघडल्यासारखं वाटत आलंय. 'असू दे ,असू दे 'म्हणतात. शेवटी मी एकदा काकांना म्हंटलं, 'काका मी नमस्कार करत जाणार आहे. तुम्ही 'असू दे' नका म्हणू' . मग आता काका 'god bless you!' म्हणतात. आणि नंतर सांगतात, 'ते सगळं ठिके , पण मी सांगितलेल्यावर घरी विचार कर आणि बसलं की फोन करून ये परत'. !</p><p> काकांकडे regular ठराविक वेळी दर आठवड्याला ठरलेल्या दिवशी तालीम होतेच असे नाही पण काका माझ्यासाठी केव्हाही available राहू शकतात ही माझी खात्री आहे. जेव्हा जेव्हा मला मार्गदर्शन हवं असतं, तेव्हा काका दुसऱ्या शहरात असतील आणि फोनवर available असतील तर त्यावरूनही तालीम द्यायला, प्रसंगी whats app recording करून पाठवून द्यायला ते तयार असतात. आणि आत्ता pandamic मध्ये तर zoom call वर सर्वांनाच कित्येकदा एकत्र तालीम सेशन्स त्यांनी दिलीयत. एखादी बंदिश अडली किंवा आठवत नसेल तर काका त्यांच्या प्रचंड पुस्तक संग्रहातून नेमकं पुस्तक शोधून, संदर्भ शोधून शिकवतात. Notation बघून त्या नोटेशन मध्ये नसलेल्या 'between the lines' जागा सुद्धा काका दाखवतात ते त्यांच्यासारख्या नजर असलेल्या कालाकारालाच करू जमेल. Archives च्या कामानिमित्त अनेक घराण्यांच्या गायकांची recordings त्यांनी करून घेतली. अनेक घराण्यांचा त्यांचा तौलनिक अभ्यास आहे. एखाद्या घराण्याचा गायक येऊन गेल्यानंतर त्या गायकाने त्या गायकी बद्दल सांगितलेल्या गोष्टी ऐकून त्या घराण्यातली वाटेल अशी बंदिश बांधण्याचा exercise काकांनी स्वतःला लावून घेतला होता. ती बंदीश ते त्या गायकाला ऐकवत. ती ऐकून गायक आश्चर्यचकित होऊन म्हणे, "अरे ये तो हमारे घरानेकीही बंदिश है.. आप को किसने दी?"!! </p><p> काकांनी अनेक गरजू आणि होतकरू विद्यार्थ्यांना विनामूल्य शिकवलेलं आहे आणि त्यांना त्यामध्ये उभं करण्यासाठी सर्वतोपरी मदत केलेली आहे. याचा कुठेही गवगवा त्यांनी केलेला नाही. मदत करण्याच्या बाबतीत त्यांचं सगळं कुटुंब सारखंच आहे.</p><p>नवीन पिढी बाबत त्यांना ममत्व आणि कौतुकही आहे. अनेक तरुण कलाकारांचं गाणं ते आवर्जून जाऊन ऐकतात. 'एकत्र येऊन एकमेकांना गाणं ऐकवत राहावं' ही गोष्ट आजच्या तरुण गायकांनी आवर्जून करत राहण्यासाठी त्यांचं नेहमीच प्रोत्साहन असतं. 'नवीन काही सुचलं की आपल्या मित्र गायकांना ऐकवणे' हा त्यांच्या काळातला शिरस्ता अजूनही पाळतात. याने गाणं प्रवाही राहतं, समृद्ध होतं असं त्यांचं म्हणणं आहे. जिथे आपल्या गोष्टी राखून ठेवल्या जातात त्या शास्त्रीय संगीताच्या जगती त्यांचा हा गुण विशेष लक्षणीय वाटतो. </p><p> Nepotism हा शब्द अलीकडे किती गाजला. त्या बॅकग्राऊंड वर आपला मुलगा म्हणून सृजनला वेगळी treatment दिल्याचं मी पाहिलेलं नाही. सृजन आपली वाट स्वतः शोधतोय हे मलाही शिकण्यासारखे आहे. कुणी येऊन आपल्याला मदत करेल अशी आशा बाळगण्यामध्ये शिकण्याचे अनेक मार्ग आपण स्वतःच्या हाताने बंद करतो. याउलट आपली वाट आपण शोधण्यामध्ये आपण किती तयार होतो याची आपल्यालाही कल्पना नसते. सृजन याचं उत्तम उदाहरण आहे. याचं सारं श्रेय काकांच्या ज्ञानानुगामी स्वभावाला जातं.</p><p>काकांचे वडील वामनराव देशपांडे हे उत्तम गायक आणि संगीत समीक्षक. अगदी लहान वयापासून अनेक नामवंत, गुणवंत कलाकार घरी वास्तव्याला येत असत. त्यांचं गाणं आणि चर्चा ऐकून काकांचे कान तयार होत होते. त्यांनी कुमार गंधर्वांकडे गाणं शिकायची इच्छा व्यक्त केली. कुमारजींच्या गाण्याची मोहिनी होतीच पण इतर गायकांपेक्षा कुमारजी नेमकं काय वेगळं गातायत हे कळायला अवघड होतं म्हणून त्यांच्याकडे शिकायचं ठरवलं. जे कळत नाही ते शिकावं हे साधं logic त्यामागे होतं. सामान्यतः गळ्याची जात बघून गुरू निवडला जातो. समानधर्माचा गळा असेल तर ती ती शैली पटकन उचलता येते. पण इथे काकांचा गळा कुमारजींच्या गळ्या पेक्षा खूपच वेगळा! कुमारजींचा चढ्या पट्टीतला पातळ तर काकांचा अगदी बेसचा ढाल्या आवाज! कुमारजींच्या गळ्यातल्या गोष्टी जमवण्यासाठी काकांनी किती वेळा आपला गळा सुजवलाय याला सुमार नाही. काकांनी त्यांचे विचार घेतले आणि ठरवून आपली नवीन शैली बनवली. </p><p>काकांचं वाचन, बहुश्रुतता, विविध संगीतातील म्हणजे; उत्तर हिंदुस्थानी, कर्नाटकी, गजल, सुगम, चित्रपट, नवीन- जुनं, नाट्य, उपशास्त्रीय, निर्गुण, सगुण, लोकसंगीत अशा अनेक विषयांवरचा दांडगा अभ्यास आणि प्रेम , काव्यातील गती, कोणत्याही भाषेवरचं आणि composition वरचं मनापासून असलेलं प्रेम हे त्यांनी बांधलेल्या, अतिशय नाविन्यपूर्ण आशयघन विषय असलेल्या आणि नवीन नवीन सांगीतिक मूल्यांच्या वापराच्या शक्यता दाखवणाऱ्या त्यांच्या बंदीशींवरून सहज लक्षात येतं. गजल मधला कमी शब्दात मोठी गोष्ट सांगून जाण्याचा गुण त्यांच्या बंदीशीत आहे. प्रसंगी नेमक्या भावना व्यक्त करण्यासाठी नवीन शब्द तयार करण्याचं विलक्षण कसबही त्यांच्यात आहे. प्रत्येक बंदीशनिर्मितीची काहीतरी एक कथा असते. ती गोष्टीवेल्हाळपणे सांगताना काकांना ऐकणं म्हणजे नुसती धमाल असते. त्यांच्याकडून या सर्व गोष्टी तितक्याच प्रेमाने शिकवल्या जाताना आपल्यात ते तितकंच सहज उतरतं.</p><p> iTablaPro सारखं electronic वाद्यांमधल्या परम सुरेल वाद्यालाही ते आपल्या स्वराप्रमाणे सुरेल जुळवून घेतात. उत्तम जुळलेले तंबोरे आणि सुरेल लयदार साथ तयार करून घेणं सुद्धा काकांकडून शिकावं. </p><p> काकांची गायकी अनेकांना समजायला जड जाते कारण प्रचलित गायकीच्यापेक्षा ती वेगळी वाटते. </p><p>प्रत्येक बंदिश ही तानेसाठी असणं गरजेचं आहे का? मग २ स्वरां मधल्या सुकोमल संगतीचे हिंदोळे कधी दाखवणार? बंदीशीच्या जिवापेक्षा जास्त तिला नटवू नये. अशा अनेक गोष्टी काकांची स्वतःची अशी एक जबरदस्त कहन सांगतात. ती त्यांच्या आजवरच्या केलेल्या सर्व अभ्यासातून, साधनेतून तयार झालेली आहे; जिला स्वतःचं असं एक मत आहे. कोणाचीही ती डोळे झाकून केलेली कॉपी नाहीये. अगदी स्वतःच्या गुरूंचीही..! आपल्या बुद्धीचा पूर्णपणे कस लागेल अशा गोष्टी करणंच काकांनी आजपर्यंत पसंत केलंय! सरधोपटपणा नेमकेपणाने टाळलाय आणि त्याबाबतीत ते नेहमीच स्पष्टपणे बोलत आलेले आहेत.</p><p>कालपरत्वे झालेल्या पाठभेदांमुळे अनेक बंदीशींचं बदललेले रूप नेमकं काय असेल किंवा असायला हवं हे दाखवण्याचं काम काका वेळोवेळी करत असतात. त्यांच्या या एकूण सजगतेमुळे त्यांच्या प्रत्येक शिष्यामध्ये असलेली बंदिश फेक ही जागरूक आहे आणि उत्तम जाणती आहे. मला तर बंदिश बांधण्याचा नादच लागला! सृजनची बंदिशीतील शब्द फेक तर सुंदरच! कृष्ण भट उत्तम बंदिशी बांधतात तर स्मितला सुद्धा किती सुरेख जाण आहे !</p><p> कदाचित त्यांच्या शिष्य मंडळीच्या गाण्यात प्रचलित गायकीसारखी ओळख न पटल्यामुळे ही गायकी बरीच वेगळी वाटू शकते. पण काकांची एक बंदिश आहे अहिर भैरवातली..</p><p> निरख रंग निको</p><p>घोल निज घटको।</p><p>चढे तो रंग लाग्यो फिको</p><p>औरनके घटको।।</p><p>(स्वतःच्या रंगाने तू शोभशील.. दुसऱ्याचा रंग कितीही सुंदर वाटला तरी तुझ्यावर तो फिकाच वाटेल.. त्यामुळे स्वतःला ओळख आणि मिरव तुझा स्वतःचा वेगळा रंग, तो जास्त झळाळी देतो! ) या ओळीत म्हटल्याप्रमाणे स्वतःची वेगळी वाट शोधत जाण्याची ताकद त्यांच्या शिष्यांमध्ये त्यांनी नक्कीच निर्माण केली आहे. </p><p>काकांच्या पु. ल. प्रेमाबद्दल काय सांगावं! आपण मराठी माणसं by default पु. ल. प्रेमी असतोच पण काकांबद्दल सांगायचं झालं तर पु. ल. ही त्यांची वृत्ती आहे. आम्ही पु. ल. देशपांडे यांना प्रत्यक्ष पाहिलं नाही, कुमारजींना प्रत्यक्ष अनुभवलं नाही, पण आम्ही काकांना खूप जवळून पाहतोच आहोत. त्यांच्याकडून शिकण्याचं भाग्य आम्हाला लाभलं आहे. अजून काय पाहिजे? </p><p>असा हा कलंदर वृत्तीचा, काहीसा बंडखोर वाटणारा पण मुळात ज्ञानानुगामी असलेला मनस्वी आणि तपस्वी कलाकार आज सत्तरीत प्रवेश करतो आहे. असं व्यक्तिमत्त्व हे आपलं खरं वैभव आहे. त्यांच्यातल्या गुरुतत्वासमोर, त्यांच्या उत्तुंग सर्जनशीलतेसमोर मी कायमच नतमस्तकच राहीन. आज त्यांच्यासाठी मी वाढदिवसाच्या सुमंगल कामना करते. त्यांच्याकडून संगीताची अजून त्यांच्या मनासारखी खूप सेवा घडू दे आणि त्यांच्याकडून आम्हाला नेहमीच उत्तम उत्तम शिकायला मिळू दे. हे होण्यासाठी त्यांना निकोप सुदीर्घ आयुष्य लाभू दे ही ईश्वरचरणी प्रार्थना करते. प्रसिद्धीच्या प्रकाशझोतापेक्षाही आपलं बौद्धिक पोषण ज्यांच्यामुळे होतं त्या गुरूंचा सहवास निरंतर आपल्याला घडत रहावा असं कायमच मला सत्यशील काकांबद्दल वाटत आलं आहे. म्हणून मला सुचलेल्या अहिर भैरव च्याच बंदिशीतल्या या ओळी इथे मांडाव्याशा वाटतायत..</p><p>गुरू सन्मुख पाउं ज्ञान</p><p>वहीं तीरथ वहीं धाम।।</p><p>सेवा सतगुरु गुनीकी</p><p>तन मन धन कर अरपन</p><p>हर पल करुं धरुं जो ध्यान</p><p>तब ही जागे भाग मान।।</p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p>- पौलमी देशमुख</p><p><br /></p><p>(त्यांच्याच face book वरून साभार सौजन्याने)</p><p><br /></p>सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-88301734355395506252020-10-03T12:00:00.025-07:002020-10-03T19:04:57.660-07:00मीना, तुझे स्मरण कायम रहाणार...<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAecw53ROGY5633GZO6nOaFVkDZ-cCzCT2QMzcKloozS65paodTuk8_Lzg69x75moSv1mcuU9sTuzdqFPBVx6RAjzpEx0H_ePuwOhOg7yeAbAVIr_aK_Sr6Jqcb_6c-phrYAZUJX17sQ4/s653/meena-6.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="653" data-original-width="566" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAecw53ROGY5633GZO6nOaFVkDZ-cCzCT2QMzcKloozS65paodTuk8_Lzg69x75moSv1mcuU9sTuzdqFPBVx6RAjzpEx0H_ePuwOhOg7yeAbAVIr_aK_Sr6Jqcb_6c-phrYAZUJX17sQ4/s320/meena-6.jpg" /></a></div><br /><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="fv62f-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="fv62f-0-0" style="font-family: inherit; position: relative; text-align: left;"><span data-offset-key="fv62f-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div></div></blockquote></blockquote></blockquote></blockquote></blockquote></blockquote></blockquote><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><b style="background-color: white; color: #050505; font-family: inherit; font-size: 15px; text-align: center; white-space: pre-wrap;">जाऊन वर्ष झाले..</b></blockquote></blockquote></blockquote></blockquote></blockquote></blockquote><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="fv62f-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="fv62f-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="fv62f-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="9imti-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="9imti-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="9imti-0-0" style="font-family: inherit;"><i><span style="font-size: medium;">लहानपणापासून ते वयाच्या साठीपर्यंत केवळ कष्टमय जीवन जगणारी बहीण मिनाक्षी विश्र्वनाथ इनामदार.. जाऊन वर्ष झाले..आठवणीने मनात अनेक प्रसंग डोळयांसमोर येऊन जातात..ते आठवले की डोळ्यातून टचकन पाणी येते..खरेच कसे हे जगणे..याला काही आयुष्य म्हणावे.. अन्ननलिकेच्या कॅन्सरने तिचा शेवटही वेदनेला सामोरे होऊन झाला.. मागचे सारे आयुष्य चित्रासारखे समोर उभे रहाते..</span></i></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="9imti-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="9imti-0-0" style="font-family: inherit;"><i><span style="font-size: medium;"><br /></span></i></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="c3nh7-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="c3nh7-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="c3nh7-0-0" style="font-family: inherit;"><br data-text="true" /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="83ven-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="83ven-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="83ven-0-0" style="font-family: inherit;">लहानपणी घरची पिठाची गिरणी सुरू रहावी म्हणून तिच्या समोर इतरांची दळणे आणून ती परत त्यांच्याकडे देणे..हा ससेमिरा होता.. तिचे प्रयत्न तोकडे पडत होते..पण तिचे ते काम इमानदारीत सुरू होते..</span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="5h14u-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="5h14u-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span style="font-family: inherit;">डोक्यात आकडे, बाराखडी शिरायची नाही म्हणून शाळेला रामराम ठोकून ती घरातच काही बाही कामे करत राहिली..एखादे काम केले नाही म्हणून आईचा मारही तिने त्या काळी सहन केला.. बुद्धी कमी असल्याने शाळेचे द्वार बंद झाले. मग पाणी भरणे..दळणे आणणे.. पोचविणे.. जात्यावर दळण करणे..आदी शारीरिक कष्ट लादलेली कामे आई करून घेत..घरची थोडी आर्थिक कमाई वाढली.. पण यश नाही आले..घराला आणि तीच्या कामाला..गिरणी विकावी लागली शेवटी..</span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="9vqfl-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="9vqfl-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="9vqfl-0-0" style="font-family: inherit;">सतत तिला कमी लेखणे.. तिच्यावर डाफरणे .. खायला भार.. आणि भुईला भार..असे आयुष्याला झेलणे तिने सहन केले..तेही जमेल तेव्हढ्या आनंदाने..</span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="9vqfl-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="9vqfl-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="9vqfl-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkAVn3YPD5OqnOhMeMf0c6fevFowKvcIz6plMfUISr4KXN1qnhvpt-uOy_qM7XvGDZqmSnedKtjHMRRElPWSaPImTpYVaubwqOs3_uG5B4xDFx5dc71lEmE67728wLEylbFVFzZJXIB3E/s429/meena-10.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="413" data-original-width="429" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkAVn3YPD5OqnOhMeMf0c6fevFowKvcIz6plMfUISr4KXN1qnhvpt-uOy_qM7XvGDZqmSnedKtjHMRRElPWSaPImTpYVaubwqOs3_uG5B4xDFx5dc71lEmE67728wLEylbFVFzZJXIB3E/s320/meena-10.jpg" width="320" /></a></div><span style="font-family: inherit;">खरे तर तिचे तिला मनाप्रमाणे वागणे कधीच जमले नाही .सतत अपरावलंबित्व तीच्या पाचवीला पुजले होते.. तीच सवय तिला आयुष्यभर जपावी लागली.. तिचे विश्व तेवढेच मर्यादित राहिले.. घराभोवती..आईच्या भोवती फिरत राहिले..शिक्षण नाही मग वाचनही नाही.. रेडिओ ऐकणे आणि कामे नेटाने करत राहणे तिच्या नशिबी होते.. मात्र ते तिने कमालीच्या प्रामाणिकपणाने केले..सर्वांच्या मर्जीनुसार..</span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="2p474-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="2p474-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="2p474-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="2p474-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="2p474-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="2p474-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="2p474-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="2p474-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="2p474-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="6805l-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="6805l-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="6805l-0-0" style="font-family: inherit;"><br data-text="true" /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="fuq6j-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="fuq6j-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="fuq6j-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="fuq6j-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="fuq6j-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="fuq6j-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="fuq6j-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="fuq6j-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="fuq6j-0-0" style="font-family: inherit;">मग ते चिंचा फोडणे असो की भावे सुपारिवाले यांचेकडे मदत करणे असो..आपल्या मर्यादित विश्वात ती रमत असे..यातून तिने तिचा असा प्रेमळ सहवास सर्वांना दिला..त्यात त्यांना आपलेसे केले..</span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="fuq6j-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="fuq6j-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="fuq6j-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="fuq6j-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div></div><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="fuq6j-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="fuq6j-0-0" style="font-family: inherit; position: relative; text-align: left;"><span data-offset-key="fuq6j-0-0" style="font-family: inherit;"><i><b>शिक्षण नाहीच..</b></i></span></div></div></blockquote></blockquote></blockquote></blockquote></blockquote></blockquote><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="fuq6j-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="fuq6j-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="fuq6j-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="3g7c2-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="3g7c2-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span style="font-family: inherit;">शिक्षण नाही..त्यामुळे तिला लिहिता वाचता येत नाही.. कसे होणार हिचे..हीच चिंता आई वडिलांना खात असायची..मी माझा स्वतंत्र मार्ग म्हणून सातारा सोडला आणि पुण्यात नोकरी स्वीकारली.. पण माझ्या पैशाची वडिलांना खूप जरूर होती.. ते त्यांचेपुरते मिळवत..गिरणी विकून तेही थोडे फार घरात काम करत राहिले..त्यात बहिणीच्या भविष्याची चिंता सारखी सतावत असायची..</span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="3g7c2-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="87cjf-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="87cjf-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="87cjf-0-0" style="font-family: inherit;">माझे बऱ्यापैकी बस्तान बसल्यावर त्यांनी मीनाला घेऊन पुण्यात हिंगण्यातील महर्षी कर्वे स्त्री शिक्षण संस्थेत कामासाठी ठेवण्याचे मनाशी पक्के केले.. तिला हिंगण्यातील संस्थेत प्रवेश मिळण्यासाठी तिथल्या लोकांना गळ घातली..एका लाचार बापाची विनंती फळाला आली.. मीनाला संस्थेत दाखल करून घेतले.. दोघांनाही हायसे झाले..खरोखरच त्यानंतर पितृछत्र काही दिवसांनी हरपले..</span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="5768q-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="5768q-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="5768q-0-0" style="font-family: inherit;"><br data-text="true" /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="bkb1s-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="bkb1s-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="bkb1s-0-0" style="font-family: inherit;">बहीण हिंगण्यात स्वयंपाक घरातील मदतनीस म्हणून कामाला लागली.पडेल ते काम केले..वृद्धाश्रमात डबे पोचविणे..दळण दळणे..मोठ्या रगड्यावर इडली पीठ तयार करणे..</span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="bkb1s-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="bkb1s-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="bkb1s-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="bkb1s-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="bkb1s-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuUUva_F_mQfFRO-wYI7-kjlBnUyC3gEq8n2xJkGXgYpRYFMPUtKQK1pwIbugOT0Q3RO6JmyQdUFxOxkmerkw4Ia7V5-PYPySCEJsCwRFoqswbGb8VBcR23dCzc3dh207TVXJW730Aqrk/s960/meena-2.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuUUva_F_mQfFRO-wYI7-kjlBnUyC3gEq8n2xJkGXgYpRYFMPUtKQK1pwIbugOT0Q3RO6JmyQdUFxOxkmerkw4Ia7V5-PYPySCEJsCwRFoqswbGb8VBcR23dCzc3dh207TVXJW730Aqrk/w400-h300/meena-2.jpg" width="400" /></a></div><br /><span data-offset-key="bkb1s-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div></div><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="2q8e8-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="2q8e8-0-0" style="font-family: inherit; position: relative; text-align: left;"><span data-offset-key="2q8e8-0-0" style="font-family: inherit;"><b>बहिणीविषयी संस्थेत प्रेम</b></span></div></div></blockquote></blockquote></blockquote></blockquote></blockquote></blockquote><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="foo1i-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="foo1i-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="foo1i-0-0" style="font-family: inherit;"><br data-text="true" /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="2smql-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="2smql-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="2smql-0-0" style="font-family: inherit;">बहीण कशालाच मागे हटली नाही..जेवण, रहाणे सोडून कपडेही मिळत.. तिथल्या प्रमुख पदाधिकार महिलांना ती आपल्या कामाने पसंत पडली..आयुष्याला नवी दिशा मिळाली..पण शारीरिक कष्ट सुरूच राहिले..पहिले ५० रुपये पगार मिळाला..पुढे ती सासत्याने आणि आपल्या वर्तणुकीने ३१ वर्षे ती संस्थेच्या विविध वसतीगृहात कामे करून लोकप्रियता आणि ममता मिळविली..पण यातही समाधानाने आणि आनंद मानून बहीण टिकून राहिली..</span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="6ho5f-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="6ho5f-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="6ho5f-0-0" style="font-family: inherit;"><br data-text="true" /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="eo5op-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="eo5op-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="eo5op-0-0" style="font-family: inherit;">मुली, बाई आणि संस्थाचालक मीनाचे कौतुक करीत राहिले.. मात्र कधीतरी डोक्यात वेगळेच विचार येत..कधी भरकटत असे.. पण आपल्याला इथेच रहायला हवे हे तिने जाणले..माझ्या घरी दिवाळी आणि मे च्या सुट्टीत येत राहिली..घरच्या माझ्या मुलांची लाडकी आत्या बनली..सौच्या मनात मिनाताईंविषयी प्रेम कायम राहिले..आपला भाऊ आणि वहिनी ..भाचे आपल्याला नेहमी जपतील असा विश्वास तिला कायमस्वरूपी होता.. हे ती बोलूनही दाखवी. </span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="aha9e-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="aha9e-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="aha9e-0-0" style="font-family: inherit;"><br data-text="true" /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="5a7jk-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="5a7jk-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="5a7jk-0-0" style="font-family: inherit;">तीन वर्षे मोठ्या असलेल्या बहिणीला जपणे आणि काळजी घेणे हे आई वडिलांनी आपल्यावर सोपविलेले काम तेवढ्याच मनोमनी करण्याचे माझे ध्येय होते.. </span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="f359s-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f359s-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f359s-0-0" style="font-family: inherit;"><br data-text="true" /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="e57mk-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="e57mk-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="e57mk-0-0" style="font-family: inherit;">सुमारे ३१ वर्षांच्या सेवेनंतर ती निवृत्त झाली..काही महिने माझेकडे होती..पण आपल्यानंतर तिची देखभाल उत्तम व्हावी म्हणून आम्ही साऱ्यानी तिला संस्थेच्या वृद्धाश्रमात ठेवले.. </span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="e57mk-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="e57mk-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="e57mk-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiC7cCZEUiA_9Iguzr_0V11trM16E_MVEeNXDIVJ1i6sxIswAiSEpuJEEE9nMgME5zcXvCJKA4pixpiGRdXGIzKpK8uAOF2keL0jT9Fopgyfk7HqvTiOZAYgk5kz1V4Ou1s0kX0JDHtWHw/s660/meena-9.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="652" data-original-width="660" height="198" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiC7cCZEUiA_9Iguzr_0V11trM16E_MVEeNXDIVJ1i6sxIswAiSEpuJEEE9nMgME5zcXvCJKA4pixpiGRdXGIzKpK8uAOF2keL0jT9Fopgyfk7HqvTiOZAYgk5kz1V4Ou1s0kX0JDHtWHw/w200-h198/meena-9.jpg" width="200" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b style="font-family: inherit;">अखेरीस कर्करोगाने ग्रासले</b></div></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="2orfd-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="2orfd-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="2orfd-0-0" style="font-family: inherit;"><br data-text="true" /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="e4tmt-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="e4tmt-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="e4tmt-0-0" style="font-family: inherit;">तिथेही वयाच्या ६७ वर्षांपर्यंत तिची जगण्याची इच्छा शक्ती बळकट होती.</span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="aqums-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="aqums-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="aqums-0-0" style="font-family: inherit;">आता मात्र कष्ट नाही केवळ आराम.. ते दिवसही तिने समाधानात घालविले.. मात्र जेवण व्यवस्थित न केल्याने.. आणि स्वतःची आबाळ केल्याने तिची अन्ननलिका आकुंचन पावली..शेवटी निदान कर्करोगाचे झाले..त्यातही तिने बहुत सोसले.. पण ते जगणे शेवटी पहावत नव्हते..परमेश्वराने तिला आर्थिक समर्थ बनविले होते.. दिनानाथला डॉ. धनंजय केळकर यांनी शस्त्रक्रिया केली..त्यांनंतरही बहिणीने काही महिने सोसले..पण अखेरीस तिला सिल्पा सेन्टर मध्ये वेदनाशामक औषधे आणि शेवटही वेदनावीरहीत व्हावा म्हणून दाखल करावे लागले.. त्यातच ४ ऑक्टोबर २०१९ ला ती आम्हाला सोडून गेली.. शांतपणे..</span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="aqums-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="aqums-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="aqums-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="aqums-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="aqums-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="aqums-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="aqums-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjI5GdrE1odv3G1ikKdD0KYxofciVADbaXDBS62u9tjv-NgbWPBRcWwJ25l6T7r_8Y3jWIeatbddomm5Yag-qTZIIk1tX_BNqED-3P7U2TGGTZHigcIgcAwgg2viI70DBFoWsXnz-V4q14/s673/meena-8.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="618" data-original-width="673" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjI5GdrE1odv3G1ikKdD0KYxofciVADbaXDBS62u9tjv-NgbWPBRcWwJ25l6T7r_8Y3jWIeatbddomm5Yag-qTZIIk1tX_BNqED-3P7U2TGGTZHigcIgcAwgg2viI70DBFoWsXnz-V4q14/s320/meena-8.jpg" width="320" /></a></div><br /><span data-offset-key="aqums-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="d7bsd-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="d7bsd-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="d7bsd-0-0" style="font-family: inherit;"><br data-text="true" /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="di3an-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="di3an-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="di3an-0-0" style="font-family: inherit;">हे सारे लिहिताना डोळे भरून येताहेत..शरीर थरथरतेय..पण अखेरीस बहिणीचे कर्म करावे लागले..</span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="een33-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="een33-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="een33-0-0" style="font-family: inherit;"><br data-text="true" /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="f5d03-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;">साऱ्या वेदना शांत झाल्या..त्या देहाने आयुष्यभर सोसले ते इथे संपले..</span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;">आजही तिची आनंदी मूर्ती डोळ्यासमोर येते..आणि सांगावेसे वाटते..</span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;">मीनाताई..खूप सहन केलेस..एकटीने..संयमाने आणि प्रामाणिकतेने..पण तू धीराची.. शिक्षण नसताना तुझ्या संयमाने ..वागण्याने आम्हाला खूप शिकवून गेलीस..तुझ्या आठवणी मनात कायम स्मरणात राहतील..आयुष्य तू समृद्ध केलेस..आम्हावर असाच कायम लोभ ठेव.. </span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;"><i><b>आदरांजली !</b></i></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="f5d03-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="f5d03-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="5ffqs-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="5ffqs-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="5ffqs-0-0" style="font-family: inherit;"><br data-text="true" /></span></div></div><div data-block="true" data-editor="8k1m7" data-offset-key="bf0fr-0-0" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="bf0fr-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="bf0fr-0-0" style="font-family: inherit;">- तुझाच भाऊ</span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="bf0fr-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span data-offset-key="bf0fr-0-0" style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="bf0fr-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span style="font-family: inherit;">सुभाष इनामदार, पुणे</span></div><div class="_1mf _1mj" data-offset-key="bf0fr-0-0" style="direction: ltr; font-family: inherit; position: relative;"><span style="font-family: inherit;">subhashinamdar@gmail.com</span></div></div>सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-2871871332375122992020-09-17T11:53:00.071-07:002020-09-20T01:59:43.719-07:00मागे वळून पाहताना..<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6S5kXSXJrBoiqVOx7tUa3zQJlFZJjw1aZIQ2Y38Nn1lDnM5a9FWcwq717extX0ANITH9gkPSi5y2z40Cal2-Cok5K3_2sa1Id69gQXhKRSWDbtCpop0Lm6M29DN97t61rVWFT7wOq0U0/s4000/IMG_20200918_081740.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="2250" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6S5kXSXJrBoiqVOx7tUa3zQJlFZJjw1aZIQ2Y38Nn1lDnM5a9FWcwq717extX0ANITH9gkPSi5y2z40Cal2-Cok5K3_2sa1Id69gQXhKRSWDbtCpop0Lm6M29DN97t61rVWFT7wOq0U0/w113-h200/IMG_20200918_081740.jpg" width="113" /></a></div><br /><span style="text-align: left;"><br /></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="text-align: left;"><br /></span></div><h3 style="clear: both; text-align: center;"><span style="text-align: left;"><i><b>समाधानाचा पेला पुरता भरलाय !</b></i></span></h3><p><br /></p><p>सामान्य कुटुंबातील या मुलाला कितीतरी हातांनी आयुष्यात पुढे जाण्यासाठी मदतीचा टेकू दिला..</p><p>नादारीतून शिक्षण .. इतरांचे घरात आपलेपणाचा ओलावा लाभला..</p><p>आईची कडक शिस्त आणि तेवढीच प्रेमाची छाया.. वडिलांचे सौम्य पण बोलके पाठबळ..</p><p>साताऱ्यात बरीच कमी जास्त धडपड करून आपल्यापुरता मार्ग शोधण्याचा प्रयत्न केला..</p><p>तरुणपणात धाडस केले..तडक पुणे गाठले..तरुण भारत आयुष्यात पहिले पाऊल कसून टाकण्यास उपयोगी पडला..</p><p>जिद्द आणि साधना.. दोन्ही होती..</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjoq4AVgjVXa_STDEMjEK666RF3maM6RMT6AmG2ZhHviMV_GLl7IE7EBpuJcIMKsKMEXqUs2uamF8Bg-1ORQ9Z8BAF_cNt0FjIe5HOUjYiDAgNRIEXSgcDbMtqU2USOcjpS6C-MEPkw8DA/s320/12219596_987859061273968_719347283450980741_n.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="240" data-original-width="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjoq4AVgjVXa_STDEMjEK666RF3maM6RMT6AmG2ZhHviMV_GLl7IE7EBpuJcIMKsKMEXqUs2uamF8Bg-1ORQ9Z8BAF_cNt0FjIe5HOUjYiDAgNRIEXSgcDbMtqU2USOcjpS6C-MEPkw8DA/s0/12219596_987859061273968_719347283450980741_n.jpg" /></a></div><br /><p><br /></p><p>भरत नाट्य मंदिरात नाटकाची नांदी सुरू झाली..भूमिका मिळत गेल्या..नाटकाची भाषा पचनी पडली..रंगभूमीचे आकर्षण वाढले..रात्री बाबूराव विजापुरे.. आणि तिकडे पुलाच्या पलिकडे पीडीएचे भालबा केळकर..यांच्या सोबत रात्री रुंगू लागल्या..</p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p>नाटकावर आपल्या भाषेत समीक्षण सुरू झाले..</p><p>कला आणि साहित्याची आवड जोपासली गेली..वि ना देवधर यांच्यामुळे पुण्याचा फेरफटका आणि अशा उद्याची..दोन सदरे तरुण भारत मधून लिहली.</p><p>साहित्यविशारद झालो..</p><p><br /></p><p>प्रा.एन डी आपटे सरांमुळे पदवीधर मग एक्सप्रेसने दुसरी नोकरी मग विवाहबंधन!</p><p><br /></p><p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHjX3AB2P-SX69JyKkag_CzQEwn5J5petj5RAt29eb4t8w51CJl6PqFUguCnjvPdvmIW9yapLQSBXTwYsyJluO3F9otaHz7bPLJ-JMGk3t5Fb3_7oWUP5CmWmskPhu1j216l5lkJEhFxg/s822/IMG_1599276537204.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="822" data-original-width="544" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHjX3AB2P-SX69JyKkag_CzQEwn5J5petj5RAt29eb4t8w51CJl6PqFUguCnjvPdvmIW9yapLQSBXTwYsyJluO3F9otaHz7bPLJ-JMGk3t5Fb3_7oWUP5CmWmskPhu1j216l5lkJEhFxg/w133-h200/IMG_1599276537204.jpg" width="133" /></a></div><br /><p><br /></p><p>आयुष्याला स्थिरता आली..विद्याधर गोखले यांचा आशीर्वाद मिळाला..पुणेरी रंगमंच, पुणे तिथे काय उणे.. लोकसत्ता, चतुरंग, सांज लोकसत्ता इथे सदरे, लेखन सुरू झाले..जेष्ठ पत्रकार प्रकाश कर्दळे यांच्या प्रोत्साहनामुळे बातमीदारी आणि लेखन सुधारले..</p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p>मात्र कारकुनी वृत्ती सोडून संपादन क्षेत्रात फ्लॅश पब्लिसिटीच्या चारुदत्त गोखले यांच्या दूरदर्शीपणाने pune flash. com साप्ताहिक आणि फ्लॅश म्युझिक.. मध्ये कारकीर्द बनविली..</p><p><br /></p><p>एका बाजूला नोकरी आणि दुसरीकडे सांस्कृतिक क्षेत्रातली मुशाफिरी केली..कलावंत जवळ आले..अंतरंग समजू आले..</p><p><br /></p><p>वयाच्या ४५ व्या वर्षी सकाळ सारख्या नावाजलेल्या वृत्तपत्राची इ आवृत्ती सुरू करण्याची संधी आली.. त्याचा वृत्त संपादक झालो..बातमी, सदर लेखन आणि चलत चित्रणाचा अनुभव गाठीशी पडला..अखेरीस त्यांना नकोसा झालो.. राजीनामा देवून बाहेर पडलो..</p><p>मंदार जोगळेकर, अरुण खोरे, सुनील मेहता..यांच्याकडे काही लुडबुड केली. </p><p><a href="http://www.subhashinamdar.blogspot.com" target="_blank">www.subhashinamdar.blogspot.com</a> यातून लेखन सुरू ठेवले.. </p><p><a href="http://culturalpune.blogspot.com/" target="_blank">http://culturalpune.blogspot.com/</a></p><p>यातून सातत्याने घटनांची नोंद सुरू ठेवली..</p><p>सोशल मीडिया मधून face book सतत नोंद करीत गेलो.. </p><p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjN422ziHIQ6EI69G67CDA8zyQZgfUPmC-qk4h-4pueiiG5oAuxNk3f2hYwqJ2s6zmdPQ5uUKEdihidU2i-VeP7ug_ADstflOKf8NMxu5eYBnllc6zu64Lh17a-id1Eaa4pY4l68tfpA6M/s1152/IMG-20200918-WA0019.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="864" data-original-width="1152" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjN422ziHIQ6EI69G67CDA8zyQZgfUPmC-qk4h-4pueiiG5oAuxNk3f2hYwqJ2s6zmdPQ5uUKEdihidU2i-VeP7ug_ADstflOKf8NMxu5eYBnllc6zu64Lh17a-id1Eaa4pY4l68tfpA6M/s320/IMG-20200918-WA0019.jpg" width="320" /></a></div><br /><p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFQeptgHe2N0CtHkkzIgFq1Bl9QzIWfU5kLaryImygoikUfhfrzJVr89OJwEYgUBJTUwEYru-n4TOVJLjUswtJL20BrotZC7f2KBTIoPF1e-IrSF23VbycJBjpPkvLrFxCklqbAn18y4Y/s1280/IMG-20200903-WA0011.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFQeptgHe2N0CtHkkzIgFq1Bl9QzIWfU5kLaryImygoikUfhfrzJVr89OJwEYgUBJTUwEYru-n4TOVJLjUswtJL20BrotZC7f2KBTIoPF1e-IrSF23VbycJBjpPkvLrFxCklqbAn18y4Y/s1280/IMG-20200903-WA0011.jpg" style="clear: right; display: inline; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><span style="text-align: left;">आयुष्य सोपे झाले..संसार स्थिरावला.. मुले ,सून आपापल्या कामात व्यग्र आहेत.. सौभाग्यवतीची साथ खंबीर आहे..तिची चाकरी आजही सुरू आहे..नात मनाला उभारी देत आहे..</span></a></div><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="text-align: left;">संगीत, साहित्य आणि नाटकाने भरभरून समाधान दिले..माणसे पहायला ओळखायला शिकविले..</span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="text-align: left;"><br /></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4uinRNf2eftvcjLNi6lLsBm3ri6Om7gOfBFhqHY15kkh5v99gkNdFUD6AVyAjDJFofdUIH0CmASCtVWueoQnOwSQ2tpTk_w5Wrfcx9lb3m2I4_YGzrwRneDFI_uJNUNAb1wc9PZ-a4NY/s1080/FB_IMG_1599724703041.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="607" data-original-width="1080" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4uinRNf2eftvcjLNi6lLsBm3ri6Om7gOfBFhqHY15kkh5v99gkNdFUD6AVyAjDJFofdUIH0CmASCtVWueoQnOwSQ2tpTk_w5Wrfcx9lb3m2I4_YGzrwRneDFI_uJNUNAb1wc9PZ-a4NY/s320/FB_IMG_1599724703041.jpg" width="320" /></a></div><br /><span style="text-align: left;"><br /></span></div><p>जमेल तशी मदत करावी..मित्र जोडावेत.त्यांचा सहवास घ्यावा.. फिरण्याचा छंद जपून ठेवलाय.. मनात बेचैनीचा विचार आला तर मागचे सारे आठवून त्यातून हुरूप आणतो..</p><p><br /></p><p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7qTSQfHDYoUbehp5FCj7mXslOvVE-oeBVi6n4Tg10pHgaILiLTPjC59nV9VzNHXW_oufSrMwkEL075gA-vQjs7_zTbYOTlGxkauL7Z3TsY3i9NsolfJyI5fUcRKMF94xiLhHh2KDiCik/s1080/FB_IMG_1600234487366.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="607" data-original-width="1080" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7qTSQfHDYoUbehp5FCj7mXslOvVE-oeBVi6n4Tg10pHgaILiLTPjC59nV9VzNHXW_oufSrMwkEL075gA-vQjs7_zTbYOTlGxkauL7Z3TsY3i9NsolfJyI5fUcRKMF94xiLhHh2KDiCik/w400-h225/FB_IMG_1600234487366.jpg" width="400" /></a></div><br /><p><br /></p><p>आपल्या क्षमतेपेक्षाही खूप काही मिळाले.. आता हेच समाधान टिकवायला हवं!</p><p>रक्ताची आणि जोडलेली नाती टिकवून ठेवायला हवीत..समाजाने भरभरून दिले..ते समाजाला परत करायला हवे..तेवढी शक्ती आणि आरोग्यपूर्ण आयुष्य लाभावे एवढीच प्रार्थना!</p><p>तुमचा आशीर्वाद आणि सहवास लाभावा हीच मनोकामना!</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><p><br /></p><p>आपलाच,</p><p><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLATJhY9TrPgbNrFSUMQ-TpPHxycfGgu-0AoGnGwT-hYvUvV7EU2v2v3AFnJvJKOJUTSWjlrFmy8OqQ1turXbQlKsKBGSlqjrMZu_7RMUKss9q62rVXg8QMBlvNJtx_D7K3fevoE2Yxx4/s2592/IMG_20200913_201109.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="2592" data-original-width="1944" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLATJhY9TrPgbNrFSUMQ-TpPHxycfGgu-0AoGnGwT-hYvUvV7EU2v2v3AFnJvJKOJUTSWjlrFmy8OqQ1turXbQlKsKBGSlqjrMZu_7RMUKss9q62rVXg8QMBlvNJtx_D7K3fevoE2Yxx4/w150-h200/IMG_20200913_201109.jpg" width="150" /></a></p><p>सुभाष विश्वनाथ इनामदार, पुणे</p><p>subhashinamdar@gmail.com</p>सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-60170977180551314032020-09-12T08:32:00.000-07:002020-09-12T08:32:56.996-07:00पिंपळपान...<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpRFmZy6pwLrXV6wQgl-Ech1sr0Dq_Bf4b75RrAbC70Mpe3xGWR6vnU3G-_RAyMYhuGj68Gmz5J68HSLTAp6wqjnUNA3fmQBTEjiITuIvFiMWySAV43Kw8XUQIhB_j6c2vqceq_ezAtRI/s1600/pimpalpan.jpg"><img alt="" border="0" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5719760410421094130" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpRFmZy6pwLrXV6wQgl-Ech1sr0Dq_Bf4b75RrAbC70Mpe3xGWR6vnU3G-_RAyMYhuGj68Gmz5J68HSLTAp6wqjnUNA3fmQBTEjiITuIvFiMWySAV43Kw8XUQIhB_j6c2vqceq_ezAtRI/s320/pimpalpan.jpg" style="cursor: pointer; display: block; height: 240px; margin: 0px auto 10px; text-align: center; width: 320px;" /></a>
जाळी झालेले एक पान सहज वहीत गवसले <div>जणू जुन्या स्मृतींना देत त्या आठवणी साठवित पहुडले </div><div><br /></div><div> किती दिवस झाले आता निटसे आठवत नाही </div><div>किती स्वप्ने गळून गेली आता ती उगाळायची नाही </div><div><br /></div><div> वाट पाहुन थकलेले पाय कधीचेच थांबलेले </div><div>नव्या स्वप्नांच्या धुंदीत तेही विसावलेले </div><div><span style="background-color: white; color: #363636; font-family: -apple-system, BlinkMacSystemFont, Roboto, Oxygen-Sans, Ubuntu, Cantarell, "Helvetica Neue", sans-serif, Tahoma, "Times New Roman", Arial; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div><div>उरी चेतल्या , जागल्या त्या आठवांच्या नोंदी </div><div>किती आणा, शपथा ती होती एक धुंदी </div><div><br /></div><div>नाही साहवेना आता जुनी झाली गाठोडी</div><div>चेतावली त्यात आता अंधुकशी चिंधोटी </div><div><br /></div><div>सारी कधी स्वप्ने पुरी होत असतात का ? </div><div>तरीही कुणी ती पाहायची सोडतात का ? </div><div><br /></div><div> गेली वर्षे आणि महिने गेला तो काळ</div><div> पिंपळाची जीर्ण पाने <span style="background-color: white; color: #363636; font-family: -apple-system, BlinkMacSystemFont, Roboto, Oxygen-Sans, Ubuntu, Cantarell, "Helvetica Neue", sans-serif, Tahoma, "Times New Roman", Arial; white-space: pre-wrap;">नको करू त्याचा पाचोळा</span></div><div><span style="background-color: white; color: #363636; font-family: -apple-system, BlinkMacSystemFont, Roboto, Oxygen-Sans, Ubuntu, Cantarell, "Helvetica Neue", sans-serif, Tahoma, "Times New Roman", Arial; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div><div> नांदती सुखी आता दोन जीव दोही दिशी </div><div>उरलेल्या आयुष्याच्या गाठी आली <span style="background-color: white; color: #363636; font-family: -apple-system, BlinkMacSystemFont, Roboto, Oxygen-Sans, Ubuntu, Cantarell, "Helvetica Neue", sans-serif, Tahoma, "Times New Roman", Arial; white-space: pre-wrap;">फक्त</span> एकादशी....</div><div><br /></div><div><br /></div><div> - <span style="font-weight: bold;">सुभाष इनामदार, पुणे</span></div><div><span style="font-weight: bold;"> subhashinamdar@gmail.com </span></div>सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-14773860244214829062020-09-06T00:20:00.002-07:002020-09-06T00:20:15.335-07:00काळ बदलला..<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
आमच्या लहानपणी वडील सांगायचे ५ रुपये शेर गहू मिळायचा. आंबे तर असे ढिगाने खायचो. ब्रिटीशांच्या काळात ३५ रु. तोळा सोने होते..स्वस्ताईचा काळ होता..मुबलकता होती..<br />
आज सारे ते काही स्वप्नासारखे भासते .<br />
पण..मी जेव्हा पुण्यात आलो १९७४ मध्ये , तेव्हा अमृततुल्य चहा १५ पैसे होता. मी नारद मंदीरात रहात होतो..तेव्हा महीना २० रुपये भाडे होते..आणि जेवणाचे ५० रुपये महिना खानावळीचे देत होतो..पगार तरी काय होता..दरमहा १५० रुपये...पण तरीही माझा खर्च भागवून मी महिना ५० रूपये एम टी (मेल ट्रान्सफर) ने सातारला घरी पाठवू शकलो..<br />
मी म्हणेन हा काही स्वस्ताई -महगाईचा झगडा नाही...ही आहे सारी वस्तुस्थिती.<br />
तरूण भारतमध्ये नोकरीला लागल्यावर १८ मार्च १९७४ दोनच महिन्यात पुण्यात सायकल असावी या हेतूने विचारणा केली..तर तेव्हा हिरो कंपनीची सायकल २९० रूपायांना होती..व्यवस्थापकांना सायकलसाठी कर्ज मागितले..२५० रूपये..ते पुढे हप्त्याने फेडले..तेव्हा कुठे माझे स्वतःचे पहिले वाहन झाले..साय़कच्या हॅंडलवर आणि मधल्या बारमध्ये आपले नावही कोरून घेतले..तेव्हा त्या सायकलवर बसणा-या माझा रूबाबही वाढला. तेव्हा काही फारशी वाहने रस्त्यावर नसत.. साय़कलीच खूप असत..सातारला सायकल शिकल्याने त्याचा हा फायदा पुण्यात असा झाला..<br />
<br />
<br />
आणि आज...सारे बदलले आपल्या देखत...किंमत पैशाला नाही..माणसाला नाही..भावनेला नाही..रस्त्याने जाताना एखादा अपघात झाला..तर बाजूचे फारसे कोणी थांबत नाहीत..ज्याला त्याला स्वतःचे पडले आहे...</div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br /></div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br /></div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br /></div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br /></div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br /></div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><span style="background-color: white; color: #363636; font-family: -apple-system, BlinkMacSystemFont, Roboto, Oxygen-Sans, Ubuntu, Cantarell, "Helvetica Neue", sans-serif, Tahoma, "Times New Roman", Arial; font-size: 24px; white-space: pre-wrap;">-सुभाष इनामदार, पुणे.</span></div>
सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-46282580636336397562020-08-31T02:36:00.057-07:002020-09-01T09:28:26.093-07:00खणखणीत आवाजाचे गायक श्रीपाद भावे गेले..<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPGakdNyggNgjVGQzWg8qBYYj-qOFy7V3HFX8X8erGZ9Ujb-rgiSPlrsrxDbzyt-knUydkdm19WpFWZmVtOykW1zX4fu6CMJlIjryc3edvR5-XozgTNilFF56Zbf0QDPfv_pL8FJ3Sqyg/s1268/shripad+bhave-1.jpg" style="display: block; padding: 1em 0px; text-align: none;"><img border="0" data-original-height="1268" data-original-width="838" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPGakdNyggNgjVGQzWg8qBYYj-qOFy7V3HFX8X8erGZ9Ujb-rgiSPlrsrxDbzyt-knUydkdm19WpFWZmVtOykW1zX4fu6CMJlIjryc3edvR5-XozgTNilFF56Zbf0QDPfv_pL8FJ3Sqyg/w211-h320/shripad+bhave-1.jpg" width="211" /></a></div>
जानेवारी २० ..आणि तारीख होती १४ जयजयराम जयजयरामच्या गजराने श्रीपाद भावे यांनी पंचपदीची सुरवात केली..आणि उद्यान प्रसाद सभागृहातले वातावरण आपोआपच भक्तीरसात बुडून गेले..संतदर्शनचे संस्थापक श्रीराम साठे यांच्या स्मृतिदिनाचे निमित्ताने संतवाणी..साजरी केली जात होती..टाऴ मृदुंगाच्या साथीने कार्यक्रम बहरत जात होता.. <div><br /></div><div>आज आठ महिन्यांनी त्याची आठवण पुन्हा आली..कारण आज सकाळीच यातले दमदार आणि खणखणतीत आवाजात अभंगातून रसिकांना तृप्त करणारे गायक श्रीपाद भावे यांच्या निधनाची बातमी आली..त्यांचा तो जाहिरपणे झालेला कार्यक्रम पुन्हा मनात ताजा होऊन मनात ते स्वर आळवू लागला.. </div><div><br /></div><div>जयश्री कुलकर्णी यांच्या पुढाकाराने ही संतवाणी सादर झाली होती..
निष्ठापूर्वक गाणारा आणि सहजपणे आपल्या गायनात तन्मय होणारा श्रीपाद भावे..अभंग, नाट्यसंगीत..आणि भकतीगीते आपल्या जात्याच तयार असलेल्या</div><div>आवाजात सादर करीत असे.
</div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/d-TUeWJ1brM" width="320" youtube-src-id="d-TUeWJ1brM"></iframe></div><br /><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div>आपली महाराष्ट्र बॅंकेतली नोकरी निवृत्तीपर्यत प्रामाणिकपणे करून श्रीपाद भावे आपले गायनातील सौंदर्य रसिकांच्या पदरात आपल्यापरीने टाकत <span face="" style="background-color: white; color: #363636; white-space: pre-wrap;">होते.</span> </div><div><br /></div><div>भक्तीभावाने आणि तल्लीनतेने गाणे सादर करण्याचे कसब संतदर्शन मंडळाचे संस्थापक श्रीराम साठे यांनी तेव्हांच ओळखून त्यांना दरवर्षी होणा-या संतवाणीच्या संचात हमखास स्थान देत असत.
छोटे माठे कार्यक्रमातून भावे यांचे दर्शन आणि त्यांची गायनातली तल्लीनता महाराष्ट्रातल्या <span face="" style="background-color: white; color: #363636; white-space: pre-wrap;">रसिकांना</span> आता कळून येत होती..</div><div>नोकरीच्या मर्यादा ओळखून ते गायनसेवा रुजू करीत असत.. </div><div><br /></div><div>नोकरीत असताना त्यांनी ज्या एकमेव संगीत नाटकात भूमिका केली त्या भरत नाट्य संशोधन मंदिराच्या कट्यार काळजात घुसली.. यात.. मीही त्यात एक कलाकार म्हणून सामिल झालो होतो. पंच्च्याहत्तर सालापासून श्रीपाद भावे यांच्याशी संबंध आला.. गाण्यासोबत अभिनयाचे अंगही त्यांच्यात होते..पण ते पुढे नाटचकाकडे अधिक वळलेच नाहीत.</div><div><div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1jGmlL2Vj8A7gVHDIohpm3pM_Oh6R1Gg_QLQ1LZOTAKiThtoovFzy_ZF2X61699DwTdjEK4D3pWE_bE3k3RLIhrdNN6aWkNSLXCK44yFrpJaXqTDdoyjGP6isecPEYcumP8aJ9_TJaVQ/s320/12219596_987859061273968_719347283450980741_n.jpg" style="display: block; padding: 1em 0px; text-align: none;"><img alt="" border="0" data-original-height="240" data-original-width="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1jGmlL2Vj8A7gVHDIohpm3pM_Oh6R1Gg_QLQ1LZOTAKiThtoovFzy_ZF2X61699DwTdjEK4D3pWE_bE3k3RLIhrdNN6aWkNSLXCK44yFrpJaXqTDdoyjGP6isecPEYcumP8aJ9_TJaVQ/s320/12219596_987859061273968_719347283450980741_n.jpg" width="320" /></a></div></div><div><br /></div><div><br /></div><div> कट्यारमध्ये त्यांची खांसाहेबांचे शिष्य असलेल्या चांदची भूमिका छान होत असे. . आम्ही त्याचे पंचवीस तरी प्रयोग केले असावेत. </div><div><br /></div><div>सगळ्याशी मनमोकळे वावरणारे भावे..कलावंत आणि सहभागी तंत्रज्ञात लाडके होते..
निगर्वी स्वभाव ..मिळून मिसऴून वागण्याने भावे सर्वांना आपलेसे करत.. कसदारपणे तान घेणे आणि त्यातील स्वरात आपला ठसा उमटविणे हे त्यांचे विशेष गुण होते. अभंगातला ताल आणि स्वरातील भाव ते सहजपणे व्यक्त करत.. </div><div><br /></div><div> श्रीपाद भावे यांच्या जाण्याने एक दिलदार मनाचा..मित्र गमावला यांचा निषाद वाटतो.. </div><div><br /></div><div> वडीलांच्या वाहतूक व्यवसाला मदत करून प्रसंगी त्यांनी गाडीही चालविली आहे.कष्टाची तयारी आणि संघर्षमय आयुष्यातून वर येऊन ते आपल्या बंगल्यात उत्तम वास्तव्य करीत होते..</div><div><br /></div><div>त्यांच्या या चटका लावून जाणा-या वृत्ताने संतवाणीतला खणखणीत आवाजाचा गायक हरपला आहे..</div><div>त्यांच्या स्मृतीस आदरांजली.. </div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div> - सुभाष इनामदार, पुणे..</div><div> subhashinamdar@gmail.com</div>सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-38597478306464495082020-07-17T04:16:00.003-07:002020-09-24T05:47:01.815-07:00आठवणीत कायम कोरले एन डी आपटे ..गेले<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgajxqUykMn8OuMxEzaIIyqLB_3DWGo2F-40Dsg39C8lpPZkDkI1NjW4i12785rpft8IluWuWq_ZuTNA-BBiAXnavGSIFKlKnd4rJXbHP5Ifv3idDFZWLEvbhul3P-euVyEpY-jwXlpXs0/s1619/FB_IMG_1600951240480.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1619" data-original-width="1080" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgajxqUykMn8OuMxEzaIIyqLB_3DWGo2F-40Dsg39C8lpPZkDkI1NjW4i12785rpft8IluWuWq_ZuTNA-BBiAXnavGSIFKlKnd4rJXbHP5Ifv3idDFZWLEvbhul3P-euVyEpY-jwXlpXs0/s320/FB_IMG_1600951240480.jpg" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div>
<br />
<br />
अनेकांना घडविणारे एन डी आपटे सर..<br />
<br />
कालच्या सकाळमध्ये आम्हा अनेकांना घडविणाऱ्या एन डी आपटे सर यांच्या निधनाची बातमी ऐकली आणि खूप काही शिकविणाऱ्या या गुरूंच्या आठवणीने मन हेलावून गेले..<br />
पुण्याच्या माडीवले कॉलनीतील तळमजल्यावरचे घर समोर आले.. आणि त्यांच्या स प समोरच्या अष्टांग आयुर्वेद महाविद्यालयातील त्यांच्या वर्गातील सारे चित्र स्पष्ट डोळ्यासमोर आले.. जिद्दीने आणि तळमळीने विद्यादान सढळ हाताने करणारे अतिशय प्रेमळ , हळुवार बोलणारे एन डी समोर उभे राहिले.. खरे तर त्यांच्या पाठीवर फिरलेल्या हातानेच तर मी पदवीधर बनलो.. कितीही शंका अगदी ती बारीक असली तरी सरांनी ती सविस्तरपणे निरसन केली आणि त्यामुळेच वाणिज्य शाखेतील अवघडलेले कोडे आयुष्यात सहजी सुटून गेले..<br />
त्यांनी कधी फी मागितली असे आठवतच नाही.. किती मुलांनी त्यांची फी बुडविली याचे गणित त्यांनी कधी केलेच नाही..<br />
बी एम सी सी महाविद्यालयातली प्राध्यापक पद सोडून ते आपल्या स्वतंत्र वर्गात ते रमून गेले.<br />
पण त्यांचे खरे प्रभुत्व होते ते सहज सोपे इंग्रजी अधिक समजेल अशा भाषेत सांगण्याची लकब..तेच त्यांचे महत्व ओळखून संपादक सदा डुंबरे यांनी त्यांना साप्ताहिक सकाळ मध्ये त्याचे सदर सुरू केले..त्या निमित्ताने ते जेंव्हा सकाळमध्ये येत तेंव्हा मी ई सकाळचा वृत्तसंपादक म्हणून रुजू होतो..ते आवर्जून भेटत .. सविस्तर गप्पा मारत..<br />
बोलणे , गप्पा मारणे आणि शिकविणे हे त्यांचे आवडते विषय..<br />
<br />
पॅन्ट, साधा शर्ट , डोळ्यावर सतत खाली ओघळणारा चष्मा आणि हातात मोठी पिशवी घेऊन ते सहजपणे पाठीवर हात ठेऊन गप्पा मारत..<br />
<br />
शेवटपर्यंत तो साधेपणा कधीही लोप पावला नाही..आणि ती समजवण्याची तळमळ कमी झाली नाही..<br />
<br />
संगीत, क्रिकेट आणि बँकिंग अश्या विषयात त्यांचे सखोल विचार असत.. वक्तृत्वाची छाप नसली तरी विषय समजून सांगण्याची त्यांची हातोटी विलक्षण होती..<br />
<br />
माडीवाले कॉलनीतल्या वास्त्यव्यायानंतर कर्वे रस्ता परिसरात ते रहायला गेले आणि थोडा नेहमीचा दुरावा कमी झाला..<br />
<br />
आपल्या स्वभावाने आणि शिकविण्याने त्यांनी अनेक मित्र जमविले.. त्यांच्यामुळे कितीतरी विद्यार्थी पदवीधर होण्याचे स्वप्न साकार करू शकले..</div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJ9VH_fVExnMCVb8cfoJuxvrsD2R5GvY52GiQXmjypg_gFHjU8Nya28UFB_TOLYG1lmxJfx474nzjAyzRytDu4s1owfVqhUkC3HCn6wpLyCPYfmOqEJFiMWn1zmjYi01Oiae592LuJ6Wc/s1079/FB_IMG_1600951124328.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="1079" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJ9VH_fVExnMCVb8cfoJuxvrsD2R5GvY52GiQXmjypg_gFHjU8Nya28UFB_TOLYG1lmxJfx474nzjAyzRytDu4s1owfVqhUkC3HCn6wpLyCPYfmOqEJFiMWn1zmjYi01Oiae592LuJ6Wc/s320/FB_IMG_1600951124328.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">त्यांच्या ८१ व्या वाढदिवशी आपल्या सौंभाग्यवतीं सह टिपलेले हे प्रसन्न छायाचित्र <br /></td></tr></tbody></table><br /><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br />
<br />
एन डी आपटे यांच्यासारखे सालस, सरळ आणि हळवे व्यक्तिमत्व आता दिसणार नाही..याचे दुःख आहे..पण त्यांनी घडविलेल्या अनेक कर्तृत्ववान विद्यार्थ्यांच्या अनेक क्षेत्रातल्या मुशाफिरीने ते सतत समाजात कायम स्मरणात रहातील..<br />
<br />
त्यांच्या कर्तुत्वाला आम्हा सगळ्यांचा अखेरचा सलाम..आणि आदरांजली..</div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br /></div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br /></div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br />
<br />
-सुभाष इनामदार, पुणे<br />
subhashinamdar@gmail. com<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
</div>
सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-37176830554265438342020-07-12T00:19:00.000-07:002020-07-12T00:19:24.961-07:00गच्चीवरील बागेतून स्वप्नं साकार...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div>
<span style="color: silver;"><span style="color: #33cc00;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3vpG5m6UUJVm34_Iz1Zx4RIpR7amu8jlZMW9puLcrahAM2n9tkbVw7FTYapWR_DSqTyYBmStQWRHAMjlJyv7aIuhelVnvbMIu9wF98XhLgcPW_LoLeDobIngDs_rYl1jz73CYgvd7t8c/s1600-h/wprasanna15Jan-150233.JPG"><img alt="" border="0" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5292624032959063266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3vpG5m6UUJVm34_Iz1Zx4RIpR7amu8jlZMW9puLcrahAM2n9tkbVw7FTYapWR_DSqTyYBmStQWRHAMjlJyv7aIuhelVnvbMIu9wF98XhLgcPW_LoLeDobIngDs_rYl1jz73CYgvd7t8c/s320/wprasanna15Jan-150233.JPG" style="cursor: hand; display: block; height: 213px; margin: 0px auto 10px; text-align: center; width: 320px;" /></a></span></span></div>
<br />
<br />
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6LiXCcf36IsSM52OK67PgXlStxp0mEqLXBQ73l1cDeW0YdnOWRsY7swS-tXWLviMqeeXAxYtETS2TmJUQDoCG_CBj_dHqb2-LqAr7Sd6HjweQWvaoYZ8Ao9jj7B5Mxl1PTY6Lx5Sb0mo/s1600-h/wprasanna15Jan-145733.JPG"><img alt="" border="0" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5292623591270611858" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6LiXCcf36IsSM52OK67PgXlStxp0mEqLXBQ73l1cDeW0YdnOWRsY7swS-tXWLviMqeeXAxYtETS2TmJUQDoCG_CBj_dHqb2-LqAr7Sd6HjweQWvaoYZ8Ao9jj7B5Mxl1PTY6Lx5Sb0mo/s320/wprasanna15Jan-145733.JPG" style="cursor: hand; display: block; height: 320px; margin: 0px auto 10px; text-align: center; width: 214px;" /></a><br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" id="1" title="Click to correct"><span class=" transl_class" id="2" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="16" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="650" title="Click to correct">छान</span></span></span></span> <span class="transl_class" id="17" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="651" title="Click to correct">सुंदर</span></span> <span class="transl_class" id="18" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="652" title="Click to correct">घर</span></span> <span class="transl_class" id="19" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="653" title="Click to correct">असावं</span></span>. <span class="transl_class" id="20" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="654" title="Click to correct">घराभोवती</span></span> <span class="transl_class" id="21" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="655" title="Click to correct">बाग</span></span> <span class="transl_class" id="22" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="656" title="Click to correct">असावी</span></span>. <span class="transl_class" id="23" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="657" title="Click to correct">बागेत</span></span> <span class="transl_class" id="24" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="658" title="Click to correct">रंगीबेरंगी</span></span> <span class="transl_class" id="25" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="659" title="Click to correct">फुले</span></span> <span class="transl_class" id="26" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="660" title="Click to correct">फुलवीत</span></span>. </span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" id="3" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="27" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="661" title="Click to correct">एक</span></span></span> <span class="transl_class" id="28" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="662" title="Click to correct">कोपरा</span></span> <span class="transl_class" id="29" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="663" title="Click to correct">असा</span></span> <span class="transl_class" id="30" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="664" title="Click to correct">आसावा</span></span>, <span class="transl_class" id="31" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="665" title="Click to correct">की</span></span> <span class="transl_class" id="32" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="666" title="Click to correct">नव्या</span></span> <span class="transl_class" id="33" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="667" title="Click to correct">रचना</span></span> <span class="transl_class" id="34" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="668" title="Click to correct">इथे</span></span> <span class="transl_class" id="35" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="669" title="Click to correct">घडाव्यात</span></span>. <span class="transl_class" id="36" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="670" title="Click to correct">नवे</span></span> <span class="transl_class" id="37" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="671" title="Click to correct">प्रयोग</span></span> <span class="transl_class" id="38" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="672" title="Click to correct">इथे</span></span> <span class="transl_class" id="39" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="673" title="Click to correct">दिसावेत</span></span>. </span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" id="4" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="40" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="674" title="Click to correct">घराला</span></span></span> <span class="transl_class" id="41" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="675" title="Click to correct">लागणारा</span></span> <span class="transl_class" id="42" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="676" title="Click to correct">भाजीपाला</span></span>. <span class="transl_class" id="43" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="677" title="Click to correct">काही</span></span> <span class="transl_class" id="44" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="678" title="Click to correct">प्रमाणात</span></span> <span class="transl_class" id="45" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="679" title="Click to correct">फळेही</span></span> <span class="transl_class" id="46" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="680" title="Click to correct">यावीत</span></span>. </span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" id="5" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="47" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="681" title="Click to correct">घराच्या</span></span></span> <span class="transl_class" id="48" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="682" title="Click to correct">बगीच्यात</span></span> <span class="transl_class" id="49" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="683" title="Click to correct">बसून</span></span> <span class="transl_class" id="50" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="684" title="Click to correct">मस्त</span></span> <span class="transl_class" id="51" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="685" title="Click to correct">गप्पा</span></span> <span class="transl_class" id="52" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="686" title="Click to correct">छाटाव्यात</span></span>. <span class="transl_class" id="53" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="687" title="Click to correct">सहचारिणी</span></span> <span class="transl_class" id="54" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="688" title="Click to correct">सोबत</span></span> <span class="transl_class" id="55" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="689" title="Click to correct">असावी</span></span>. </span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" id="6" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="56" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="690" title="Click to correct">मुलांनीही</span></span></span> <span class=" transl_class" id="0" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="57" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="691" title="Click to correct">खेळून</span></span></span> <span class="transl_class" id="58" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="692" title="Click to correct">धुडगूस</span></span> <span class="transl_class" id="59" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="693" title="Click to correct">घालावा</span></span>.<span class="transl_class" id="60" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="694" title="Click to correct">असे</span></span> <span class="transl_class" id="61" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="695" title="Click to correct">स्वप्नातले</span></span> <span class="transl_class" id="62" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="696" title="Click to correct">घर</span></span> <span class="transl_class" id="63" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="697" title="Click to correct">दिसणे</span></span> <span class="transl_class" id="64" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="698" title="Click to correct">आता</span></span> <span class="transl_class" id="65" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="699" title="Click to correct">कठीण</span></span>. </span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" id="7" title="Click to correct"></span></span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="66" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="700" title="Click to correct">घरांच्या</span></span></span> <span class="transl_class" id="67" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="701" title="Click to correct">किमती</span></span> <span class="transl_class" id="68" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="702" title="Click to correct">परवडेनाशा</span></span> <span class="transl_class" id="69" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="703" title="Click to correct">झाल्यात</span></span>. <span class="transl_class" id="70" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="704" title="Click to correct">बंगला</span></span> <span class="transl_class" id="71" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="705" title="Click to correct">आता</span></span> <span class="transl_class" id="72" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="706" title="Click to correct">विसरा</span></span>, <span class="transl_class" id="73" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="707" title="Click to correct">चांगला</span></span> <span class="transl_class" id="74" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="708" title="Click to correct">फ्लॅटही</span></span> <span class="transl_class" id="75" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="709" title="Click to correct">चालेल</span></span>. <span class="transl_class" id="76" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="710" title="Click to correct">जमलीच</span></span> <span class="transl_class" id="77" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="711" title="Click to correct">तर</span></span> <span class="transl_class" id="78" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="712" title="Click to correct">बाल्कनी</span></span> <span class="transl_class" id="79" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="713" title="Click to correct">असावी</span></span>. <span class="transl_class" id="80" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="714" title="Click to correct">मिळालीच</span></span> <span class="transl_class" id="81" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="715" title="Click to correct">जर</span></span> <span class="transl_class" id="82" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="716" title="Click to correct">टेरेस</span></span> <span class="transl_class" id="83" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="717" title="Click to correct">तर</span></span> <span class="transl_class" id="84" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="718" title="Click to correct">उत्तमच</span></span>. <span class="transl_class" id="85" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="719" title="Click to correct">कुठेही</span></span> <span class="transl_class" id="86" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="720" title="Click to correct">राहिलात</span></span> <span class="transl_class" id="87" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="721" title="Click to correct">तरी</span></span> <span class="transl_class" id="88" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="722" title="Click to correct">निसर्गाला</span></span> <span class="transl_class" id="89" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="723" title="Click to correct">जवळ</span></span> <span class="transl_class" id="90" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="724" title="Click to correct">करण्यासाठी</span></span> <span class="transl_class" id="91" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="725" title="Click to correct">चार</span></span>-<span class="transl_class" id="92" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="726" title="Click to correct">पाच</span></span> <span class="transl_class" id="93" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="727" title="Click to correct">कुंड्यांतली</span></span> <span class="transl_class" id="94" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="728" title="Click to correct">झाडे</span></span> <span class="transl_class" id="95" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="729" title="Click to correct">तरी</span></span> <span class="transl_class" id="96" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="730" title="Click to correct">हवीतच</span></span>. <span class="transl_class" id="97" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="731" title="Click to correct">अशाच</span></span> <span class="transl_class" id="98" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="732" title="Click to correct">स्वप्नांचा</span></span> <span class="transl_class" id="99" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="733" title="Click to correct">पाठपुरावा</span></span> <span class="transl_class" id="100" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="734" title="Click to correct">करताना</span></span> <span class="transl_class" id="101" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="735" title="Click to correct">भेटले</span></span> <span class="transl_class" id="102" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="736" title="Click to correct">एक</span></span> <span class="transl_class" id="103" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="737" title="Click to correct">रो</span></span>-<span class="transl_class" id="104" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="738" title="Click to correct">हाऊस</span></span>. <span class="transl_class" id="105" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="739" title="Click to correct">पुढे</span></span>-<span class="transl_class" id="106" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="740" title="Click to correct">मागे</span></span> <span class="transl_class" id="107" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="741" title="Click to correct">जागा</span></span>. <span class="transl_class" id="108" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="742" title="Click to correct">तीन</span></span> <span class="transl_class" id="109" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="743" title="Click to correct">टेरेस</span></span> <span class="transl_class" id="110" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="744" title="Click to correct">आणि</span></span> <span class="transl_class" id="111" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="745" title="Click to correct">वर</span></span> <span class="transl_class" id="112" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="746" title="Click to correct">झेड</span></span> <span class="transl_class" id="113" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="747" title="Click to correct">आकाराची</span></span> <span class="transl_class" id="114" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="748" title="Click to correct">का</span></span> <span class="transl_class" id="115" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="749" title="Click to correct">असेना</span></span> <span class="transl_class" id="116" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="750" title="Click to correct">स्वतःच्या</span></span> <span class="transl_class" id="117" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="751" title="Click to correct">मालकीची</span></span> <span class="transl_class" id="118" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="752" title="Click to correct">गच्ची</span></span>.</span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" id="8" title="Click to correct"></span></span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" title="Click to correct"><span class=" transl_class" id="10" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="119" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="753" title="Click to correct">अशी</span></span></span></span> <span class="transl_class" id="120" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="754" title="Click to correct">फुलवली</span></span> <span class="transl_class" id="121" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="755" title="Click to correct">बाग</span></span> </span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" id="9" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="122" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="756" title="Click to correct">ःबागेसाठी</span></span></span> <span class="transl_class" id="123" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="757" title="Click to correct">जागा</span></span> <span class="transl_class" id="124" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="758" title="Click to correct">मिळाली</span></span> <span class="transl_class" id="125" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="759" title="Click to correct">याच्या</span></span> <span class="transl_class" id="126" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="760" title="Click to correct">आनंदात</span></span> <span class="transl_class" id="127" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="761" title="Click to correct">ती</span></span> <span class="transl_class" id="128" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="762" title="Click to correct">फुलविण्याचे</span></span> <span class="transl_class" id="129" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="763" title="Click to correct">कसबही</span></span> <span class="transl_class" id="130" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="764" title="Click to correct">आपणच</span></span> <span class="transl_class" id="131" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="765" title="Click to correct">करावेत</span></span>, <span class="transl_class" id="132" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="766" title="Click to correct">अशा</span></span> <span class="transl_class" id="133" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="767" title="Click to correct">निश्</span></span><span class="transl_class" id="134" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="768" title="Click to correct">चयातून</span></span> <span class="transl_class" id="135" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="769" title="Click to correct">माती</span></span> <span class="transl_class" id="136" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="770" title="Click to correct">आणली</span></span>. <span class="transl_class" id="137" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="771" title="Click to correct">रोपे</span></span> <span class="transl_class" id="138" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="772" title="Click to correct">निवडली</span></span>. <span class="transl_class" id="139" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="773" title="Click to correct">कुंड्यांची</span></span> <span class="transl_class" id="140" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="774" title="Click to correct">रचना</span></span> <span class="transl_class" id="141" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="775" title="Click to correct">सर्व</span></span> <span class="transl_class" id="142" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="776" title="Click to correct">बाजूंनी</span></span> <span class="transl_class" id="143" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="777" title="Click to correct">चांगली</span></span> <span class="transl_class" id="144" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="778" title="Click to correct">दिसावी</span></span> <span class="transl_class" id="145" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="779" title="Click to correct">म्हणून</span></span> <span class="transl_class" id="146" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="780" title="Click to correct">तिरक्</span></span><span class="transl_class" id="147" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="781" title="Click to correct">या</span></span> <span class="transl_class" id="148" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="782" title="Click to correct">विटाही</span></span> <span class="transl_class" id="149" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="783" title="Click to correct">लावल्या</span></span>. <span class="transl_class" id="150" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="784" title="Click to correct">गुलाब</span></span>, <span class="transl_class" id="151" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="785" title="Click to correct">पारिजात</span></span>, <span class="transl_class" id="152" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="786" title="Click to correct">तगर</span></span>, <span class="transl_class" id="153" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="787" title="Click to correct">नारळ</span></span>, <span class="transl_class" id="154" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="788" title="Click to correct">मोगरा</span></span>, <span class="transl_class" id="155" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="789" title="Click to correct">जाई</span></span> <span class="transl_class" id="156" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="790" title="Click to correct">लावली</span></span>. <span class="transl_class" id="157" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="791" title="Click to correct">वर्षभरात</span></span> <span class="transl_class" id="158" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="792" title="Click to correct">फुले</span></span> <span class="transl_class" id="159" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="793" title="Click to correct">दिसू</span></span> <span class="transl_class" id="160" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="794" title="Click to correct">लागली</span></span>. <span class="transl_class" id="161" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="795" title="Click to correct">ती</span></span> <span class="transl_class" id="162" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="796" title="Click to correct">किती</span></span> <span class="transl_class" id="163" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="797" title="Click to correct">येतात</span></span>, <span class="transl_class" id="164" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="798" title="Click to correct">यापेक्षा</span></span> "<span class="transl_class" id="165" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="799" title="Click to correct">आपल्या</span></span> <span class="transl_class" id="166" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="800" title="Click to correct">बागेतली</span></span>' <span class="transl_class" id="167" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="801" title="Click to correct">याचा</span></span> <span class="transl_class" id="168" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="802" title="Click to correct">आनंद</span></span> <span class="transl_class" id="169" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="803" title="Click to correct">अधिक</span></span> <span class="transl_class" id="170" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="804" title="Click to correct">मिळाला</span></span>.<span class="transl_class" id="171" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="805" title="Click to correct">कुठलेही</span></span> <span class="transl_class" id="172" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="806" title="Click to correct">खत</span></span> <span class="transl_class" id="173" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="807" title="Click to correct">न</span></span> <span class="transl_class" id="174" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="808" title="Click to correct">घालता</span></span> <span class="transl_class" id="175" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="809" title="Click to correct">पाण्याच्या</span></span> <span class="transl_class" id="176" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="810" title="Click to correct">योग्य</span></span> <span class="transl_class" id="177" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="811" title="Click to correct">नियोजनातून</span></span> <span class="transl_class" id="178" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="812" title="Click to correct">बागेतली</span></span> <span class="transl_class" id="179" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="813" title="Click to correct">हिरवळ</span></span> <span class="transl_class" id="180" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="814" title="Click to correct">वाढू</span></span> <span class="transl_class" id="181" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="815" title="Click to correct">लागली</span></span>. </span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" id="11" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="182" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="816" title="Click to correct">नारळ</span></span></span>, <span class="transl_class" id="183" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="817" title="Click to correct">चिकू</span></span> <span class="transl_class" id="184" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="818" title="Click to correct">यांनी</span></span> <span class="transl_class" id="185" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="819" title="Click to correct">अजून</span></span> <span class="transl_class" id="186" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="820" title="Click to correct">दर्शन</span></span> <span class="transl_class" id="187" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="821" title="Click to correct">दिले</span></span> <span class="transl_class" id="188" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="822" title="Click to correct">नसले</span></span> <span class="transl_class" id="189" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="823" title="Click to correct">तरी</span></span> <span class="transl_class" id="190" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="824" title="Click to correct">रामफळाच्या</span></span> <span class="transl_class" id="191" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="825" title="Click to correct">आगमनाने</span></span> <span class="transl_class" id="192" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="826" title="Click to correct">छान</span></span> <span class="transl_class" id="193" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="827" title="Click to correct">वाटले</span></span>.</span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" id="12" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="194" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="828" title="Click to correct">आडनाव</span></span></span> <span class="transl_class" id="195" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="829" title="Click to correct">इनामदार</span></span> <span class="transl_class" id="196" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="830" title="Click to correct">पण</span></span> <span class="transl_class" id="197" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="831" title="Click to correct">कुळ</span></span> <span class="transl_class" id="198" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="832" title="Click to correct">कायद्याने</span></span> <span class="transl_class" id="199" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="833" title="Click to correct">शेतीच्या</span></span> <span class="transl_class" id="200" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="834" title="Click to correct">सात</span></span>-<span class="transl_class" id="201" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="835" title="Click to correct">बारात</span></span> <span class="transl_class" id="202" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="836" title="Click to correct">नाव</span></span> <span class="transl_class" id="203" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="837" title="Click to correct">राहिले</span></span>. <span class="transl_class" id="204" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="838" title="Click to correct">एकरात</span></span> <span class="transl_class" id="205" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="839" title="Click to correct">शेती</span></span> <span class="transl_class" id="206" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="840" title="Click to correct">करण्याची</span></span> <span class="transl_class" id="207" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="841" title="Click to correct">संधी</span></span> <span class="transl_class" id="208" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="842" title="Click to correct">स्क्</span></span><span class="transl_class" id="209" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="843" title="Click to correct">वे</span></span>.<span class="transl_class" id="210" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="844" title="Click to correct">फुटात</span></span> <span class="transl_class" id="211" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="845" title="Click to correct">घेतोय</span></span>, <span class="transl_class" id="212" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="846" title="Click to correct">असो</span></span>. <span class="transl_class" id="213" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="847" title="Click to correct">रो</span></span>-<span class="transl_class" id="214" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="848" title="Click to correct">हाऊसची</span></span> <span class="transl_class" id="215" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="849" title="Click to correct">संकल्पित</span></span> <span class="transl_class" id="216" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="850" title="Click to correct">सोसायटी</span></span> <span class="transl_class" id="217" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="851" title="Click to correct">काळाला</span></span> <span class="transl_class" id="218" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="852" title="Click to correct">मान्य</span></span> <span class="transl_class" id="219" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="853" title="Click to correct">नव्हती</span></span>. <span class="transl_class" id="220" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="854" title="Click to correct">शेजारी</span></span> <span class="transl_class" id="221" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="855" title="Click to correct">आणि</span></span> <span class="transl_class" id="222" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="856" title="Click to correct">मागे</span></span> <span class="transl_class" id="223" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="857" title="Click to correct">फ्लॅट</span></span> <span class="transl_class" id="224" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="858" title="Click to correct">आले</span></span>. <span class="transl_class" id="225" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="859" title="Click to correct">परिणामी</span></span> <span class="transl_class" id="226" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="860" title="Click to correct">बागेला</span></span> <span class="transl_class" id="227" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="861" title="Click to correct">मिळणारे</span></span> <span class="transl_class" id="228" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="862" title="Click to correct">ऊन</span></span> <span class="transl_class" id="229" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="863" title="Click to correct">गायब</span></span> <span class="transl_class" id="230" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="864" title="Click to correct">झाले</span></span>. <span class="transl_class" id="231" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="865" title="Click to correct">आजही</span></span> <span class="transl_class" id="232" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="866" title="Click to correct">झाडे</span></span> <span class="transl_class" id="233" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="867" title="Click to correct">आहेत</span></span>, <span class="transl_class" id="234" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="868" title="Click to correct">पण</span></span> <span class="transl_class" id="235" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="869" title="Click to correct">ती</span></span> <span class="transl_class" id="236" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="870" title="Click to correct">सकाळच्या</span></span> <span class="transl_class" id="237" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="871" title="Click to correct">वा</span></span> <span class="transl_class" id="238" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="872" title="Click to correct">दुपारच्या</span></span> <span class="transl_class" id="239" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="873" title="Click to correct">उन्हामुळे</span></span> <span class="transl_class" id="240" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="874" title="Click to correct">नाहीत</span></span>, <span class="transl_class" id="241" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="875" title="Click to correct">तर</span></span> <span class="transl_class" id="242" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="876" title="Click to correct">संध्याकाळी</span></span> <span class="transl_class" id="243" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="877" title="Click to correct">येणाऱ्या</span></span> <span class="transl_class" id="244" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="878" title="Click to correct">उन्हाच्या</span></span> <span class="transl_class" id="245" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="879" title="Click to correct">प्रकाशाने</span></span>. <span class="transl_class" id="246" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="880" title="Click to correct">बागेच्या</span></span> <span class="transl_class" id="247" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="881" title="Click to correct">नियोजनानुसार</span></span> <span class="transl_class" id="248" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="882" title="Click to correct">घराच्या</span></span> <span class="transl_class" id="249" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="883" title="Click to correct">परिसरातील</span></span> <span class="transl_class" id="250" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="884" title="Click to correct">राडारोडा</span></span> <span class="transl_class" id="251" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="885" title="Click to correct">काढून</span></span> <span class="transl_class" id="252" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="886" title="Click to correct">त्यावर</span></span> <span class="transl_class" id="253" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="887" title="Click to correct">पोयटा</span></span> <span class="transl_class" id="254" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="888" title="Click to correct">माती</span></span> <span class="transl_class" id="255" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="889" title="Click to correct">टाकून</span></span> <span class="transl_class" id="256" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="890" title="Click to correct">रोपे</span></span> <span class="transl_class" id="257" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="891" title="Click to correct">लावली</span></span>. <span class="transl_class" id="258" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="892" title="Click to correct">सिमेंटच्या</span></span> <span class="transl_class" id="259" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="893" title="Click to correct">जंगलात</span></span> <span class="transl_class" id="260" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="894" title="Click to correct">हिरवळ</span></span> <span class="transl_class" id="261" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="895" title="Click to correct">साकारली</span></span>. <span class="transl_class" id="262" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="896" title="Click to correct">पहिला</span></span> <span class="transl_class" id="263" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="897" title="Click to correct">उत्साह</span></span> <span class="transl_class" id="264" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="898" title="Click to correct">इतका</span></span> <span class="transl_class" id="265" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="899" title="Click to correct">होता</span></span>, <span class="transl_class" id="266" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="900" title="Click to correct">की</span></span> <span class="transl_class" id="267" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="901" title="Click to correct">रोपांमध्ये</span></span> <span class="transl_class" id="268" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="902" title="Click to correct">अंतर</span></span> <span class="transl_class" id="269" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="903" title="Click to correct">कमी</span></span> <span class="transl_class" id="270" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="904" title="Click to correct">झाले</span></span>. <span class="transl_class" id="271" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="905" title="Click to correct">त्यामुळे</span></span> <span class="transl_class" id="272" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="906" title="Click to correct">झाडांना</span></span> <span class="transl_class" id="273" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="907" title="Click to correct">उसासा</span></span> <span class="transl_class" id="274" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="908" title="Click to correct">घेण्यासही</span></span> <span class="transl_class" id="275" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="909" title="Click to correct">जागा</span></span> <span class="transl_class" id="276" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="910" title="Click to correct">उरली</span></span> <span class="transl_class" id="277" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="911" title="Click to correct">नाही</span></span>; <span class="transl_class" id="278" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="912" title="Click to correct">मात्र</span></span> <span class="transl_class" id="279" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="913" title="Click to correct">रोपांच्यासाठी</span></span> <span class="transl_class" id="280" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="914" title="Click to correct">लागणाऱ्या</span></span> <span class="transl_class" id="281" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="915" title="Click to correct">खताचे</span></span> <span class="transl_class" id="282" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="916" title="Click to correct">उत्पादन</span></span> <span class="transl_class" id="283" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="917" title="Click to correct">स्वतःच</span></span> <span class="transl_class" id="284" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="918" title="Click to correct">करायचे</span></span> <span class="transl_class" id="285" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="919" title="Click to correct">ठरविले</span></span> <span class="transl_class" id="286" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="920" title="Click to correct">होते</span></span>. <span class="transl_class" id="287" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="921" title="Click to correct">यासाठी</span></span> <span class="transl_class" id="288" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="922" title="Click to correct">चार</span></span> <span class="transl_class" id="289" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="923" title="Click to correct">वर्षे</span></span> <span class="transl_class" id="290" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="924" title="Click to correct">घरातल्या</span></span> <span class="transl_class" id="291" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="925" title="Click to correct">निवडलेल्या</span></span> <span class="transl_class" id="292" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="926" title="Click to correct">भाज्यांची</span></span> <span class="transl_class" id="293" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="927" title="Click to correct">देठे</span></span>, <span class="transl_class" id="294" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="928" title="Click to correct">पालापाचोळा</span></span>, <span class="transl_class" id="295" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="929" title="Click to correct">देवाचे</span></span> <span class="transl_class" id="296" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="930" title="Click to correct">निर्माल्य</span></span> <span class="transl_class" id="297" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="931" title="Click to correct">सारेच</span></span> <span class="transl_class" id="298" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="932" title="Click to correct">जिरविण्यासाठी</span></span> <span class="transl_class" id="299" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="933" title="Click to correct">बाजूच्या</span></span> <span class="transl_class" id="300" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="934" title="Click to correct">मातीचा</span></span> <span class="transl_class" id="301" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="935" title="Click to correct">उपयोग</span></span> <span class="transl_class" id="302" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="936" title="Click to correct">केला</span></span>. <span class="transl_class" id="303" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="937" title="Click to correct">त्यातले</span></span> <span class="transl_class" id="304" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="938" title="Click to correct">सिमेंटचे</span></span>-<span class="transl_class" id="305" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="939" title="Click to correct">विटांचे</span></span> <span class="transl_class" id="306" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="940" title="Click to correct">तुकडे</span></span>, <span class="transl_class" id="307" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="941" title="Click to correct">साराच</span></span> <span class="transl_class" id="308" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="942" title="Click to correct">भार</span></span> <span class="transl_class" id="309" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="943" title="Click to correct">कमी</span></span> <span class="transl_class" id="310" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="944" title="Click to correct">करून</span></span> <span class="transl_class" id="311" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="945" title="Click to correct">मातीचा</span></span> <span class="transl_class" id="312" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="946" title="Click to correct">अंश</span></span> <span class="transl_class" id="313" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="947" title="Click to correct">वाढवला</span></span>. <span class="transl_class" id="314" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="948" title="Click to correct">त्यावर</span></span> <span class="transl_class" id="315" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="949" title="Click to correct">पाण्याचा</span></span> <span class="transl_class" id="316" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="950" title="Click to correct">फवारा</span></span> <span class="transl_class" id="317" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="951" title="Click to correct">देऊन</span></span> <span class="transl_class" id="318" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="952" title="Click to correct">खताची</span></span> <span class="transl_class" id="319" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="953" title="Click to correct">निर्मिती</span></span> <span class="transl_class" id="320" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="954" title="Click to correct">केली</span></span>. <span class="transl_class" id="321" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="955" title="Click to correct">गांडुळे</span></span> <span class="transl_class" id="322" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="956" title="Click to correct">न</span></span> <span class="transl_class" id="323" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="957" title="Click to correct">सोडता</span></span> <span class="transl_class" id="324" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="958" title="Click to correct">खत</span></span> <span class="transl_class" id="325" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="959" title="Click to correct">तयार</span></span> <span class="transl_class" id="326" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="960" title="Click to correct">झाले</span></span>. <span class="transl_class" id="327" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="961" title="Click to correct">बागेतल्या</span></span> <span class="transl_class" id="328" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="962" title="Click to correct">झाडांना</span></span> <span class="transl_class" id="329" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="963" title="Click to correct">ते</span></span> <span class="transl_class" id="330" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="964" title="Click to correct">घातले</span></span>. <span class="transl_class" id="331" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="965" title="Click to correct">त्यातून</span></span> <span class="transl_class" id="332" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="966" title="Click to correct">रोपांची</span></span> <span class="transl_class" id="333" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="967" title="Click to correct">वाढ</span></span> <span class="transl_class" id="334" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="968" title="Click to correct">जोमाने</span></span> <span class="transl_class" id="335" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="969" title="Click to correct">झाली</span></span>. <span class="transl_class" id="336" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="970" title="Click to correct">इतकी</span></span> <span class="transl_class" id="337" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="971" title="Click to correct">की</span></span> <span class="transl_class" id="338" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="972" title="Click to correct">मधुमालतीचा</span></span>, <span class="transl_class" id="339" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="973" title="Click to correct">जाईचा</span></span> <span class="transl_class" id="340" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="974" title="Click to correct">वेल</span></span> <span class="transl_class" id="341" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="975" title="Click to correct">घरावर</span></span> <span class="transl_class" id="342" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="976" title="Click to correct">चढला</span></span>. <span class="transl_class" id="343" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="977" title="Click to correct">तीस</span></span>-<span class="transl_class" id="344" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="978" title="Click to correct">पस्तीस</span></span> <span class="transl_class" id="345" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="979" title="Click to correct">फुटांवर</span></span> <span class="transl_class" id="346" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="980" title="Click to correct">बहरत</span></span> <span class="transl_class" id="347" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="981" title="Click to correct">राहिला</span></span> <span class="transl_class" id="348" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="982" title="Click to correct">आहे</span></span>. <span class="transl_class" id="349" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="983" title="Click to correct">गुलाबी</span></span> <span class="transl_class" id="350" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="984" title="Click to correct">जास्वंद</span></span> <span class="transl_class" id="351" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="985" title="Click to correct">आणि</span></span> <span class="transl_class" id="352" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="986" title="Click to correct">पारिजातकाने</span></span> <span class="transl_class" id="353" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="987" title="Click to correct">इतके</span></span> <span class="transl_class" id="354" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="988" title="Click to correct">बहरणे</span></span>, <span class="transl_class" id="355" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="989" title="Click to correct">वाढणे</span></span> <span class="transl_class" id="356" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="990" title="Click to correct">थांबवावे</span></span> <span class="transl_class" id="357" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="991" title="Click to correct">असे</span></span> <span class="transl_class" id="358" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="992" title="Click to correct">वाटले</span></span>. <span class="transl_class" id="359" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="993" title="Click to correct">अखेरीस</span></span> <span class="transl_class" id="360" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="994" title="Click to correct">छाटणीचा</span></span> <span class="transl_class" id="361" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="995" title="Click to correct">मार्ग</span></span> <span class="transl_class" id="362" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="996" title="Click to correct">निवडावा</span></span> <span class="transl_class" id="363" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="997" title="Click to correct">लागला</span></span>. </span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" id="13" title="Click to correct"></span></span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" title="Click to correct"></span></span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" title="Click to correct"></span></span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="364" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="998" title="Click to correct">वारंवार</span></span></span> <span class="transl_class" id="365" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="999" title="Click to correct">रोपांभावती</span></span> <span class="transl_class" id="366" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1000" title="Click to correct">आळे</span></span> <span class="transl_class" id="367" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1001" title="Click to correct">करणे</span></span> <span class="transl_class" id="368" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1002" title="Click to correct">चालूच</span></span> <span class="transl_class" id="369" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1003" title="Click to correct">होते</span></span>. <span class="transl_class" id="370" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1004" title="Click to correct">बागेतल्या</span></span> <span class="transl_class" id="371" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1005" title="Click to correct">पानांतून</span></span> <span class="transl_class" id="372" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1006" title="Click to correct">निर्माण</span></span> <span class="transl_class" id="373" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1007" title="Click to correct">होणाऱ्या</span></span> <span class="transl_class" id="374" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1008" title="Click to correct">नैसर्गिक</span></span> <span class="transl_class" id="375" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1009" title="Click to correct">खतानेही</span></span> <span class="transl_class" id="376" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1010" title="Click to correct">झाडांचा</span></span> <span class="transl_class" id="377" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1011" title="Click to correct">बहर</span></span> <span class="transl_class" id="378" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1012" title="Click to correct">वाढविला</span></span>. <span class="transl_class" id="379" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1013" title="Click to correct">काही</span></span> <span class="transl_class" id="380" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1014" title="Click to correct">झाडे</span></span> <span class="transl_class" id="381" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1015" title="Click to correct">काढून</span></span> <span class="transl_class" id="382" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1016" title="Click to correct">सोसायटीच्या</span></span> <span class="transl_class" id="383" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1017" title="Click to correct">बागेत</span></span> <span class="transl_class" id="384" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1018" title="Click to correct">हलवली</span></span>. <span class="transl_class" id="385" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1019" title="Click to correct">काही</span></span> <span class="transl_class" id="386" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1020" title="Click to correct">कुणाला</span></span> <span class="transl_class" id="387" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1021" title="Click to correct">देऊन</span></span> <span class="transl_class" id="388" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1022" title="Click to correct">टाकली</span></span>. <span class="transl_class" id="389" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1023" title="Click to correct">आता</span></span> <span class="transl_class" id="390" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1024" title="Click to correct">दर्शनी</span></span> <span class="transl_class" id="391" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1025" title="Click to correct">भागातली</span></span> <span class="transl_class" id="392" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1026" title="Click to correct">हिरवळच</span></span> <span class="transl_class" id="393" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1027" title="Click to correct">सांगते</span></span> <span class="transl_class" id="394" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1028" title="Click to correct">की</span></span> <span class="transl_class" id="395" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1029" title="Click to correct">आता</span></span> <span class="transl_class" id="396" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1030" title="Click to correct">पुरे</span></span>. <span class="transl_class" id="397" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1031" title="Click to correct">मग</span></span> <span class="transl_class" id="398" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1032" title="Click to correct">काय</span></span> <span class="transl_class" id="399" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1033" title="Click to correct">गच्चीवर</span></span> <span class="transl_class" id="400" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1034" title="Click to correct">कुंड्यांतून</span></span> <span class="transl_class" id="401" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1035" title="Click to correct">रोपे</span></span> <span class="transl_class" id="402" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1036" title="Click to correct">लावायची</span></span> <span class="transl_class" id="403" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1037" title="Click to correct">कल्पना</span></span> <span class="transl_class" id="404" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1038" title="Click to correct">आली</span></span>. </span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"></span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class="transl_class" id="405" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1039" title="Click to correct">गच्चीवरील</span></span> <span class="transl_class" id="406" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1040" title="Click to correct">बाग</span></span> </span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"></span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class="transl_class" id="407" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1041" title="Click to correct">ःरो</span></span>-<span class="transl_class" id="408" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1042" title="Click to correct">हाऊसच्या</span></span> <span class="transl_class" id="409" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1043" title="Click to correct">बाजूच्या</span></span> <span class="transl_class" id="410" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1044" title="Click to correct">भागात</span></span> <span class="transl_class" id="411" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1045" title="Click to correct">फरशी</span></span> <span class="transl_class" id="412" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1046" title="Click to correct">घालताना</span></span> <span class="transl_class" id="413" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1047" title="Click to correct">तयार</span></span> <span class="transl_class" id="414" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1048" title="Click to correct">झालेली</span></span> <span class="transl_class" id="415" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1049" title="Click to correct">खताची</span></span> <span class="transl_class" id="416" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1050" title="Click to correct">माती</span></span> <span class="transl_class" id="417" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1051" title="Click to correct">सहा</span></span> <span class="transl_class" id="418" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1052" title="Click to correct">बाय</span></span> <span class="transl_class" id="419" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1053" title="Click to correct">चारच्या</span></span> <span class="transl_class" id="420" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1054" title="Click to correct">जागेवर</span></span> <span class="transl_class" id="421" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1055" title="Click to correct">गच्चीवर</span></span> <span class="transl_class" id="422" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1056" title="Click to correct">टाकली</span></span>. <span class="transl_class" id="423" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1057" title="Click to correct">त्या</span></span> <span class="transl_class" id="424" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1058" title="Click to correct">खाली</span></span> <span class="transl_class" id="425" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1059" title="Click to correct">प्लॅस्टिकचे</span></span> <span class="transl_class" id="426" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1060" title="Click to correct">कापड</span></span> <span class="transl_class" id="427" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1061" title="Click to correct">अंथरले</span></span>. <span class="transl_class" id="428" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1062" title="Click to correct">त्या</span></span> <span class="transl_class" id="429" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1063" title="Click to correct">बेडवर</span></span> <span class="transl_class" id="430" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1064" title="Click to correct">शेतीसारखे</span></span> <span class="transl_class" id="431" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1065" title="Click to correct">भाजीचे</span></span> <span class="transl_class" id="432" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1066" title="Click to correct">बी</span></span> <span class="transl_class" id="433" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1067" title="Click to correct">टोकले</span></span>. <span class="transl_class" id="434" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1068" title="Click to correct">आज</span></span> <span class="transl_class" id="435" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1069" title="Click to correct">कोथिंबीर</span></span>, <span class="transl_class" id="436" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1070" title="Click to correct">पालक</span></span> <span class="transl_class" id="437" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1071" title="Click to correct">आणि</span></span> <span class="transl_class" id="438" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1072" title="Click to correct">मेथी</span></span> <span class="transl_class" id="439" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1073" title="Click to correct">एकत्रित</span></span> <span class="transl_class" id="440" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1074" title="Click to correct">नांदत</span></span> <span class="transl_class" id="441" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1075" title="Click to correct">आहेत</span></span>. <span class="transl_class" id="442" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1076" title="Click to correct">भाज्यांवरोबर</span></span> <span class="transl_class" id="443" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1077" title="Click to correct">लसणाच्या</span></span> <span class="transl_class" id="444" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1078" title="Click to correct">कुड्याही</span></span> <span class="transl_class" id="445" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1079" title="Click to correct">लावल्यात</span></span>. <span class="transl_class" id="446" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1080" title="Click to correct">त्यातूनही</span></span> <span class="transl_class" id="447" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1081" title="Click to correct">हिरवे</span></span> <span class="transl_class" id="448" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1082" title="Click to correct">अंकुर</span></span> <span class="transl_class" id="449" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1083" title="Click to correct">डोकावू</span></span> <span class="transl_class" id="450" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1084" title="Click to correct">लागलेत</span></span>. <span class="transl_class" id="451" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1085" title="Click to correct">सहा</span></span> <span class="transl_class" id="452" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1086" title="Click to correct">मोठ्या</span></span> <span class="transl_class" id="453" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1087" title="Click to correct">सिमेंटच्या</span></span> <span class="transl_class" id="454" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1088" title="Click to correct">कुंड्यांतून</span></span> <span class="transl_class" id="455" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1089" title="Click to correct">गुलाब</span></span>, <span class="transl_class" id="456" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1090" title="Click to correct">लिंबू</span></span> <span class="transl_class" id="457" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1091" title="Click to correct">आणि</span></span> <span class="transl_class" id="458" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1092" title="Click to correct">डाळिंबाची</span></span> <span class="transl_class" id="459" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1093" title="Click to correct">रोपे</span></span> <span class="transl_class" id="460" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1094" title="Click to correct">लावली</span></span>. <span class="transl_class" id="461" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1095" title="Click to correct">कुंडी</span></span> <span class="transl_class" id="462" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1096" title="Click to correct">लावताना</span></span> <span class="transl_class" id="463" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1097" title="Click to correct">खाली</span></span> <span class="transl_class" id="464" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1098" title="Click to correct">थोडा</span></span> <span class="transl_class" id="465" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1099" title="Click to correct">विटांच्या</span></span> <span class="transl_class" id="466" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1100" title="Click to correct">भुग्याचा</span></span> <span class="transl_class" id="467" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1101" title="Click to correct">थर</span></span> <span class="transl_class" id="468" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1102" title="Click to correct">त्यावर</span></span> <span class="transl_class" id="469" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1103" title="Click to correct">माती</span></span>, <span class="transl_class" id="470" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1104" title="Click to correct">मातीवर</span></span> <span class="transl_class" id="471" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1105" title="Click to correct">ओला</span></span> <span class="transl_class" id="472" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1106" title="Click to correct">कचरा</span></span> <span class="transl_class" id="473" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1107" title="Click to correct">असे</span></span> <span class="transl_class" id="474" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1108" title="Click to correct">करत</span></span> <span class="transl_class" id="475" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1109" title="Click to correct">कुंडी</span></span> <span class="transl_class" id="476" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1110" title="Click to correct">भरली</span></span>. <span class="transl_class" id="477" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1111" title="Click to correct">गुलाब</span></span> <span class="transl_class" id="478" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1112" title="Click to correct">फुललाय</span></span>. <span class="transl_class" id="479" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1113" title="Click to correct">मात्र</span></span> <span class="transl_class" id="480" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1114" title="Click to correct">लिंबे</span></span> <span class="transl_class" id="481" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1115" title="Click to correct">आणि</span></span> <span class="transl_class" id="482" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1116" title="Click to correct">डाळिंबाची</span></span> <span class="transl_class" id="483" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1117" title="Click to correct">वाट</span></span> <span class="transl_class" id="484" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1118" title="Click to correct">पाहतोय</span></span>.<span class="transl_class" id="485" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1119" title="Click to correct">निशिगंध</span></span>, <span class="transl_class" id="486" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1120" title="Click to correct">मोगरा</span></span>, <span class="transl_class" id="487" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1121" title="Click to correct">चार</span></span>-<span class="transl_class" id="488" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1122" title="Click to correct">प्रकारची</span></span> <span class="transl_class" id="489" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1123" title="Click to correct">जास्वंद</span></span>. <span class="transl_class" id="490" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1124" title="Click to correct">कोरफड</span></span>, <span class="transl_class" id="491" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1125" title="Click to correct">गुलाब</span></span>, <span class="transl_class" id="492" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1126" title="Click to correct">शेवंती</span></span>, <span class="transl_class" id="493" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1127" title="Click to correct">जाई</span></span>, <span class="transl_class" id="494" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1128" title="Click to correct">बह्मकमळ</span></span> <span class="transl_class" id="495" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1129" title="Click to correct">आणि</span></span> <span class="transl_class" id="496" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1130" title="Click to correct">छोट्या</span></span> <span class="transl_class" id="497" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1131" title="Click to correct">कुंड्यांतून</span></span> <span class="transl_class" id="498" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1132" title="Click to correct">मनी</span></span> <span class="transl_class" id="499" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1133" title="Click to correct">प्लॅंट</span></span>, <span class="transl_class" id="500" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1134" title="Click to correct">पुदिना</span></span> <span class="transl_class" id="501" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1135" title="Click to correct">वाढतोय</span></span>. <span class="transl_class" id="502" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1136" title="Click to correct">कुंड्यांत</span></span> <span class="transl_class" id="503" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1137" title="Click to correct">मात्र</span></span> <span class="transl_class" id="504" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1138" title="Click to correct">वारंवार</span></span> <span class="transl_class" id="505" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1139" title="Click to correct">माती</span></span> <span class="transl_class" id="506" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1140" title="Click to correct">उकरावी</span></span> <span class="transl_class" id="507" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1141" title="Click to correct">लागते</span></span> <span class="transl_class" id="508" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1142" title="Click to correct">नवी</span></span> <span class="transl_class" id="509" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1143" title="Click to correct">माती</span></span> <span class="transl_class" id="510" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1144" title="Click to correct">भरावी</span></span> <span class="transl_class" id="511" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1145" title="Click to correct">लागते</span></span>. <span class="transl_class" id="512" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1146" title="Click to correct">कधी</span></span> <span class="transl_class" id="513" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1147" title="Click to correct">काही</span></span> <span class="transl_class" id="514" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1148" title="Click to correct">कुंड्यांतली</span></span> <span class="transl_class" id="515" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1149" title="Click to correct">माती</span></span> <span class="transl_class" id="516" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1150" title="Click to correct">कमी</span></span> <span class="transl_class" id="517" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1151" title="Click to correct">करून</span></span> <span class="transl_class" id="518" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1152" title="Click to correct">बागेतला</span></span> <span class="transl_class" id="519" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1153" title="Click to correct">पानांचा</span></span> <span class="transl_class" id="520" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1154" title="Click to correct">थर</span></span> <span class="transl_class" id="521" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1155" title="Click to correct">देऊन</span></span> <span class="transl_class" id="522" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1156" title="Click to correct">त्यावर</span></span> <span class="transl_class" id="523" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1157" title="Click to correct">माती</span></span> <span class="transl_class" id="524" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1158" title="Click to correct">पसरली</span></span> <span class="transl_class" id="525" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1159" title="Click to correct">जाते</span></span>. <span class="transl_class" id="526" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1160" title="Click to correct">पाणीही</span></span> <span class="transl_class" id="527" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1161" title="Click to correct">सतत</span></span> <span class="transl_class" id="528" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1162" title="Click to correct">न</span></span> <span class="transl_class" id="529" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1163" title="Click to correct">घेता</span></span> <span class="transl_class" id="530" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1164" title="Click to correct">कधी</span></span> <span class="transl_class" id="531" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1165" title="Click to correct">भांडभर</span></span> <span class="transl_class" id="532" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1166" title="Click to correct">तर</span></span> <span class="transl_class" id="533" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1167" title="Click to correct">कधी</span></span> <span class="transl_class" id="534" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1168" title="Click to correct">पूर्णपणे</span></span> <span class="transl_class" id="535" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1169" title="Click to correct">झाडावर</span></span> <span class="transl_class" id="536" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1170" title="Click to correct">पाण्याचा</span></span> <span class="transl_class" id="537" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1171" title="Click to correct">फवारा</span></span> <span class="transl_class" id="538" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1172" title="Click to correct">करतो</span></span>.<span class="transl_class" id="539" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1173" title="Click to correct">मध्यंतरी</span></span> <span class="transl_class" id="540" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1174" title="Click to correct">बायोकल्चर</span></span> <span class="transl_class" id="541" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1175" title="Click to correct">वापरून</span></span> <span class="transl_class" id="542" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1176" title="Click to correct">कुंडी</span></span> <span class="transl_class" id="543" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1177" title="Click to correct">कशी</span></span> <span class="transl_class" id="544" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1178" title="Click to correct">भरावी</span></span> <span class="transl_class" id="545" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1179" title="Click to correct">ते</span></span> <span class="transl_class" id="546" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1180" title="Click to correct">पाहिले</span></span>. <span class="transl_class" id="547" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1181" title="Click to correct">कुंडीमध्ये</span></span> <span class="transl_class" id="548" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1182" title="Click to correct">खाली</span></span> <span class="transl_class" id="549" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1183" title="Click to correct">विटांच्या</span></span> <span class="transl_class" id="550" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1184" title="Click to correct">तुकड्यांचा</span></span> <span class="transl_class" id="551" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1185" title="Click to correct">थर</span></span>, <span class="transl_class" id="552" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1186" title="Click to correct">नंतर</span></span> <span class="transl_class" id="553" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1187" title="Click to correct">भाजीपाल्याचा</span></span> <span class="transl_class" id="554" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1188" title="Click to correct">ओला</span></span> <span class="transl_class" id="555" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1189" title="Click to correct">कचरा</span></span>, <span class="transl_class" id="556" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1190" title="Click to correct">वर</span></span> <span class="transl_class" id="557" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1191" title="Click to correct">बायोकल्चर</span></span>, <span class="transl_class" id="558" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1192" title="Click to correct">परत</span></span> <span class="transl_class" id="559" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1193" title="Click to correct">ओला</span></span> <span class="transl_class" id="560" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1194" title="Click to correct">कचरा</span></span> <span class="transl_class" id="561" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1195" title="Click to correct">अशी</span></span> <span class="transl_class" id="562" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1196" title="Click to correct">कुंडी</span></span> <span class="transl_class" id="563" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1197" title="Click to correct">भरून</span></span> <span class="transl_class" id="564" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1198" title="Click to correct">त्यात</span></span> <span class="transl_class" id="565" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1199" title="Click to correct">रोप</span></span> <span class="transl_class" id="566" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1200" title="Click to correct">लावले</span></span>. <span class="transl_class" id="567" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1201" title="Click to correct">आता</span></span> <span class="transl_class" id="568" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1202" title="Click to correct">त्याला</span></span> <span class="transl_class" id="569" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1203" title="Click to correct">महिना</span></span> <span class="transl_class" id="570" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1204" title="Click to correct">पुरा</span></span> <span class="transl_class" id="571" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1205" title="Click to correct">होतोय</span></span>. <span class="transl_class" id="572" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1206" title="Click to correct">फुले</span></span> <span class="transl_class" id="573" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1207" title="Click to correct">भरभर</span></span> <span class="transl_class" id="574" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1208" title="Click to correct">उमलतात</span></span>. <span class="transl_class" id="575" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1209" title="Click to correct">गुलाबाच्या</span></span> <span class="transl_class" id="576" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1210" title="Click to correct">रोपांची</span></span> <span class="transl_class" id="577" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1211" title="Click to correct">पाने</span></span> <span class="transl_class" id="578" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1212" title="Click to correct">वाढताहेत</span></span>. <span class="transl_class" id="579" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1213" title="Click to correct">जास्वंदीच्या</span></span> <span class="transl_class" id="580" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1214" title="Click to correct">फांदीची</span></span> <span class="transl_class" id="581" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1215" title="Click to correct">वाढ</span></span> <span class="transl_class" id="582" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1216" title="Click to correct">होतेय</span></span>. <span class="transl_class" id="583" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1217" title="Click to correct">सारेच</span></span> <span class="transl_class" id="584" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1218" title="Click to correct">आनंदाचे</span></span>. <span class="transl_class" id="585" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1219" title="Click to correct">वाढत्या</span></span> <span class="transl_class" id="586" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1220" title="Click to correct">बहरलेल्या</span></span> <span class="transl_class" id="587" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1221" title="Click to correct">झाडांचे</span></span>.</span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" id="14" title="Click to correct"></span></span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class=" transl_class" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="588" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1222" title="Click to correct">येत्या</span></span></span> <span class="transl_class" id="589" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1223" title="Click to correct">काही</span></span> <span class="transl_class" id="590" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1224" title="Click to correct">दिवसांत</span></span> <span class="transl_class" id="591" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1225" title="Click to correct">बाकीच्या</span></span> <span class="transl_class" id="592" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1226" title="Click to correct">गच्चीत</span></span> <span class="transl_class" id="593" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1227" title="Click to correct">मातीचे</span></span> <span class="transl_class" id="594" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1228" title="Click to correct">बेड</span></span> <span class="transl_class" id="595" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1229" title="Click to correct">करून</span></span> <span class="transl_class" id="596" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1230" title="Click to correct">त्यात</span></span> <span class="transl_class" id="597" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1231" title="Click to correct">भाजीपाल्याची</span></span> <span class="transl_class" id="598" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1232" title="Click to correct">लागवड</span></span> <span class="transl_class" id="599" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1233" title="Click to correct">करायची</span></span> <span class="transl_class" id="600" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1234" title="Click to correct">आहे</span></span>. <span class="transl_class" id="601" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1235" title="Click to correct">घरची</span></span> <span class="transl_class" id="602" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1236" title="Click to correct">पालेभाजी</span></span> <span class="transl_class" id="603" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1237" title="Click to correct">खाण्यातल्या</span></span> <span class="transl_class" id="604" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1238" title="Click to correct">आनंद</span></span> <span class="transl_class" id="605" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1239" title="Click to correct">काही</span></span> <span class="transl_class" id="606" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1240" title="Click to correct">वेगळाच</span></span> <span class="transl_class" id="607" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1241" title="Click to correct">आहे</span></span>. <span class="transl_class" id="608" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1242" title="Click to correct">हे</span></span> <span class="transl_class" id="609" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1243" title="Click to correct">सर्व</span></span> <span class="transl_class" id="610" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1244" title="Click to correct">करताना</span></span> <span class="transl_class" id="611" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1245" title="Click to correct">एक</span></span> <span class="transl_class" id="612" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1246" title="Click to correct">पथ्य</span></span> <span class="transl_class" id="613" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1247" title="Click to correct">पाळलंय</span></span>, <span class="transl_class" id="614" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1248" title="Click to correct">की</span></span> <span class="transl_class" id="615" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1249" title="Click to correct">रासायनिक</span></span> <span class="transl_class" id="616" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1250" title="Click to correct">खत</span></span> <span class="transl_class" id="617" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1251" title="Click to correct">वापरायचे</span></span> <span class="transl_class" id="618" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1252" title="Click to correct">नाही</span></span>. <span class="transl_class" id="619" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1253" title="Click to correct">लागलेच</span></span> <span class="transl_class" id="620" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1254" title="Click to correct">तर</span></span> <span class="transl_class" id="621" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1255" title="Click to correct">शेण</span></span> <span class="transl_class" id="622" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1256" title="Click to correct">खत</span></span> <span class="transl_class" id="623" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1257" title="Click to correct">घालायचे</span></span>. <span class="transl_class" id="624" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1258" title="Click to correct">हे</span></span> <span class="transl_class" id="625" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1259" title="Click to correct">सारे</span></span> <span class="transl_class" id="626" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1260" title="Click to correct">जपण्याचा</span></span> <span class="transl_class" id="627" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1261" title="Click to correct">छंद</span></span> <span class="transl_class" id="628" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1262" title="Click to correct">लागलाय</span></span>. <span class="transl_class" id="629" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1263" title="Click to correct">त्यात</span></span> <span class="transl_class" id="630" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1264" title="Click to correct">वेळ</span></span> <span class="transl_class" id="631" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1265" title="Click to correct">कसा</span></span> <span class="transl_class" id="632" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1266" title="Click to correct">जातो</span></span> <span class="transl_class" id="633" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1267" title="Click to correct">ते</span></span> <span class="transl_class" id="634" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1268" title="Click to correct">कळत</span></span> <span class="transl_class" id="635" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1269" title="Click to correct">नाही</span></span>. <span class="transl_class" id="636" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1270" title="Click to correct">मातीच्या</span></span> <span class="transl_class" id="637" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1271" title="Click to correct">कुपीतून</span></span> <span class="transl_class" id="638" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1272" title="Click to correct">बाहेर</span></span> <span class="transl_class" id="639" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1273" title="Click to correct">येणाऱ्या</span></span> <span class="transl_class" id="640" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1274" title="Click to correct">या</span></span> <span class="transl_class" id="641" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1275" title="Click to correct">हिरवळीची</span></span> <span class="transl_class" id="642" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1276" title="Click to correct">मजा</span></span> <span class="transl_class" id="643" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1277" title="Click to correct">चाखल्याशिवाय</span></span> <span class="transl_class" id="644" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1278" title="Click to correct">कळणार</span></span> <span class="transl_class" id="645" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1279" title="Click to correct">नाही</span></span></span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"></span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class="transl_class" id="646" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1280" title="Click to correct">सुभाष</span></span> <span class="transl_class" id="647" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1281" title="Click to correct">इनामदार</span></span>, <span class="transl_class" id="648" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1282" title="Click to correct">पुणे</span></span>-</span></em></div>
<br />
<br />
<br />
<div align="right">
<em><span style="color: #006600;"><span class="transl_class" id="649" title="Click to correct"><span class="transl_class" id="1283" title="Click to correct">९८८१८९९०५६</span></span></span></em></div>
</div>
</div>
सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-87307541591570201652020-06-21T06:53:00.000-07:002020-06-21T06:53:15.595-07:00वडिलांचा कष्टप्रद प्रवास..<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
माझे वडील..कष्टप्रद आयुष्याचा प्रवास<br />
विश्वनाथ बळवंत इनामदार..<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCB05aGUCZMglQTrKGJQSm2eyvfRtlI3xOrgthR_89CV7oj3dMQVOw1D8LbF6RTDtUcqNFg3iNcBd3iEF9oioY2UkwovORV24iTdJ6rkpmO45ZX10t5F7OPaplBC4MemC2yhR6fEq6ArU/s1600/FB_IMG_1592454877015.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="860" data-original-width="1080" height="317" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCB05aGUCZMglQTrKGJQSm2eyvfRtlI3xOrgthR_89CV7oj3dMQVOw1D8LbF6RTDtUcqNFg3iNcBd3iEF9oioY2UkwovORV24iTdJ6rkpmO45ZX10t5F7OPaplBC4MemC2yhR6fEq6ArU/s400/FB_IMG_1592454877015.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
हाफ खाकी चड्डी..अंगात फुल बाह्यांचा पांढरा शर्ट..भरदार केस..चेऱ्यावर समाधान.. कधी अंगात धोतर वर शर्ट आणि निळा कोट..असे वडील आज समोर उभे दिसताहेत..<br />
<br />
माझे आजोबा कीर्तनकार.. वरूडकर बुवा..त्यांच्या कीर्तनाला पेटीची साथ वडील करीत..शिक्षण जेमतेम.<br />
मुंबईत काही काळ आजोबांबरोबर..अहमदसेलरमध्ये निवास.. काकाही किर्तनकार.. मुंबई आकाशवाणीवर कीतर्न व्हायचे..<br />
आईला मुंबईच्या दमट हवेचा त्रास.. म्हणून मुंबई सोडून सातारला स्थायिक.. आत्याचे मिस्टर वकील सातारचे एन जी जोशी.. त्यांच्या आर्थिक मदतीने सोमेवापरात पिठाची गिरणी घातली.<br />
घरची परिस्थिती बेताची..कमावते एकच..तेही पिठाच्या गिरणीतून..असे कितीसे मिळणार आणि साठणार तर किती..<br />
पण सातारच्या सोमवार पेठेत आपली स्वतःची चक्की उभारून..वयाच्या ६५ पर्यंत ते पिठाच्या धुरात आयुष्य घालवले..सतत तोंड नाक पिठाच्या धुराने भरलेले असायचे..<br />
घरी दुपारी जेवायला यायचे तेंव्हा कपडे झाडायला लागायचे..<br />
दुपारी थोडी डुलकी घेऊन परत गिरणीत जायचे ते साडेसातला भाजी घेऊन घरी दमून यायचे..<br />
अगदीच दम्याचा त्रास आणि त्यातच मिळकत होईना..कमाई कमी आणि वीज बिल अधिक झाले..तेंव्हा गिरणी विकण्याचा निर्णय घेतला..<br />
मग सुपारीच्या पुड्या भरण्याची मदत करून हातभार लावला..<br />
कधी न रागावता खूप काम केले..आईही इतर बाहेरची कामे करून मदत करायची..<br />
रोज कमाईतून पैसे बाजूला ठेवणे शक्य होत नव्हते..मुलांचा खर्च, बहिणीचे आजारपण..सारेच..पैसा नाही..कुणाची फारशी मदत नाही..म्हणून आईने भावे सुपरिवाले यांचेकडे सुपारी करण्याचे काम घेतले..इतरांच्या घरचे स्वयंपाकही ती करे..<br />
<br />
सारे आठवले की मन पुन्हा त्या दिवसात जातं.. डोळ्यातून सारे ओघळायला होते..पण त्या दिवसात आईने वडिलांच्या साथीने कसा सारा संसार रेटला हे चित्र मनाला चीर पाडून जाते..<br />
<br />
आज आम्ही स्वतःच्या वास्तुत आहोत..समाधानी आहोत..पण ते सुख समाधान त्यांना कधीच लाभले नाही..याचे वाईट वाटते..<br />
<br />
मात्र ते दिवस खरे मार्गदर्शक होते..त्या दिवसांनी खूप काशी शिकविले..नाते आणि मित्र यांच्यातला फरक ओळखून दाखविला..<br />
<br />
आई-वडील दोघेही समर्थपणे उभे होते म्हणून आज आम्ही आमच्या पायावर खंबीर आहोत.. दोघेही अलग करता येणे अशक्य आहे..आईत वडील आणि वडीलांमध्ये आई..एकमेकांत मिसळलेली होती..दोघांच्या स्मृतीला नमन!<br />
<br />
<br />
<br />
-सुभाष इनामदार, पुणे<br />
subhashinamdar@gmail. com<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
</div>
सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-6923068187743426962.post-25809715636222734912020-02-04T09:32:00.000-08:002020-02-04T16:49:12.834-08:00चतुरंग मधून अवतरले चार महान संगीतकार <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh50w2IE2mwZeYEyawKkTy3j3x9FcoU_FzO4wxV5LrDL17nPGHK5bar6g2jXJ25vhWbQikWFjWcOEBkHoNkXHUXbkQ2_1I5QExXhhSweeLqoplKCJUsNGloKhcLFLEufjzSXmHcPxUijj4/s1600/IMG_20200202_223833.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1090" data-original-width="1600" height="272" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh50w2IE2mwZeYEyawKkTy3j3x9FcoU_FzO4wxV5LrDL17nPGHK5bar6g2jXJ25vhWbQikWFjWcOEBkHoNkXHUXbkQ2_1I5QExXhhSweeLqoplKCJUsNGloKhcLFLEufjzSXmHcPxUijj4/s400/IMG_20200202_223833.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
मृदुला दाढे-जोशी यांचा महत्वाचा वाटा<br />
<br />
<br />
सी रामचंद्र. मदन मोहन. ओ. पी.नय्यर. रोशन.. या चार महान संगीतकारांनी हिंदी चित्रपटसृष्टीला दिलेल्या अजरामर गीतांचा आस्वाद देता देता ती गाणी का इतकी वर्षे रसिकांच्या मनावर आजही अधिराज्य का गाजवून आहेत याचा साक्षात्कार देणारा चतुरंग हा संगीतमय कार्यक्रम आजही आपले वेगळेपण मनात कायम ठेवून आहे.. रविवारी यशवंतराव चव्हाण नाट्यगृहात अनुभवलेले साडेतीन तास लिहिताना डोळ्यात साठवून राहिले याचे प्रमुख कारण मृदुला दाढे- जोशी यांनी चार संगीतकारांच्या गाण्यांची केलेली बुद्धिनिष्ठ विचार मांडणी.. कार्यक्रम संगीताचा ..पण लक्षात रहातो मृदुला दाढे -जोशी यांनी त्याविषयी सांगितलेली मर्मस्थाने आणि संगीतकारांनीही केला नसेल असा त्यामागे ठेवलेला विचार.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZ6Mk44RvhhwTBgOGm_GGJPXH0uNm7CHdKoVhWv4uK_xkR7aYrI-bwwJXJ58diYAEdm9ts6V-GqCgSVwtosgAlAfo7D_xaKi4Npzi-UGTOJScRe6yIiZ6d5A5BJCLp0PbZhLkBPIPcdvs/s1600/IMG_20200202_220629.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1600" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZ6Mk44RvhhwTBgOGm_GGJPXH0uNm7CHdKoVhWv4uK_xkR7aYrI-bwwJXJ58diYAEdm9ts6V-GqCgSVwtosgAlAfo7D_xaKi4Npzi-UGTOJScRe6yIiZ6d5A5BJCLp0PbZhLkBPIPcdvs/s400/IMG_20200202_220629.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
शरयू दाते, सई टेंभेकर आणि संदीप उबाळे यांनी त्या गाण्यांना सादर करून जी मौज रसिकांना आपल्या गायनातून अनुभवायला दिली त्याबद्दल हमलोगचे सुनील देशपांडे यांना मनापासून दाद देणे हे गरजेचे आहे.. चतुरंग.. खरेच चार संगीतकारांवरचा कार्यक्रम पण तो पेलला तो तीन गायक आणि एक अभ्यासपूर्ण भाष्य केलेल्या मृदुला दाढे-जोशी या चार कलावंतांनी.. तो चोखंदळ आणि विचक्षण वाचक तसेच जाणकार श्रोते असलेल्या पुणेकरांना तिकीट काढून तो मनापासून ऐकवासा वाटला यातच याचे यशस्वीपण सामावलेले आहे.<br />
<br />
त्या संगीतकारांच्या सुवर्णकाळात जेंव्हा मेलडी ही अनभिषिक्त सम्राट होती. चाली छान होत्या. गाणं सुरेल होते. शब्दात ताकद होती. हे सारे मान्य केले तरीही त्यात विलक्षण दैवी गुण होता. त्या भारावलेल्या अवस्थेतून बाहेर आलो की त्यातली सौन्दर्यस्थळे नव्याने जाणवायला लागतात..या गाण्यांचा एक संगीत अभ्यासक म्हणून मृदुला दाढे यांनी याविषयी केलेले भाष्य त्या चालीविषयी वेगळी दृष्टी देतात . मग ते गीत रसिकांसमोर गायक गायिका सादर करतात..यातूनच संगीतकारांची त्यामागच्या विचारांची दिशा कळण्यास मदत होते आणि आपण भारावून जातो.<br />
प्रत्येक संगीतकाराचा स्वभाव आणि त्यांची जीवनाकडे बघण्याची दृष्टी त्यांच्या चालीतही आढळते असे मृदुला दाढे यांना वाटते आणि ते त्या सोदाहरण मांडतातही.<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVgiDQX3dRg_e9nKERqkX68tupM3lHg_kT-LF7OS0fcnEGTmpMuodUoRCPvxvXkiNHZ9NI7ZBWEKZFbRdIb0atqMRGPpxzXe3EyCpp0GzFgLJPT0Ol9O48AZcYYX2xE_7HxhxDg78W2Xc/s1600/IMG_20200202_221611.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVgiDQX3dRg_e9nKERqkX68tupM3lHg_kT-LF7OS0fcnEGTmpMuodUoRCPvxvXkiNHZ9NI7ZBWEKZFbRdIb0atqMRGPpxzXe3EyCpp0GzFgLJPT0Ol9O48AZcYYX2xE_7HxhxDg78W2Xc/s320/IMG_20200202_221611.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
रोशन यांचा शास्त्रीय संगीतावर विलक्षण प्रेम..त्यांची गाणीही त्यातल्या बंदीशीसारखी ..मन रे तू काहे ना धीर धरे ..संदीप उबाळे यांच्या आवाजात ते दर्द भरे गीत मोहिनी घालते.<br />
काळजात किनारी दुःख आणि रांगडी मस्ती असणारा संगीतकार म्हणून सी. रामचंद्र यांचा उल्लेख होतो.. त्यांचे बलमा बडा नादान हे गीत शरयू दाते तेवढ्याच सुरेलतेने गाऊन रसिकांना मोहित करतात.<br />
<br />
मदन मोहन हे नाव उच्चारताना काळजात कळ येते..अक्षय कारुण्याचा झरा म्हणजे मदन मोहन..दुःख आणि तेही भरजरी<br />
अनुभवावे ते या संगीतकाराच्या गाण्यातून.. हम प्यार मे जलनेवलो.. या गण्यातून सईने ते नेमके स्वरातून उलगडून दाखविले.<br />
<br />
ओ. पी.नय्यर यांच्या गाण्यात तुम्हाला ते भावनेला थेट भिडवतात. तीव्र भाव, जिद्द, रांगडेपणा सारे त्यांनी आणि आशा भोसले यांनी त्या गाण्यात जपले..त्यांचेच एलो मै हारी पिया.. हे गीता दत्त यांच्या अवजातले गाणे सईने सादर करीत ते दर्शन घडविले..<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSi0Mnx5X3CQSOKEVBRY_PVHVfA20dqQ_lOnumj96i2Kx6x0UDZ2sgdr8faVPHb0DKwLfc2xinxDPK7ET9uMMQxkeOIxAIOrGeJsOIZof3tYlcsFL4noK3n_47Wnj3F8Y_H-boHdKQlq4/s1600/IMG_20200202_223529%257E2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="963" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSi0Mnx5X3CQSOKEVBRY_PVHVfA20dqQ_lOnumj96i2Kx6x0UDZ2sgdr8faVPHb0DKwLfc2xinxDPK7ET9uMMQxkeOIxAIOrGeJsOIZof3tYlcsFL4noK3n_47Wnj3F8Y_H-boHdKQlq4/s400/IMG_20200202_223529%257E2.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
असे चार संगीतकांचे सांगेतीक दर्शन चतुरंगच्या मंचावर सतत उलगडत जात होते.. कधी स्वरातून तर कधी शब्दातून ते सारे संगीतकार वेगवेगळ्या भावनातून इथे सिद्ध होतात.. मग ती गाणी कधी बंदीशींवर आधारित तर कधी उत्तम रचनेतून कानी येतात..<br />
<br />
लग जा गले.. इशारो इशारोमे..अकेली हूँ मै...तुम आगर मुझको ना चाहो..असेल नाहीतर.. तुम क्या जानो..आप के हसीन रुख पे..ओ चांद जहाँ.. चैन से हमको कभी..<br />
सारीच हिंदी चित्रपटसृष्टीला आपले चार चांद लावणारे हे चार संगीतकार ऐकताना आपण स्वतःला भाग्यवान समजतो..<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCpdGejZEkf4bSILVr_DF_6lhdTOZ0cdC0KKUl4d4dSJUPBETxA0Af7LtS3a_E8JHStUFY_bCI9sogoPKDNF1QNRjGbLEV9-fWJrPrpCQWQIV92zolwlRZi7bcQcedwhRqHpqiqWxaWkE/s1600/IMG_20200202_222850.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1600" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCpdGejZEkf4bSILVr_DF_6lhdTOZ0cdC0KKUl4d4dSJUPBETxA0Af7LtS3a_E8JHStUFY_bCI9sogoPKDNF1QNRjGbLEV9-fWJrPrpCQWQIV92zolwlRZi7bcQcedwhRqHpqiqWxaWkE/s400/IMG_20200202_222850.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
ये जिंदगी उसिकी है. जो किसिका हो गया..या गाण्यातून जेंव्हा मृदला दाढे-जोशी समारोपाचे गीत सादर करतात तेंव्हा वतावरणही भारून जाते.. आण्णा म्हणजे सी. रामचंद्र यांच्या या विलक्षण गाण्याने चतुरंगने अलविदा केले..<br />
<br />
हम लोग प्रस्तुत या कार्यक्रमाची सारी भिस्त संगीत संयोजक आणि सिंथवर आपले प्रभुत्व असलेला कलावंत केदार परांजपे यांचेकडे जाते.. प्रसाद गोंदकर-सतार..निलेश देशपांडे-बासरी.. विशाल थेलकर..गीटार..<br />
अजय अत्रे..विक्रम भट..दोघेही रिदम मशीन आणि तबला..यांच्या उत्तम संगीत साथीने हा प्रवास आनंददायी ठरला.. चालीला योग्य असा स्वरांचा भरणा ..गाण्यातील शब्दांच्या अवकाशात संगीत संयोजकाने आकाराला आणलेली वाद्यांची सुरावट आणि तालातून बहरत गेलेली आनंददायी साथ..सारेच या वादकांनी आपल्या साथीतून रसिकांसमोर पेश केले.<br />
<br />
असा कार्यक्रम करणे हे धाडस आहे ते सुनील देशपांडे यांनी ह्या हमलोग संस्थेने केले याबद्दल त्यांचेही आभार मानले पाहिजेत. रंग चार सांगितकारांचे हा या कार्यक्रमाचा भाग पहिला आहे. म्हणून पुढच्या भागाची प्रतीक्षा आहे.<br />
<br />
<br />
<br />
-सुभाष इनामदार, पुणे<br />
<br />
<br />
Subhashinamdar@gmail. com</div>
सुभाष इनामदार...culturalpune.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/04363442720838188105noreply@blogger.com1